Az egyetemi autonómia súlyos megsértéseként és a választás közvetlen külső befolyásolásaként, nyomásgyakorlásként értékelhető az a levél, amit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kancellárja küldött ki, alig pár nappal a rektorválasztás előtt – derül ki a Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoport (MOJ) lapunkhoz eljuttatott közleményéből. Jövő hétfőn, június 10-én szavaz a BME szenátusa arról, hogy a rektori posztra jelentkezett két pályázó közül melyik jelölt kinevezését javasolja. 

„A szavazás eredménye hosszú évtizedekre befolyással lesz a Műegyetem jövőjére, az esetleges modellváltást, illetve annak feltételeit illetően. A rektori posztra aspiráló mindkét pályázó elfogadja a BME modellváltásának szükségességét, azonban jelentős különbség mutatkozik közöttük abban, hogy be kívánják-e vonni az egyetemi polgárságot a részletes feltételek kidolgozásába, illetve magába a döntésbe az átalakulásról”

– írja az egyetemi dolgozókat tömörítő szervezet, hozzátéve, a jelenlegi rektor Prof. Dr. Czigány Tibor, aki a modellváltást csak szigorú feltételek teljesülése esetén tudta volna elképzelni, az utolsó pillanatban jelentette be áprilisban, hogy nem ad be pályázatot. Így a posztra Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, valamint Kiss Rita, a Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének vezetője pályáznak.

A MOJ csoport közleményéhez mellékelte azt a levelet, amit a BME kancellárja, Verseghi-Nagy Miklós (aki korábban a Fidesz színeiben vezette Szentendre városát) június 5-én, néhány nappal a szenátus szavazása előtt, küldött a szenátus tagjainak. Ebben a konzisztórium elnökének, Ratatics Péternek a kérésére továbbítja a konzisztórium külső tagjainak véleményét, 

mely annak a jelöltnek, Charaf Hassannak a pályázatát támogatja, aki közismerten a KEKVA modellt tartja a BME számára legmegfelelőbbnek.

A levél azt sugallja, hogy a konzisztórium állást foglalt volna arról, melyik jelölt a támogatandó, miközben a szerv feladata az intézmény stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése, de személyi kérdésekben nincs hatásköre – írja a MOJ csoport. Eljuttatták lapunkhoz a jelenlegi rektor válaszlevelét is, amiben Dr. Czigány Tibor úgy fogalmaz:

„Megdöbbenéssel olvastam Kancellár úr levelét, amely véleményem szerint példátlan módon, durván sérti a Műegyetem autonómiáját. 

A Konzisztórium feladat- és hatáskörét a Nemzeti Felsőoktatási Törvény rögzíti, amelyben nem szerepel a rektori pályázókkal kapcsolatos állásfoglalás.

Én magam a Konzisztórium tagjaként kijelentem, hogy a Konzisztórium ülésén a rektori pályázókkal kapcsolatban semmiféle állásfoglalás nem született, a rektori pályázók meghallgatása után sem szóbeli értékelés, sem szavazás nem történt. Mindezek alapján a BME kancellárja által kiküldött nyilatkozat semmilyen formában nem tükrözi a BME Konzisztórium mint testület véleményét. Nagyon sajnálom, hogy a rektorválasztást a Nemzeti Felsőoktatási Törvénnyel és a belső szabályzatainkkal ellentétes események terhelik.”

A MOJ csoportnak tudomása van egy olyan dokumentumról is, melyben Ratatics Péter elnök a konzisztórium külső tagjainak nevében azt kéri, hogy a konzisztórium legutóbbi ülésének jegyzőkönyvébe utólag vegyék fel, hogy a testület a két rektorjelölt közül (akiket röviden meghallgatott az ülésen) melyiket tartja alkalmasabbnak. Azt is kéri a konzisztórium elnöke, hogy a június 10-i szenátusi ülésre hívják meg a konzisztórium képviselőjét, hogy a szavazás előtt elmondhassa a véleményét.

„Megjegyezzük, hogy a fenntartó képviselője (a felsőoktatásért felelős államtitkárság) egyébként minden alkalommal kap meghívást a szenátus ülésére, de ezzel a lehetőséggel mindezidáig nem élt. Információink szerint a fenntartó lemondta a részvételét a hétfői rektorválasztó szenátusi ülésen, és a konzisztórium elnökét, Ratatics Pétert kérte fel a helyettesítésére.

A történtek így az egyetemi autonómia súlyos megsértéseként és a választás közvetlen külső befolyásolásaként, nyomásgyakorlásként értékelhetők”

– írja a Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoport.

Amint arról korábban beszámoltunk, Verseghi-Nagy Miklós kancellár több alkalommal is megtagadta, hogy az egyetemi szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács (KT) eljuttathassa magasabb alapbéreket követelő petícióját a munkavállalókhoz az egyetem központi e-mail-címéről. A petíciót ezernél is többen írták alá, az aláírók között szerepel több dékán, tanszékvezető, egyetemi és kari vezető mellett a rektor, Prof. Dr. Czigány Tibor is.

Az öt állami fenntartásban maradt egyetemből (ELTE, BME, Zenakadémia, Képzőművészeti Egyetem és Közszolgálati Egyetem) négyet fenyegető, kierőszakolt modellváltásról itt írtunk bővebben. Az alapítványi modellbe szervezéssel a BME – a többi alapítványi fenntartásba került intézményhez hasonlóan – eleshet az uniós támogatásoktól, polgársága veszíthet az autonómiájából – ráadásul a kuratóriumok tagjai számos esetben nem az akadémiai szférából, hanem a kormánypártok holdudvarából kerülnek ki.