Talán még sosem volt ilyen sokáig politikai napirenden a szexuális kihasználás, kapcsolati bántalmazás és a nők helyzete, mint a kegyelmi ügy óta eltelt időszakban. Ez a trend folytatódott ma Debrecenben, anyák napján, ahol a Tisza és a Fidesz többek közt azon versenyeztek, ki támogatja jobban a nőket, és ki tiszteli igazán az édesanyákat.
Nem az a tét, hogy melyik fél képviseli hitelesebben a nőket. A tét az, hogy idővel képesek lesznek-e széles társadalmi vitává terebélyesedni azok a kérdések, amik a kegyelmi ügy és Magyar Péter kapcsán újra és újra felmerülnek.
A Tisza rendezvényén felszólalt az akkumulátorgyárak ellen küzdő Mikepércsi Anyák egyik képviselője, Kozma Éva, Nagy Ervin a színpadon elszavalta József Attilától a Mamát, Magyar Péter több szülészetet ígért a vidéken stb., a helyi Fidesz pedig a rendezvény előtt asszonyverés vádját sugalló, nadrágszíjat ábrázoló posztereket, és „tiszteljük az édesanyákat” feliratú táblákat helyezett ki Debrecenben. A nők szavazatáért folytatott verseny egyik oldalán egy bántalmazással vádolt férfi, a másikon a „vak komondorok” pártja áll. Tévedés, hogy ez a sors iróniája: ez a magyar valóság.
Varga Judit vádjait követően sokan tartottak attól, hogy a bántalmazás és a nemek közötti egyenlőtlenség ügye politikai szekértáborok áldozatává fog válni. Az ettől való félelem jogos volt, de megvolt rá a gyógyír is, amit a Partizán, a Mérce és a nőjogi szervezetek igyekeztek véghez vinni – nem Magyar Péter személyiségét, erkölcsi tartását találgatni, hanem az őt ért vádak kapcsán előre mozdítani a társadalmi vitát a magyar nők helyzetéről.
Ez már nem magánügy. Jogunk lenne tudni, hogy milyen közpolitikai javaslatai vannak a nők számára a politikusoknak.
Mit gondolnak a női szakmák alulfizetettségéről? A nőket terhelő gondoskodási válságról, elöregedő társadalmunkban? Arról, hogy kevesebb a nyugdíja azoknak a nőknek, akik gyermeket vállaltak? Hogy az Európai Unióban már csak Magyarországon vényköteles az esemény utáni tabletta? A prostitúcióról? Arról, hogy a CSOK megnehezíti a válást a családon belüli erőszak áldozatainak? Ezeket, és ehhez hasonló kérdéseket kell feltennünk a kegyelmi ügyet és Magyar Péter színrelépését követően.
Ami pedig Magyar Péter személyét illeti…
Varga Judit Hajdú Péternek adott interjújában gyakran hangsúlyozta, hogy volt férje „nárcisztikus személyiségzavarban” szenved, és az őt ért traumákon úgy sikerült túllendülnie, hogy beleásta magát a nárcisztikus személyiségzavarral kapcsolatos szaktanulmányokba. Ma a YouTube-on is többszázezres nézettséget lehet generálni nárcisztikus abúzus áldozatainak szóló oktató videóanyagokkal, pszichológusok, pszichiáterek élnek meg a nárcizmusról szóló tartalom-gyártásból. Ezek bökkenője viszont, hogy individualizálnak, és egyéni megküzdési stratégiákat kínálnak.
Ezzel szemben Christopher Lasch Az önimádat társadalma c., 1979-es könyvében arra jött rá, hogy a nárcizmus diagnózisa „az átlag amerikai” diagnózisa, s hogy a patológiás nárcizmus nem eltér a normáltól, hanem „extrém normalitás”. Lasch nárcizmusról szóló könyve nem csupán pszichoanalízis, hanem társadalomkritika is, amely amellett érvel, hogy a kései kapitalizmusban a nárcizmus nem pusztán személyiségzavar, hanem szinte kötelező jellegű viselkedésforma. Hiszen a fogyasztói társadalomban, és a média által uralt társadalomban mindenkinek ki kell alakítani egy nárcisztikus Hamis Én-t…
