Az ellenzék eddigi legnagyobb választási győzelmét aratta Erdoğan több mint húsz éve tartó regnálása alatt a vasárnapi helyhatósági választásokon. A győzelem nem maradt válaszlépés nélkül.

A Törökország keleti felén található Van tartomány lakossága túlnyomórészt kurd. Vasárnap az itt élők 55%-a voksolt a kurd kisebbséget is képviselő DEM Parti (Népek Egyenlősége és Demokrácia Pártja) jelöltjére, Abdullah Zeydanra.

A választási bizottság azonban mindössze két nappal azután, hogy megnyerte a választást, egyszerűen semmissé nyilvánította Zeydan jelöltségét.

Indoklásuk szerint a jelölt nem is volt jogosult indulni, habár a DEM közleményében azt állította, ezt a központi választási bizottság korábban hivatalosan jóváhagyta. Zeydant még 2016-ban tartóztatták le és börtönözték be az ország akkor harmadik legnagyobb ellenzéki pártjának, a HDP-nek több tagjával együtt – erre hivatkoztak az eredmény érvénytelenítésekor.

A választási bizottság ezt követően a kormánypárti jelöltet, Abdallahat Arvast nyilvánította győztesnek, aki fele annyi szavazatot kapott, mint Zeydan. A döntés országos szinten hatalmas felháborodást váltott ki, és nem csak a kurd kisebbség körében. Az ellenzéki pártok, értelmiségiek, művészek, szakszervezetek, civil szervezetek egy emberként emelték fel a hangjukat a visszaélés ellen. Abdallahat Arvas kormánypárti jelöltet még családja is arra szólította fel, legyen benne annyi becsület, hogy nem fogadja el a kinevezést. Sőt, a kormányzó AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) két politikusa, az egykori oktatási miniszter Hüseyin Çelik és Abdulmuttalip Özbek korábbi országgyűlési képviselő is elítélték a Választási Bizottság döntését.

Vanban és több kurd településen rövid időn belül zavargások kezdődtek, a kedd este sebtiben elrendelt gyülekezési tilalom után szerda reggelre nyolcvankilenc embert tartóztattak le, a rendőrség több városban is gumilövedéket, könnygázt és vízágyút vetett be a kurd kisebbség ellen.

A széles ellenállás azonban most célt ért,

Ankara valószínűleg nem számított ilyen szintű felháborodásra. Szerda délután a választási bizottság egy rendkívüli ülés keretében szavazást tartott, melynek eredményeképpen mégis elismerték Zeydan győzelmét.

Ez fordulópontot jelent a török politikában, hiszen 2016 óta ez az első alkalom, hogy az Erdoğan-kormánynak nem sikerült egy kurd polgármestert eltávolítania a hivatalából.

Recep Tayyip Erdoğan elnöksége alatt ez már a harmadik hasonló politikai tisztogató hadjárat lett volna az ország délkeleti, kurdok által lakott területein.

Első alkalommal Erdoğan a 2016-ban, a sikertelen katonai puccs után bevezetett szükségállapotot használta fel arra, hogy elnöki rendeletek keretében eltávolítsa a korábban demokratikusan megválasztott kurd polgármestereket, arra hivatkozva, hogy ezen politikusok terrorszervezetekkel állnak kapcsolatban. Az érintett településeken ezt követően nem időközi választásokat tartottak, hanem Erdoğan maga jelölt ki úgynevezett „megbízott vezetőket” a városok élére.

A 2019-es helyhatósági választásokon aztán a kurd kisebbség az urnáknál egyértelmű jelét adta annak, nem kérnek Erdoğan embereiből. A legtöbb kurd városban bőven 50% feletti volt a kurd jelöltek támogatása. Az öröm azonban nem tarthatott sokáig, hiszen az Erdoğan kormány a választások után nem sokkal úgy döntött, felülírja a lakosság döntését, és a polgármesterek jelöltségét elkezdték érvényteleníteni, azután, hogy megnyerték a választásokat, a mostani esethez hasonlóan. Első körben a megyei jogú városok vezetőit mozdították el, egy év alatt pedig pár kisközséget leszámítva az összes kurd polgármestert eltávolították hivatalából. A kormány ekkor már nem is törte magát azon, hogy Ankarából úgynevezett „megbízott vezetőt” küldjön ezen településekre, egyszerűen a kormánypárti jelölteket nevezték ki, annak ellenére, hogy ezen politikusok sok esetben tizedannyi szavazatot kaptak a választáson, mint a kurd jelöltek.

Idén mégis nagy reményekkel indultak neki az önkormányzati választásoknak az érintett régióban, és ahogy a korábbi években, úgy most is elsöprő sikert arattak a kurd jelöltek.

Batmanban a DEM jelöltje, Gülistan Sönük 64,52%-ot kapott, ezzel ő lett a legnagyobb támogatást megszerző jelölt idén. Sönüköt a párt diyarbakıri jelöltje, Ayşe Serra Bucak Küçük követi a sorban, 64,09%-os támogatottsággal. De a DEM párt jelöltjei által megnyert tíz városban mindenhol 40% fölé kúszott a szavazati arány.

Bár az iszlamista kormány idén sem tartotta volna tiszteletben a választói akaratot, az eredményeket egyelőre erős társadalmi ellenállással sikerült megvédeni. A kedd éjjeli tömegoszlatás és a szerda éjjeli ünneplés után csütörtök reggel Van városának lakói nekiálltak eltakarítani az elmúlt két nap nyomait, miközben azt skandálták

„miénk az önkormányzat, miénk az utca”.