Hőségprotokoll kidolgozását szorgalmazza a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) ernyőszervezet a munkahelyeken a dolgozók védelme érdekében.
Életbe lépett a harmadfokú hőségriadó, az eddigi tendenciák és a klímaváltozás magyarországi hatásaival kapcsolatos előrejelzések alapján még számos, akár rekordforró napra számíthatunk a nyáron, ez a tendencia pedig nem is fog megfordulni.
A magyarországi klíma tendenciózus melegedése miatt számos, elsősorban fizikai munkakörben vannak kitéve a munkások egyre súlyosabb hőstressznek, ami hőgutához, rosszabb esetben halálhoz is vezethet. Az ezen munkakörökben, a szabadban vagy nem klimatizált, klimatizálásra alkalmatlan épületekben, barakkokban dolgozók jellemzően eleve az alacsonyabb társadalmi státuszú, rosszabbul kereső rétegekből kerülnek ki, így az érdekérvényesítő-képességük is gyengébb, mint azoknak, akik például fehérgallérosként eleve kényelmesebb és egészségesebb környezetben dolgozhatnak.
A MASZSZ a helyzet megnyugtató rendezése érdekében a kollektív szerződésekbe építtetné a hőségprotokollt, és szorgalmazza a gyakoribb hatósági ellenőrzéseket.
A szervezet azt a nemzetközi kezdeményezést is támogatja, miszerint extrém időjárási körülmények között a munkabér csökkentése nélkül lehessen felfüggeszteni a munkát, így a dolgozó nem kerülne olyan helyzetbe, hogy vagy az egészsége, vagy a fizetése bánja.
„A MASZSZ a Fundacion1mayo európai partnereként részt vett az AdaptHeat elnevezésű projektben, amely a hőségben végzett munka veszélyeire, illetve a védőintézkedések haladéktalan szükségességére hívja fel a figyelmet. A klímaváltozás okozta forró nyarak Magyarországon különösen nagy veszélyt jelentenek a dolgozó emberekre, hiszen a hazai munkahelyek nagy többsége nem klimatizált, s a munkáltatók gyakran a meglévő munkavédelmi előírásokat sem tartják be – nyilatkozta Zlati Róbert. A MASZSZ elnöke egyetért a nemzetközi projekt – az AdaptHeat – megállapításával, amely szerint a hőhullámok halálos veszélyt jelentenek a munkavállalókra, s a tragédiák megelőzésében a munkáltatóknak és a kormánynak is van felelőssége”
– olvasható a szakszervezeti ernyőszervezet közleményében.
A MASZSZ szerint a szakszervezetek, a munkáltatók, a kormány és a tudományos szféra együttműködésével lehetne kidolgozni kötelező érvényű szabályozást a munkáltatók számára, ami automatikus jelzőrendszerrel egészülne ki.
Azt ugynakkor a MASZSZ is elismeri, hogy a munkavédelem igen gyenge lábakon áll Magyarországon, miután az elmúlt évtizedekben módszeresen leépítették, az ellenőrzések megritkultak és kevés ember végzi őket, megszüntették a kötelező orvosi vizsgálatot, valamint a kötelező munkavédelmi oktatást is a végletekig lebutították, pedig az extrém hőségben a munkahelyi balesetek kockázata is nő. Így a dolgozók sokszor még a jelenleg őket megillető jogokat sem ismerik. Pedig jelenleg is létezik a kánikulára vonatkozó szabályrendszer a Munka Törvénykönyvében.
Ebben ki van kötve többek között, hogy a munkáltató a kánikulában köteles (alkoholmentes) védőitalt biztosítani a dolgozók számára, 24 fokos hőmérséklet felett óránként 5-10 perc fizetett szünetet biztosítani, sőt: nehéz fizikai munkát nem is lehetne 27 fok fölötti hőmérsékletben végezni a jogszabályok szerint.
Ezeket azonban általánosságban a dolgozók, de még a munkáltatók sem szokták ismerni. A munkáltatók pedig a termelést előnyben részesítik a munkavédelmi szabályokkal szemben – ezért sokszor nem is tartják be őket, a szankcióktól a fentiek miatt pedig alig kell tartaniuk, ha pedig mégis megbüntetik őket, rendszerint nevetséges bírságokat szabnak ki.
A Volán és a MÁV összeolvadása miatt immár a vasútnál is működő Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) szerdán jelezte, hogy szerintük a MÁV-HÉV a csütörtökből életbelépő harmadfokú hőségriadó ellenére nem rendelkezik megfelelő tervvel a járművezetők védelmére.
A koros HÉV-motorvonatokon a vezetőállások nem klimatizáltak (egy felújított példányt kivéve), így akár nyitott ablak mellett is 50 fokos hőség alakulhat ki, amiben egyhuzamban akár 3-4 órát is le kell dolgozniuk a vezetőknek, a cég pedig a hőségriadó idejére előírt pihenőidőket sem tartja be. A SZAKSZ szerint a MÁV-HÉV-nek hőleváltó tartalékos személyzettel kellene rendelkeznie, hogy gyakrabban válthassanak a dolgozók a forró vezetőfülkékben.
A SZAKSZ bejelentést tesz a Munkavédelmi Felügyelőségnél, és tájékoztatja a MÁV vezérigazgatóját is.
Kérdéseinkkel mi is kerestük a MÁV-ot.
Frissítés: a MÁV válaszolt
A MÁV-HÉV cáfolta a szakszervezet állításait. Szerkesztőségünknek küldött válaszukban kifejtik, hogy a HÉV-vonalakon június elsejétől a járművezetők számára könnyített beosztást alkalmaznak, így 2-2,5 óránál nem töltenek többet egyhuzamban vezetéssel. A vasúttársaság szerint a védőital is biztosított mind az átszerelések – vagyis a HÉV szerelvények fordulása, a vezetők pihenőideje – alatt és azon kívül is.
A társaság szerint biztosított a váltószemélyzet is, amiben közrejátszik, hogy a csomópontokon dolgozó személyzet – a vezetőség – jelentős része rendelkezik jogosítvánnyal, így szükség esetén ők is vezethetik a vonatokat. A cég hozzátette, hogy a kánikulával kapcsolatban egyeztettek a reprezentatív szakszervezettel is.
A történetben újabb csavar, hogy a SZAKSZ HÉV alapszervezete szerint a MÁV vezetősége téves információk alapján ítéli meg a helyzetet, ugyanis még mindig nem hozták meg a szükséges intézkedéseket a személyzet kímélésére a kánikulában.
