Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Mintha meg sem történt volna” – emléknapot kérnek a 15 éve történt romagyilkosságok áldozatainak

Több mint negyven civil szervezet kéri az országgyűléstől, hogy nyilvánítsa február 23-át a romák elleni terrortámadás évfordulójának emléknapjává. A 15 évvel ezelőtt összesen hat halálos áldozatot és tucatnyi súlyos sérültet követelő szélsőjobboldali, rasszista bűncselekmény-sorozat ugyanis a mai napig nem része közös emlékezetünknek – és ebben tagadhatatlan felelőssége van a magyar kormánynak.

„Magyarország második világháború utáni legsúlyosabb terrorcselekménye 15 év után feledésbe merült. Mintha meg sem történt volna. A ma 15 éves gyerekek túlnyomó részének fogalma sincs róla, hogy születésük idején százezrek éltek rettegésben, mert senki nem tudhatta, hogy éppen ki lesz a következő áldozat. A tananyagokban, a médiában, a közbeszédben nagyítóval kell keresni egy-egy információmorzsát az évezred legnagyobb magyar tragédiájáról!”

– emlékeztet a Roma Sajtóközpont számos roma és nem roma szervezet által támogatott petíciójában.

A romák elleni gyilkosságsorozat 2008 júliusától 2009 augusztusáig tartott, ez idő alatt összesen kilenc alkalommal követtek el fegyverekkel és molotov-koktélokkal cigány emberek elleni merényleteket, s összesen hat emberéletet oltottak ki négy különböző településen. Az elkövetőket végül 2016-ban tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A gyilkosságokat a Jobbik és a Magyar Gárda cigányellenes médiaháborúja, uszító propagandája előzte meg.

Az egyik legemblematikusabbá vált támadásra 2009. február 23-án került sor, amikor az éj leple alatt lángba borították a háromgyerekes Csorba család otthonát, és az égő házból menekülő Csorba Róbertet és mindössze ötéves fiát, Robikát hidegvérrel lelőtték.

A tatárszentgyörgyi már a sokadik súlyos támadás volt az egy évig zajló terrortámadások sorában, a negyedik halottal. Az előző, szintén kettős halállal végződő eset fél évvel korábban, a borsodi Nagycsécsen volt, az utána következő pedig 2009. április 22-én Tiszalökön történt: Kóka Jenőt húsz méterről szíven lőtte az elkövető, amikor a 43 éves férfi a munkahelyére indult. ​​A hatodik gyilkosságot a Roma Holokauszt Nemzetközi Emléknapjára, 2009. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszakára időzítették: a szabolcsi Kislétán ekkor gyilkolták meg az ágyában alvó 43 éves Balogh Máriát. 13 éves kislánya is több lövést kapott, de ő a szerencsének köszönhetően túlélte a támadást.

„Meg kell értenünk, hogy mi vezetett odáig, hogy egy terrorcsoport több mint egy éven keresztül szinte havonta indíthatott támadásokat anélkül, hogy elkapták volna őket! Szembe kell néznünk azokkal a társadalmi viszonyokkal, amelyek megágyaztak egy, a magyarokat bőrszín alapján szétválasztó bűncselekmény-sorozatnak! Fel kell dolgoznunk a támadások és a rettegés okozta traumákat, amelyek még most is az elhallgatás palástjában rejtőzködnek! Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell, hogy a ma 15 éves fiatalok ne kövessék el azokat a hibákat, amit mi, elődeik!”

– fogalmaz a petíció, melynek aláírói szerint a jelenkor egyik meghatározó tragédiájának a hivatalos emlékezetpolitikában van a helye, hiszen csak ez által biztosítható az események méltó feldolgozása és emlékezete.

A tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tizedik évfordulóján, 2019-ben a Mércén több cikkben is megemlékeztünk, a hatósági, állami és társadalmi felelősségvállalás kérdéseit is körbejárva.

Címlapkép: Megemlékezés a 2008-as romagyilkosságok áldozatairól, a nagycsécsi temetőben / fotó: Kadét Ernő