A Párbeszéd–Zöldek a többi ellenzéki parlamenti frakció támogatásával az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul annak érdekében, hogy a jogalkotói hatalom korlátozására képes szervezet semmisítse meg a köz nélküli közmeghallgatásokról szóló kormányrendeletet.
Tordai Bence, a Párbeszéd–Zöldek parlamenti képviselője a hétfő délelőtt megtartott online sajtótájékoztatóján elmondta, hogy bár az áprilisban elfogadott kormányrendeletről előbb azt gondolták, valamiféle „rossz vicc, jogi nonszensz”, csakhamar bebizonyosodott, hogy a „fideszes önkormányzatok használni akarják”.
Tordai Bence képviselő sajtótájékoztatója.
Így történt ez júniusban Gödön is – mondta el Tordai –, ahol a Samsung akkumulátorgyár újabb bővítése kapcsán összehívott közmeghallgatáson a Pest megyei önkormányzat csak előre megküldött kérdésekre válaszolt.
A képviselő szerint nyilvánvaló, hogy a kormányrendelet az alapvető demokratikus jogokat sérti.
Így látta ezt az Utcajogász Egyesület is, amely a szakértőivel kidolgozta azt az alkotmánybírósági beadványt, melyet Tordai Bence az Alkotmánybírósághoz nyújt be.
Varga Judit igazságügyi miniszter (elsõ sor, j), mellette Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke (k) és Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke (b) a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság fennállásának 10. évfordulójára rendezett ünnepségen az Országház Fõrendházi üléstermében 2023. május 25-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
Az Utcajogász szakértői több oldalról is támadják a kormányrendeletet
Alapvetően a kormányrendelet két paragrafusának megsemmisítését kérik. A 3. és 5. paragrafus törlésére azért lenne szükség, mondta el Tordai, mert az Utcajogász érvelése szerint felhatalmazás nélküli jogalkotás történt, amely alapvető jogokat vont el. A képviselő azt is hozzátette, hogy a kormányrendelet „a fideszes Alaptörvényt is sérti”, méghozzá annak négy pontját.
Összességében elmondható, hogy bár a kormány az ukrajnai háborúval indokolta a köz nélküli közmeghallgatások szükségességét, az Utcajogász szakértői szerint a kormánynak nem volt felhatalmazása erre az elhatározásra, hovatovább a különleges jogrend alapján a háborúhoz, annak kivédéséhez a kormányrendeletnek nincsen köze.
„Nemcsak a jogállamiság sérült, hanem a demokratikus nyilvánosság, a nép általi hatalomgyakorlás eszköze is”, mondta el Tordai Bence, aki úgy véli, hogy a „közmeghallgatások működnek”, s „ha ezt a nép, a lakosság kezéből kiveszik”, „alapvetően sérül az Alaptörvény”.
Kiveszik a nép kezéből…
Példaként a múlt heti fóti közmeghallgatást hozta fel, amelyen – az elmondása szerint – a teremben megjelent több száz helyinek sikerült magyarázkodásra bírnia az önkormányzatot. Fóton is új akkumulátorgyár épülne, a BYD kínai elektromosautó-gyártó tízmilliárd forintos beruházással akkumulátor-összeszerelő üzemet létesítene a településen.
Nemcsak az Alkotmánybíróságnál próbálkozik a Párbeszéd–Zöldek, hogy a kormányrendeletet vonják vissza. A párt törvénymódosító javaslatot nyújtott be júniusban az Országgyűlésnek, amely a közmeghallgatás történő lakosság védelme és megerősítése érdekében íródott.
Hívja újra
Arról, hogy egyes fideszes önkormányzatok élnek a köz nélküli közmeghallgatás gyakorlatával, először a Mérce adott hírt.
A „háborús veszélyhelyzet” miatt máris megtartották az első köz nélküli közmeghallgatást Gödön című írásunkban beszámoltunk arról, hogy június 19-én a Samsung akkumulátorgyárának újabb bővülése kapcsán a lakosság jelenléte nélkül tartottak közmeghallgatást. Erre az úgynevezett háborús veszélyhelyzet adott lehetőséget, amely azonban a közmeghallgatásokkal nem látszik szoros viszonyban állni.
Az új rendelet szerint hatósági (pl. katasztrófavédelmi) közmeghallgatás esetén az illetékes hatóságnak elég a honlapján közzétenni az általa fontosnak vélt információkat, és a lakosság kérdéseire is elég ezen a felületen válaszolni. Emellett a kormány az önkormányzati közmeghallgatásokat is mentesíti „köz” jellege alól, azaz nem kötelező személyesen fogadni a lakosokat.
Ezt a Pest megyei önkormányzat már a kormányhatározat előtt kipróbálta. A koronavírus-járvány idején ugyanis a következő sajátos módon vonta be a közmeghallgatásokba a gödi lakosságot: „Kérjük, hogy véleményét maximum 3 percben foglalja össze, ezt követően a hangposta automatikusan megszakítja a hívást. Amennyiben 3 percnél több ideig szeretne véleményt nyilvánítani vagy kérdést feltenni, akkor hívja újra a számot”.
Amit csak akar
Csengel Karina, a Mérce újságírója kommentárban adta magyarázatát, hogy a kormányzat miért tette lehetővé a közmeghallgatások ellehetetlenítését. Így fogalmaz:
„Megspórolja nekünk az információszerzéshez és a szólásszabadsághoz való jogunk gyakorlásával járó rengeteg bosszúságot. Mostantól nem kell személyesen elmennünk egy közmeghallgatásra, hogy ott kellemetlen kérdéseket tegyünk fel azoknak az embereknek, akik a beruházásaikkal vagy intézkedéseikkel az életminőségünket, környezetünket, a jövőnket befolyásolják.”
Erre – immár a kormányrendelet megszületése után – Gödön sor is került. Alig több mint egy óra alatt lezavarták a Samsung gödi akkumulátorgyára kapcsán tartott közmeghallgatást, amelyen pusztán az önkormányzat, a katasztrófavédelem és Samsungnak dolgozó kockázatelemző Generisk Kft. képviselői szólaltak meg. A lakosság kizárásának a célja világos volt: a multi megtehessen mindent, amit csak akar.
