Az utolsó működő kórház is bezárt a nyugat-szudáni Dárfúr régióban található al-Fásir városban, miután a tavaly április 15-én kezdődött szudáni bandaháború áldozatául esett a kulcsfontosságú település, jelezte az Orvosok Határok Nélkül szervezet.
A Guardian brit lap arról számol be, hogy al-Fásirt, a Csáddal, Líbiával és Dél-Szudánnal határos régió északi területeinek kulcsfontosságú központját (mely 800 ezer ember ellátásáért volt felelős) félkatonai erők támadták meg. Észak-Dárfúr fővárosa az egyetlen olyan főváros a hatalmas nyugati régióban, amely még nincsen a reguláris katonasággal háborúzó Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) ellenőrzése alatt, és az éhínség szélén álló régió megkerülhetetlen humanitárius székhelye.
Al-Fásirtban a háború 2023. áprilisi kitörése óta csak időnként zajlottak összecsapások, de május 10-én újra heves harcok törtek ki, amit António Guterres, az ENSZ főtitkára
a konfliktus „riasztó új fejezetének” nevezett.
Az azóta eltelt egy hónapban legalább 192 ember meghalt és több mint 1230-an megsebesültek a városban.
A kórház az összecsapások kezdetén kezdett el elnéptelenedni. A BBC megjegyzi, hogy végül a múlt héten a félkatonai támadás idején „már csak 10 beteg és egy csökkentett létszámú orvosi csapat volt ott”.
Azóta mindenki elmenekült, a kórházat pedig bezárták.
Immár kilencmillió
A tavaly április 15-én egy kartúmi puskalövéssel kezdődött újabb fegyveres összetűzés, amely kisvártatva a szudáni milíciák, félkatonai szervezetek és az ezektől nehezen elkülöníthető, de a Szudán vezetéséért felelős átmeneti kormányzó szuverén tanács hatókörébe tartozó katonaság területszerző háborújává vált, eddig azt eredményezte, hogy a kelet-afrikai országban 15 hónap alatt 7 millió embernek kellett elhagynia az otthonát, kétmillióan pedig menekültként Csádban, Egyiptomban vagy Dél-Szudánban voltak kénytelenek oltalmat keresni.
A háború első szakaszában Abdel-Fattáh Burháni tábornok, a szudáni átmeneti kormányzó szuverén tanács vezetőjéhez hű katonai egységek, a reguláris szudáni fegyveres erők (SAF) és a Mohamed Hamdán Daglo, más néven Hemedti tábornok, a tanács helyettes vezetője által vezetett félkatonai-milicista erők, a már említett Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) csaptak össze. A régre visszanyúló konfliktus legújabb eredője egy 2022 decemberi keretmegállapodásra vezethető vissza, amely a 2021 óta puccsal hatalomra jutott katonai junta távozását és az RSF katonaságba beolvadását célozta egy polgári (azaz nem katonai) kormányzat létrejötte érdekében.
Az 1956-ban kivívott függetlensége óta 15 puccsot megélt Szudánra azonban április 15-én egy újabb, máig tartó és egyre bizonytalanabb kimenetelű hatalomátvétel várt.
Tömeggyilkosságok
Bár kezdetben az összecsapások a fővárosra, Kártúmra koncentrálódtak, s az Oroszország támogatását élvező Hemedti gyors győzelmét ígérték, a konfliktus egyre terjedő, az egész régiót megrázó összecsapás-sorozattá vált, amely eddig legkevesebb 15 ezer életet követelt. Időközben több más helyi és régiós milícia, melyek eddig nem egyszer Burháni és Hemedti ellen harcoltak, csatlakozott a konfliktushoz, így júniusban al-Hilu a katonaság (SAF) ellen, júliusban a dárfúri harcokban részt vevő, a Szudáni Felszabadítási Hadsereget vezető Musztafa Tambúr pedig a katonaság mellett köteleződött el.
A változó intenzitású összecsapások lassan a fővároson túlra, a Nílus nyugati oldalára, majd pedig a termékeny dárfúri régióra is kiterjedtek, ahol szudáni arab csoportok a maszalitokat vették célba. Az ENSZ vizsgálata számos tömegsírt fedezett fel Dárfúrban, amelyekben maszalit civileket találtak. Az RSF-et és az arab milíciákat emellett azzal vádolták, hogy ügyvédeket, emberi jogi megfigyelőket és orvosokat gyilkoltak meg. (Ugyanez a vád az Egyiptom bizalmát élvező reguláris erőkkel kapcsolatban is elhangzott.)
Tavaly késő ősszel az összecsapások Gezira tartományra, az ország Kék és Fehér-Nílus között fekvő éléskamrájára is átterjednek. Ez pedig azt jelentette, hogy az eddig is belső konfliktusokkal, polgárháborúkkal és az éhínséggel küzdő Szudán még nagyobb szociális válságba kerül. Az országban mintegy 18 millió ember éhezik, míg 3,6 millió gyermek súlyosan alultáplált. A nem kormányzati szervezetek becslése szerint már a konfliktus első évében 4400 nő eshetett a szexuális erőszak áldozatául.
Bár a nyugati államok figyelme az ukrajnai háború, a gázai háború és az egyre látványosabb európai szélsőjobboldali előretörés miatt a szudáni háborúval kapcsolatban lankadt, a harcok nem kis részben európai pénzekből zajlanak. Tavaly ősszel több oknyomozó oldal közös munkával tárták fel, hogy Hemedti tábornok fölemelkedéséhez Európa országai is hozzájárultak. Kiderült – ahogyan erről a Mérce is beszámolt –, hogy számos ország, így Németország, Norvégia, Svájc és Hollandia is előmozdította a háborút egy biztonsági cég szerződtetésén keresztül, amely a milícia árnyékgazdaságának része, és amely a háború kitöréséig és részben azon túl is számos európai nagykövetség, segély- és fejlesztési szervezet épületét, a dolgozóiknak szállást adó lakókomplexumokat őrizte.
