Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Polgárjogi aktivisták követelik, hogy a romákat is vonják be a döntéshozatalba

Hat-hat pontból álló követeléslistát állított össze az 1Magyarország Kezdeményezés a budapesti főpolgármester-, illetve az Európai Parlamenti képviselő-választás listavezetői számára.

A vasárnapi voksolás előtt a magyarországi romák valós politikai képviseletéért és egyenjogúságáért küzdő szervezet a roma közösséget érintő szakpolitikákkal, a romák kulturális reprezentációjával és a a döntéshozatalban való részvételükkel kapcsolatban foglalta össze elvárásait a szavazatokért versengő jelöltek felé.

Az 1Magyarország Kezdeményezés évek óta végez településszintű felméréseket a romák helyzetével kapcsolatban, ezen felmérések alapján pedig szakpolitikai javaslatokkal él a döntéshozók felé, illetve igyekszik a különböző választások előtt a romák érdekeit megjeleníteni, és számon kérni a kampányban. Az idei választások előtt a szervezet nem csak a roma állampolgárok, de az őket képviselő szervezetek véleményét is kikérte.

Budapest három, értelmezhető támogatottságú jelöltjéhez, Karácsony Gergelyhez, Vitézy Dávidhoz és Szentkirályi Alexandrához az alábbi követeléseket juttatták el:

  1. Mozdítsa előre a romák és a mélyszegénységben élők szempontjából kiemelten fontos szakterületeket, és ezekben nyilvánosan képviselje, kommunikációjával, üzeneteivel támogassa a romák érdekeit, nyerje el a Fővárosi Közgyűlés támogatását minden területen.
  1. Megválasztása esetén képviselje az európai uniós és hazai források méltányos elosztását, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a roma integrációra szánt források cél szerinti felhasználása megvalósuljon, annak haszonélvezői valóban az érintettek legyenek.
  2. Legyen az alapvető emberi jogok példamutató főpolgármestere és ezzel együtt támogassa az esélyegyenlőségre vonatkozó adatgyűjtést.
  3. Képviselje és érvényesítse a romák kulturális autonómiáját és integritását a Fővárosi Közgyűlésben.
  4. Köteleződjék el, és megválasztása esetén érvényesítse főpolgármesteri munkáját érintő szakterületeken a romák részvételét és a befogadó szemléletet.
  1. Ösztönözze a fiatal roma értelmiség szerepvállalását a fővárosi szakpolitikák formálásában, a fővárosi valós politikai képviselet megismertetésében.

A romák számára kiemelten fontos szakpolitikák, vagyis az egészségügy, az oktatás, a lakhatás, a foglalkoztatás és a szociális ellátórendszer területein jelentős hátrányban vannak a magyarországi romák jelenleg, jelentős részben a társadalmi kirekesztés és a politikai döntéshozataltól való elzártság miatt. Az 1Magyarország közlése szerint még a mutatók szerint általában jobban teljesítő fővárosban is jelen van többek közt az oktatási szegregáció, és jelentős, mintegy 10 éves különbség mutatkozik a romák és nem romák között a várható élettartam területén. Ez utóbbival kapcsolatban a szervezet részéről a Mércének nyilatkozó Rézműves Szilvia kitért rá, hogy például a Karácsony Gergely programjában megjelenő, könnyen hozzáférhető egészségügyi szűrőprogramok előremutatóak lehetnek:

„A romákkal dolgozó szervezetekkel készített kérdőívünkre adott válaszokban – főleg a szociális munkások, szakemberek részéről – megjelent, hogy nagyon sok roma vagy szegény háztartásban élő számára még az sem hozzáférhető, hogy időpontot foglaljon egyes szakellátásokhoz, merthogy se a telefonon nincs pénz, se internet hozzáférése nincs, így az időpontfoglalások végtelenül megnehezülnek. Ezek a szűrőprogramok közvetlenül elérhetik a lakosságot, ezért nagyon jó kezdeményezések.”

Rézműves Szilvia, az 1 Magyarország kezdeményezés egyik alapítója. Fotó: Galyas Gyula.

Az EP-listavezetők számára elküldött követelések részben hasonlóak a főpolgármester-jelöltekével.

„Nem különösebben bizakodásra okot adó tény, hogy az EU 20 legfejletlenebb régiójából négy Magyarországon található [Az Eurostat adatai szerint 2022-ben a négy legszegényebb magyar régió (Dél-Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl) egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 50-55%-a között volt – B.L.] . Van mit behoznia az országnak, ezekben a régiókban él a legtöbb hátrányos helyzetű és roma ember. Megpróbáltuk ebben a követelésben megfogalmazni, hogy ésszerű lehet az európai parlamenti képviselőknek lobbizni egy olyan, egyébként nem példa nélküli konstrukcióért, ami az államot megkerülve közvetlenül a civil szervezetekhez vagy az önkormányzatokhoz juttatja el a roma közösségeknek szánt EU-s forrásokat”

– mondta lapunknak Szegedi Dezső, az 1Magyarország aktivistája, aki szerint a magyarországi roma közösség 2010, vagyis a legutóbbi Európai Uniós szintű roma integrációs programja óta vár arra, hogy hazánk olyan, komolyan vehető roma stratégiát állítson össze, és hajtson végre, „ami valós szükségletekre, megvalósítható intézkedésekkel reagál, és ami biztosítja az uniós források hatékony felhasználását, hogy azok valóságos módon szolgálják a roma közösségeink fejlesztését.”

Szegedi Dezső az 1Magyarország vitáján. Fotó: Galyas Gyula.

Bár Magyarország törvényhozása az uniós iránymutatás alapján 2011-ben elfogadta a  Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát, a stratégiát magát, és az annak egyes kitűzött céljaival kapcsolatos intézkedéseket komoly kritikák érték a témával foglalkozó roma és nem roma szervezetek részéről. Hasonlóan kritikák láttak napvilágot a következő, 2021-ben összeállított felzárkózási stratégiával kapcsolatban is. Az Autonómia Alapítvány hiányolta a cselekvési terv létrejöttéhez szükséges valódi társadalmi egyeztetést, Az Eurodiaconia keresztény civil ernyőszervezet által kiadott elemzés negatívumként értékelte, hogy a magyar cselekvési terv elsősorban a szegénység, nem pedig a cigányellenesség és a rendszerszintű diszkrimináció problémájaként határozza meg a roma kirekesztés kérdését, ezen felül nem kevesebb, mint tizenegy magyar roma szervezet véleményezése szerint a stratégia az Európai Bizottság által megnevezett hét fő területből négyre nem kínál megoldást (cigányellenesség, részvétel, lakhatás, egészség). Javaslatuk szerint a stratégiának a tematikus megközelítések helyett rendszerszintű változásokat kellene előmozdítania.

Az 1Magyarország Kezdeményezés az EP-listavezetőkhöz eljuttatott követelései bevezetésében úgy fogalmaz, hogy „olyan EP képviselőkre van szükségünk és azoknak adhatunk csak a következő 5 évre felhatalmazást, akik szolgálnak is, nem csak irányítanak, akiknek beszédét tettek követik, és akik leendő döntéseikkel minden esetben az egyenlőség eszméjét, így ezzel együtt roma közösséginket (is) ténylegesen és hatékonyan támogatják.„

A rájuk vonatozó követelések az alábbiak:

  1. Megválasztása esetén képviselje az uniós források méltányos elosztását és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a roma integrációra szánt források cél szerinti felhasználása megvalósuljon, annak haszonélvezői valóban a roma közösségek legyenek.
  1. Mozdítsa előre a romák és a mélyszegénységben élők szempontjából kiemelten fontos szakterületeket, és ezekben nyilvánosan képviselje, kommunikációjával, üzeneteivel támogassa a romák érdekeit, kísérelje meg az EP szintű támogatottság elnyerését minden területen.
  1. Legyen az alapvető emberi jogok példamutató EP képviselője és ezzel együtt támogassa az egyenlőségre vonatkozó adatgyűjtést.
  1. Képviselje és érvényesítse a romák kulturális autonómiáját és integritását az EU-ban és Magyarországon.
  1. Köteleződjék el, és megválasztása esetén érvényesítse EP képviseleti munkáját érintő szakterületeken a romák részvételét és a befogadó szemléletet.
  1. Ösztönözze a fiatal roma értelmiség szerepvállalását az uniós szakpolitikák formálásában, az uniós politikai képviselet megismertetésében.

A civil szervezet elsőként a DK-MSZP-P listával állapodott meg arról, hogy az EP-választási programjukban is képviseltetni fogják a pontokat.

A főpolgármester-jelöltek közül Vitézy Dávid a választások utáni egyeztetésre hívta az 1Magyarországot levélben, időhiányra hivatkozva a találkozót a voksolás előttre már nem tudnak szervezni.

Donáth Anna, a Momentum elnöke és EP-képviselője viszont már elköteleződését fejezte ki az 1Magyarország követeléseivel kapcsolatban.

Az 1Magyarország Kezdeményezés roma polgárjogi küzdelmeiről a Mércén gyakran beszámolunk. A szervezet igen aktív a hazai oktatáspolitika területén, küzd a szegregáció és a romákat érintő egyéb, oktatásban tapasztalható hátrányok ellen, gyakran fogalmaznak meg bírálatot a romák politikai alulreprezántáltságával kapcsolatban, de aktívan fellép a romákat ért gyűlölet ellen is.

Címlapkép: 1 Magyarország Kezdeményezés.