A józsefvárosi polgármesterjelölti vita során a beszélgetésen jelen lévő bérlők nehezményezték, hogy az önkormányzati lakásokat kezelő, teljes mértékben önkormányzati tulajdonban lévő vagyongazdálkodó cég, a Józsefvárosi Gazdálkodási Központtal (JGK) ügyintézése nehézkes és problémás. A beszélgetés nyomán utánajártunk a céggel kapcsolatos társadalmi kihívásoknak és az ügy körül kialakuló politikai helyzetnek.
A május közepén megtartott eseményen, melyet a Józsefvárosi Bérlői Érdekvédelmi Közösség szervezett, és a Fidesz jelöltjén kívül az összes polgármesterjelölt részt vett rajta, a vagyongazdálkodó céggel kapcsolatban elhangzott, hogy az a bérlők valódi bevonása nélkül jár el, ráadásul gyatra munkát végez.
„Ez egy botrány, a vagyonkezelőnek sem a szervezeti kultúrája, sem a tudása nem alkalmas arra, hogy emberközpontú szolgáltatás csináljon”
– bírálta a vitán Pikó András jelenlegi polgármester a JGK mostani tevékenységét. A bérlők kritikáira reagálva Pikó ígéretet tett rá, hogy megválasztása esetén a következő ciklusban az önkormányzat átszervezi a lakásügyek intézését és törekedni fog rá, hogy a lakások állagmegőrzéséért és javításáért-felújításért többek között felelős cég, vagy a helyébe állítandó intézmény barátságosabb legyen az ügyfelekkel.
Arról, hogy ez az átszervezés eddig miért nem történt meg, a polgármester annyit mondott el a vitán, hogy elő sem terjesztett ezzel kapcsolatban javaslatot, mert gyanította, hogy nem lenne meg hozzá a többség a testületben. Mivel a polgármester nem nevezte meg, hogy feltételezése szerint pontosan kik szavazták volna le a javaslatot az egyébként ellenzéki többségű testületben, a vitát követően sajtókérdéssel fordultunk hozzá, valamint az önkormányzati dolgozókat is megkerestük, hogy teljesebb képet kapjunk a JGK-val kapcsolatos kihívásokról.
Pikó a kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a JGK-t eredetileg még a ’19 előtti fideszes vezetés hozta létre, több céget egyesítve és még korábban beolvasztva az önkormányzat lakásosztályát is. A kiszervezés célja a puha privatizáció lehetett: a polgármester szerint a fideszes városvezetés szabadulni kívánt a bérlakásügyektől. A bérlakásállomány fenntartására nem fordítottak forrásokat, lassú elsorvadásuk menedzselését pedig a JGK-ra bízták. A cég felett ráadásul intézményesített felügyeletet sem hoztak létre, politikai kinevezésekkel oldották meg a JGK vezetését.
„Jellemző, hogy 2016-ban Farkas Örs lett a JGK vagyongazdálkodási igazgatója, aki jelenleg a polgári titkosszolgálatokat felügyeli” – érzékeltette a faramuci helyzetet válaszában a polgármester.
A jelenlegi önkormányzati vezetés 2019 után elvégezte a JGK teljes átvilágítását, amely után arra a következtetésre jutott, hogy a szakmai felügyelet hiánya és más problémák miatt „a vagyongazdálkodás szisztematikus újraépítésére és átalakítására van szükség”, majd kialakította a szakmai működésének felügyeletét a polgármesteri hivatalon belül, valamint részben átvette a szociális lakásügyek intézését a cégtől (a lakáspályázatok kezelését már az önkormányzati hivatal végzi). Az önkormányzati lakások bérlőit képviselő Bérlői Csoport bevonásával és segítségével komoly lépéseket tettek annak érdekében, hogy a JGK barátibb legyen az ügyfelek iránt – írta meg a polgármester sajtóreferense lapunknak. Mindezekhez nem volt szükség a képviselő-testület döntésére.
Fontos kitétel, hogy a vagyonkezelő cég az önkormányzat álláspontja szerint a szociális célú bérlemények kezelésekor jelent problémát, nem általában – teszi hozzá Molnár György, a polgármester főtanácsadója, aki az önkormányzati dolgozók nevében válaszolt további kérdéseinkre. Ugyanis a vagyongazdálkodó cég feladat az, hogy a lehető leghatékonyabban gazdálkodjon az önkormányzat vagyonával, a hatékonyságot piaci értelemben véve. Ám a jelenlegi vezetés a piaci helyett a társadalmi szempontokat tekinti elsődlegesnek, álláspontjuk szerint a lakások bérbeadása ugyanolyan szolgáltatás kell legyen, mint a bölcsőde vagy az óvoda.
Molnár szerint egy cégen belül nagyon nehéz megvalósítani, hogy mindkét alapelv érvényesüljön. Például összeegyeztethetetlen az, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő bérlőtől a hatékonysági elv alapján megszabadulni igyekezzék a fenntartó, vagy szociális munkások bevonásával megpróbálja kezelni a problémákat. Ehhez hasonlóan a lakáspályázatok elbírálásakor sem mindegy, hogy figyelembe veszi-e az eljárás, hogy sok esetben alacsony iskolai végzettségű, az adminisztratív eljárásokban nehezen eligazodó emberek pályáznak – mutatott rá Molnár.
A főtanácsadó és a polgármester véleménye szerint tehát habár nem arról van szó, hogy a szociális szempontokat teljes mértékben lehetetlen volna a vagyongazdálkodó cégen belül érvényesíteni, a cég alaptevékenységének más jellege miatt ez sokkal nehezebb, mint a Polgármesteri Hivatalban. Így a következő lépés a JGK átfogó szervezeti fejlesztése lenne. Ehhez, mint ahogy a válaszában Pikó a Mércének felidézte, nem volt meg a kellő támogatás a képviselő-testületben:
„A polgármesterségemet támogató koalíción belül az MSZP-vel, különösen annak helyi elnökével, Veres Gáborral, az ügy szempontjából kulcsfontosságú Tulajdonosi Bizottság elnökével alakult ki szinte minden vagyongazdálkodást érintő kérdésben feloldhatatlan vita. Ilyen körülmények között a cég átfogó átalakítását elhalasztottuk.”
Pikó hozzátette továbbá, hogy az önkormányzat vagyongazdálkodási tervének elfogadása lehetőséget teremtett egy átfogó épület- és lakásfelújítási program elindításához, ennek eredményeként ebben a ciklusban több, mint 200 önkormányzati lakást és 30 épületet újított fel Józsefváros. A cég radikális átalakítása lassította volna ennek a programnak a végrehajtását a polgármester szerint, emiatt sem láttak neki ebben a ciklusban.
A polgármester válasza szerint tehát részben az MSZP-vel, különösen Veres Gáborral való „feloldhatatlan” viták akadályozták a JGK átfogó átalakítását. Ez talán magyarázza azt is, hogy az idei kampányban miért szakított Pikó és az MSZP, a választáson miért az ellenzéki összefogáson kívül, külön listával és polgármesterjelölttel indul a párt.
Az ügyben Veres Gábort is felkerestük, aki elmondta lapunknak, hogy nem érti a vádakat. Mint írta, valóban volt „néhány nézetkülönbség” közte és a polgármester között, de valódi vita csak egy ügyben alakult ki köztük. Abban, hogy az ő nézete szerint Pikó „antidemokratikus, diktatórikus, autokrata” vezető. Emiatt ha lett is volna ellenvéleménye a JGK ügyében, akkor is vele szavazott volna, nehogy a polgármester „lefideszbérencezze” a nyilvánosságban.
Veres Gábor értelmezésében Pikó a JGK-t okolja olyan hibákért, amiket ő nem kezelt az öt évvel ezelőtti megválasztása óta.
Álláspontja szerint egy vagyonkezelő cég szervezeti kultúrája olyan, amilyet a tulajdonos szeretne, és „majdhogynem mindegy”, hogy a gazdasági társaság vagy az önkormányzat intézi-e ezeket az ügyeket, ha megfelelően szervezett a munka. Ennek ellenére szerinte a feladatok megosztása vagy akár a teljes átszervezés is jogos felvetés lehet, amennyiben észszerű, a képviselőkkel egyeztetett változtatásról van szó.
Hozzátette, hogy ő őszintén köszöni a vagyonkezelő cég összes munkatársának a megfeszített munkát, amit a kerületért végeznek, „nélkülük nem működne Józsefváros!”.
