Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Akár börtönnel is büntethető lesz a sztrájkszervezés a hatnapos munkahét törvénycsomag szerint Görögországban

A hatnapos munkahét bevezetéséről döntött egyes ágazatokban a görög kormány – számolt be a Deutsche Welle. A Kiriakosz Micotakisz vezette konzervatív adminisztráció a munkaerőhiány csökkentésével indokolta, hogy az eddigi 40 óra helyett akár 48 órát is dolgoztathatják egy héten a munkavállalókat. A változtatás az ipart, a kiskereskedelmet, egyes szolgáltató ágazatokat és a mezőgazdaságot érinti – de hasonló rendszert már korábban bevezettek a turizmusban és a vendéglátásban.

A törvénycsomagot a konzervatív kormány ősszel az ellenzék és a szakszervezetek heves ellenállásával szemben vitte keresztül a parlamenten, amivel a munkaidő meghosszabbítása mellett a munkajog más rendelkezéseit is „rugalmasabbá” teszik:  enyhülnek például a próbaidőre vonatkozó korlátozások is, a munkaviszony első évére kiterjesztve az elbocsátások megkönnyítését.

Bár a kormány a visszaélések elkerülése érdekében egy, az extra munkanapok adminisztrációját szolgálóm digitális rendszer bevezetését is bejelentette, a törvénymódosítás ellenzői szerint ez nem elégséges a dolgozók kizsákmányolásának elkerülésére. A rendelet ráadásul a szakszervezetek jogköreit is csorbítja, 

pénz- vagy akár börtönbüntetéssel sújtva azokat, akik a munkavégzés megakadályozás, beszüntetése érdekében dolgoznak – így a sztrájkok szervezését is.

Az Eurostat adatai szerint már jelenleg is a görögök dolgoznak a legtöbbet Európában – átlagosan heti 41 órát. Ezt emelné még magasabbra a július elsejével életbe lépő rendelet, aminek értelmében egyéni megegyezés alapján „önkéntes alapon” az eddigi öt mellett heti hat napra hívhatják be dolgozóikat a cégek. A pluszmunkanapra való behívásról ráadásul mindössze 24 órával annak megkezdése előtt kell csak tájékoztatni a munkavállalókat.

A rendelet meghatározza azt is, hogy ha ezek az extra munkanapok szombatra esnek akkor 40, ha vasárnapra vagy ünnepnapra, akkor pedig 115 százalékos bérkiegészítést kell fizetni az alapbér mellé.

A rendelet megteremti a lehetőségét annak is, hogy a dolgozók a 8 órás teljesállásuk mellett 5 órás mellékállást vállaljanak – azaz 

akár naponta 13, hetente pedig akár 78 órát töltsenek munkával.

Ezzel a kormány indoklása szerint a jelenleg feketén mellékállást vállalni kényszerülőket igyekeznek törvényes keretek közé terelni. 

A rendelet szövegében külön kivételként szerepelnek a köztisztviselők, így ők mentesülnek a hatnapos munkahét alól – és nem vonatkozik a vendéglátásban és turizmusban dolgozókra sem. Igaz, az utóbbi csoportok azért képeznek kivételt, mert az ő esetükben már tavaly megtörtént az ötnapos munkahét eltörlése, aminek hatására a felkapottabb üdülőszigeteken az idénymunkát vállalók már most heti hét napot dolgoznak. A havi minimálbér 830 euró az országban – mai árfolyamon 328 800 forint – ez az EU 15. helyére elég. Vásárlóerőt tekintve pedig Görögország csak Bulgáriát előzi meg az EU-ban.

A hatnapos munkahét növelheti a munkahelyi balesetek kockázatát az ipari ágazatokban, tovább növelve ezek jelenleg is magas számát – Deutsche Welle által megkérdezett szakértő szerint, aki elmondta, hogy

tavaly 179 munkavállaló vesztette életét munkahelyi balesetben Görögországban, míg egy évvel korábban ugyanez az szám 104 volt.

A görög munkajogi környezetet nagyban meghatározzák a 2008-as gazdasági világválság után több alkalommal is az államcsőd szélére sodródó országnak nyújtott EU-s mentőcsomagok. A csőd elkerülése elkerülése érdekében Görögország 2011 és 2015 között három mentőcsomagban részesült összesen 289 milliárd euró értékben, amelyeket az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (akikre gyakran csak Trojkaként hivatkoznak) finanszíroztak.

Ezekért cserébe azonban Athén brutális megszorításokat volt kénytelen meghozni, amelyek befagyasztották az állami alkalmazottak fizetését, a legtöbb nyugdíj-jövedelmet,  drasztikusan emelték az alapvető fogyasztási cikkek árát és arra kényszerítették Görögországot, hogy privatizálja az állami tulajdonban lévő áramszolgáltatókat, az állami vasúttársaságot, az athéni repteret és a Szalonikiben található kikötőt. A megszorítások hatására jutott hatalomra a baloldali Sziriza politikai tömörülés, amelynek azonban a trojka tisztségviselői nem tették lehetővé, hogy érdemi tárgyalást folytassanak az újabb csődhelyzet rendezésére. 

De „ideiglenesen” több munkajogi szabályozást is hatályon kívül helyeztek, és az elmúlt 9 évben a kormány a szakszervezetekkel való tárgyalás nélkül határozhatta meg a minimálbér mértékét is.

Az elmúlt hónapokban a legnagyobb görögországi szakszervezetek több alkalommal is tüntetéseket és sztrájkot szerveztek a felfüggesztett jogok visszaszerzésért, és a kollektív szerződések és megállapodások megszorítások előtti rendszerének visszaállításáért.

Egy jobb világért dolgozunk. Társakat keresünk, számíthatunk rád?

Júliusban 100 új rendszeres támogatót keresünk, legyél te az egyikük!

 

(Deutsche Welle, Der Standard)