Az eddig ismert országos példáknál is jobban sikerült kizárnia a nyilvánosságot  a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalnak az első Debrecen várost érintő köz nélküli közmeghallgatásról – számolt be hétfőn a Debreciner. 

A lap szerint csak írásban, munkaidőben kérdezhettek a lakosok a Nemzeti Oltóanyaggyárról a személyes részvétel lehetősége nélkül tartott eseményen.

Korábban országosan jellemző volt, hogy a társadalmi-környezeti hatásait illetően különösen érzékeny, általában kiemeltté minősített beruházások – gyakran akkumulátoriipari létesítmények –  kapcsán tartott fórumokat, közmeghallgatásokat nagy érdeklődés kíséri, a Mérce is számos ilyen alkalomról tudósított. Feltehetően így történt volna az ugyancsak kiemelt beruházásként megvalósítandó Nemzeti Oltóanyaggyár ügyében is. Ám mint ismert, a kormány tavasszal a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva rendeletben adott lehetőséget az érintettek személyes jelenléte nélkül tartott közmeghallgatásokra.

Debrecenben december 11-én tartották volna az első ilyet, ám a lakosok a Nemzeti Oltóanyaggyár-beruházással kapcsolatos kérdéseiket és észrevételeiket csak írásban, az Ügyfélkapun keresztül, valamint e-mailben küldhették el a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalnak. Erre meglehetősen szűk, kilencórás időablakot jelöltek ki, a megkereséseket reggel 7 óra 30 perc és délután 16 óra 30 perc között, azaz lényegében munkaidőben lehetett megtenni – írja a független debreceni lap.

Ezek a feltételek még a köz nélküli közmeghallgatások április óta tartó érájában is meglehetősen drákóinak hatnak, főleg, ha összehasonlítjuk a gödi Samsung-akkumulátorgyár bővítése kapcsán „tartott” Patyomkin-fórumokkal. 

Mint arról annak idején beszámoltunk, az első ilyen gödi alkalommal emailes-betelefonálós kérdezést biztosított a kormányhivatal, és  élő YouTube videóban válaszoltak a hatóságok és a Samsung képviselői. Később aztán nehezebb lett hozzáférni a közgemhallgatáshoz: a lakosok csak e-mailben kérdezhettek, magát a közmeghallgatást meg sem hirdették úgy, hogy az átlagfelhasználók értesüljenek róla, mindennek a tetejébe pedig a kérdezőknek saját maguknak kellett előkeríteniük a válaszokat, ugyanis a kormányhivatal nem küldte el nekik írásban, csupán azt javasolta, keressenek rá a hatóság weboldalán. De még ebben az esetben is azt legalább el lehetett mondani, hogy – ha a megyei önkormányzat honlapján megelhetősen elbujtatva is – az időbélyegző szerint szeptember 20-án megjelent egy hír arról, hogy október 18-áig elküldhetik kérdéseiket az érdeklődők.

A debreceni közmeghallgatás játékszabályainak kitalálói ennél is kevesebbet adtak a látszatra: egyetlen napig, és csak munkaidőben, írásban lehetett kérdezni. Mindennek az lett a vége a kormányhivatal honlapjára feltöltött jegyzőkönyv szerint, hogy senki sem élt a véleménynyilvánítás új, korlátozott formájával. 

„Az érintett lakosság, társadalmi szervezetek részéről a közmeghallgatás időtartama alatt kérdés, észrevétel nem érkezett a környezetvédelmi hatóság megadott elérhetőségeire.”

-idézi a  Debreciner a jegyzőkönyvet.

Debrecenben egyébként éppen a közelmúltban, 2023 januárjában kapott országos visszhangot egy botrányba fulladt debreceni közmeghallgatás, amelynek témája a CATL kínai akkumulátorgyár telepítése volt. Persze érthető, ha a verekedéstől is zajos eseményről rossz emlékeket őriz a kormányhivatal, ugyanakkor a nyilvánosság ilyen szintű kizárása egy ilyen eseményről alapvető demokratikus jogokat sért. 

Arról, hogy a köz kizárása a közmeghallgatásokról milyen hatással van a helyi ügyekre és a lakosság érdekképviseletére, itt és itt írtunk).