Legalább hatszáz főt bocsát el az SK On iváncsai gyára, az elbocsátottak száma akár az ezer főt is elérheti – adta hírül a minap az RTL Klub híradó. Az akkumulátorgyártással foglalkozó koreai cég tömeges elbocsátási hulláma váratlanul érte a dolgozókat, a szakértők és a cég az elektromos autók iránti kereslet csökkentésére hivatkoznak. 

„Ilyen a kapitalizmus” – kommentálta a hírt Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Fónagy János. Az államtitkár szerint természetes, hogy keresletcsökkenés idején elbocsátások zajlanak, s az iváncsai elbocsátási hullám különben is „csak” külföldi vendégmunkásokat érint, tette hozzá. Az államtitkár úgy fogalmazott, „a leépítés kizárólag külföldieket érintett, tehát magyar munkaerőt nem”. A cég egyelőre azt ígéri, nem tervez további elbocsátásokat:

„Jelenleg nem tervezzük több ideiglenes bérelt munkavállaló szerződésének megszüntetését. A közvetlenül alkalmazott magyar munkavállalók elbocsátását sem tervezzük.”

Hiába igyekszik a kormány bagatellizálni az iváncsai helyzetet, ami az iváncsai vendégmunkásokkal történik, az a magyar munkásokkal is megtörténhet. Hiszen nem csak a külföldi, magyar munkások tömegeit is kiszolgáltatja a magyar állam a tőkések kénye-kedvének.   

Ennek bizonyítására elég csupán azt felhozni, hogy több tízezer magyar munkavállaló dolgozik ugyanolyan jogi státuszban, mint a vendégmunkások.

Értsd, nem csak a több tízezer vendégmunkás döntő többségét, magyarokat is rendszeresen alkalmaznak munkaerőkölcsönzőkön keresztül, amely azt is jelenti, hogy munkáltatóik indoklási kötelezettség nélkül, „bemondásra” elbocsáthatják őket. 

Rendkívül beszédes, hogy az elmúlt négy évből nincsenek hivatalos adatok a magyar származású kölcsönzős alkalmazottak számáról, a legutóbbi ezzel kapcsolatos adat a KSH honlapján 2020-ból származik. Az iváncsai SK-gyárban is működő Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) 160 ezerre becsüli a számukat. Ez alapján a kölcsönzős magyarok száma még magasabb is, mint ahány vendégmunkás dolgozik hazánkban. (Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 2024 elején úgy nyilatkozott, 120 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon.)

Hivatalosan a munkaerő-kölcsönzés célja, hogy a termelési ciklusokhoz igazodva tudjanak a munkáltatók felvenni, illetve elbocsátani alkalmazottakat, azaz több rövidtávú alkalmazottjuk legyen, amikor több a megrendelés. Mégis, a törvény szerint akár öt évig is dolgozhat valaki kölcsönzésben, amely a munka világában már kifejezetten hosszú időszaknak számít.

Ez is azt mutatja, hogy a kölcsönzés célja túlmutat a termelés logikáján, valódi értelme a jogfosztás.

S az csupán az érem egyik oldala, hogy milyen szintű jogfosztottságot tesz lehetővé a magyar állam egy olyan nemzetközi gazdasági környezetben, amelyben a munka világát folyamatos támadások érik a tőkések felől.

A másik nagy kérdéskör, hogy mit miért tesz az SK, és milyen nemzetközi folyamatok zajlanak az autógyártásban.

Elemzések szerint az elektromos autóipari cégek hanyatlását elsősorban „a piac telítettsége” okozza, összhangban azzal, ahogy az SK is a kereslet csökkentésére hivatkozott az elbocsátások kapcsán. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a világ elsőszámú elektromos autógyártó országa, Kína nemrégiben felfüggesztette a villanyautók raktárkészletre gyártását.

Nem lehet azonban mindent a piac szeszélyeire fogni, a kínai gyártók által dominált villanyautóipar visszaesésének politikai vetülete is van.

Mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió is aggódva tapasztalja, hogy Kína olcsóbban és hatékonyabban gyárt villanyautókat, igyekeznek olyan protekcionista gazdaságpolitikát folytatni, amely mérsékli Kína sikerét. Vámokat vezetnek be, szankcionálják a kínai cégeket, ami felnyomja az árakat.

Nem feltétlen igaz tehát, hogy a kínai kereslet csökkenése csapódott volna le az iváncsai dolgozókon, inkább az USA és az EU gazdasági nacionalizmusa.

Olyannyira, hogy az SK cégcsoport elnöke, Chey Tae-won is az USA-Kína közti feszültségre panaszkodott tavaly októberben egy párizsi konferencián. „A geopolitika és az ellátási lánc miatt változott meg a menetrend. Enélkül sokkal jobban csökkenthettem volna az akkumulátorgyártás költségeit” – fogalmazott Tae-won. 

A cégeket, a munkásokkal ellentétben, kárpótolják az államok.

A Biden-adminisztráció 2022-es infláció-csökkentő törvénye értelmében az elektromos autót gyártó cégek nem szerezhetnek be nyersanyagokat Kínából, amennyiben jóvá akarják írni az adót. Ezt a szabályozást olyan állami támogatásokkal és beruházásokkal ellensúlyozta Washington, amelyből az SK-nak is jutott. Tavaly az SK On, a Ford Motor Co.-val együtt 9,2 milliárd dollár kölcsönt kapott az Egyesült Államok kormányától három elektromos akkugyár építéséért cserébe.

Alig több mint két hete a cég hivatalosan is üdvözölte, hogy az év második negyedévéig 6,5 százalékkal növekedtek részvényei, és szép jövőre számít, hála az amerikai befektetésnek:

„Bár az elektromos autó-akkumulátorok szállításában visszaesést tapasztaltunk az első negyedévben, arra számítunk, hogy javuló piaci környezetet fogunk látni, amelyet új elektromos autók piacra dobása támogat majd Észak-Amerikában” – nyilatkozta Kim Kyunghun, az SK On pénzügyi igazgatója egy konferenciahíváson. 

Tehát miközben az akkumulátorgyártás 17,5 százalékkal esett vissza márciusban Magyarországon a KSH adatai szerint, addig az SK részvényeseinek nem kell csökkenésre számítaniuk, sőt, amint azt a Reuters is írja, idén a részvényeik felülmúlták a várakozásokat. 

„Ilyen a kapitalizmus.” Oligarchacégek versenyeznek egymással a piacgazdaság nevében, de amint egymásra fejére nőnek, az állam félresöpri a „piaci” logikát és beavatkozik saját tőkései érdekében. Ilyen a kapitalizmus: amikor a munkások állásukat vesztik, a részvények növekednek. „Lázadó kormányunk” ez ellen csöppet sem lázad… Sőt, 2021 végén még rekordösszegű kormányzati támogatást, 76,36 milliárd forintot is adott az SK On-nak az iváncsai gyár megépítéséért cserébe.