Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Még a fideszes Alaptörvénnyel is szembemegy a köz nélküli közmeghallgatás gyakorlata

Ez a cikk több mint 1 éves.

A Párbeszéd–Zöldek a többi ellenzéki parlamenti frakció támogatásával az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul annak érdekében, hogy a jogalkotói hatalom korlátozására képes szervezet semmisítse meg a köz nélküli közmeghallgatásokról szóló kormányrendeletet.

Tordai Bence, a Párbeszéd–Zöldek parlamenti képviselője a hétfő délelőtt megtartott online sajtótájékoztatóján elmondta, hogy bár az áprilisban elfogadott kormányrendeletről előbb azt gondolták, valamiféle „rossz vicc, jogi nonszensz”, csakhamar bebizonyosodott, hogy a „fideszes önkormányzatok használni akarják”.

 

Tordai Bence képviselő sajtótájékoztatója.

Így történt ez júniusban Gödön is – mondta el Tordai –, ahol a Samsung akkumulátorgyár újabb bővítése kapcsán összehívott közmeghallgatáson a Pest megyei önkormányzat csak előre megküldött kérdésekre válaszolt.

A képviselő szerint nyilvánvaló, hogy a kormányrendelet az alapvető demokratikus jogokat sérti.

Így látta ezt az Utcajogász Egyesület is, amely a szakértőivel kidolgozta azt az alkotmánybírósági beadványt, melyet Tordai Bence az Alkotmánybírósághoz nyújt be.

Budapest, 2023. május 25.
Varga Judit igazságügyi miniszter (elsõ sor, j), mellette Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke (k) és Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke (b) a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság fennállásának 10. évfordulójára rendezett ünnepségen az Országház Fõrendházi üléstermében 2023. május 25-én.
MTI/Koszticsák Szilárd

Az Utcajogász szakértői több oldalról is támadják a kormányrendeletet

Alapvetően a kormányrendelet két paragrafusának megsemmisítését kérik. A 3. és 5. paragrafus törlésére azért lenne szükség, mondta el Tordai, mert az Utcajogász érvelése szerint felhatalmazás nélküli jogalkotás történt, amely alapvető jogokat vont el. A képviselő azt is hozzátette, hogy a kormányrendelet „a fideszes Alaptörvényt is sérti”, méghozzá annak négy pontját.

Összességében elmondható, hogy bár a kormány az ukrajnai háborúval indokolta a köz nélküli közmeghallgatások szükségességét, az Utcajogász szakértői szerint a kormánynak nem volt felhatalmazása erre az elhatározásra, hovatovább a különleges jogrend alapján a háborúhoz, annak kivédéséhez a kormányrendeletnek nincsen köze.

„Nemcsak a jogállamiság sérült, hanem a demokratikus nyilvánosság, a nép általi hatalomgyakorlás eszköze is”, mondta el Tordai Bence, aki úgy véli, hogy a „közmeghallgatások működnek”, s „ha ezt a nép, a lakosság kezéből kiveszik”, „alapvetően sérül az Alaptörvény”.

Kiveszik a nép kezéből…

Példaként a múlt heti fóti közmeghallgatást hozta fel, amelyen – az elmondása szerint – a teremben megjelent több száz helyinek sikerült magyarázkodásra bírnia az önkormányzatot. Fóton is új akkumulátorgyár épülne, a BYD kínai elektromosautó-gyártó tízmilliárd forintos beruházással akkumulátor-összeszerelő üzemet létesítene a településen.

Nemcsak az Alkotmánybíróságnál próbálkozik a Párbeszéd–Zöldek, hogy a kormányrendeletet vonják vissza. A párt törvénymódosító javaslatot nyújtott be júniusban az Országgyűlésnek, amely a közmeghallgatás történő lakosság védelme és megerősítése érdekében íródott.

Tüntetés Gödön a Samsung akkumulátorgyára ellen, a gödiek biztonságáért, 2023. 04. 16-án. Fotó: Csengel Karina / Mérce.

Hívja újra

Arról, hogy egyes fideszes önkormányzatok élnek a köz nélküli közmeghallgatás gyakorlatával, először a Mérce adott hírt.

A „háborús veszélyhelyzet” miatt máris megtartották az első köz nélküli közmeghallgatást Gödön című írásunkban beszámoltunk arról, hogy június 19-én a Samsung akkumulátorgyárának újabb bővülése kapcsán a lakosság jelenléte nélkül tartottak közmeghallgatást. Erre az úgynevezett háborús veszélyhelyzet adott lehetőséget, amely azonban a közmeghallgatásokkal nem látszik szoros viszonyban állni.

Az új rendelet szerint hatósági (pl. katasztrófavédelmi) közmeghallgatás esetén az illetékes hatóságnak elég a honlapján közzétenni az általa fontosnak vélt információkat, és a lakosság kérdéseire is elég ezen a felületen válaszolni. Emellett a kormány az önkormányzati közmeghallgatásokat is mentesíti „köz” jellege alól, azaz nem kötelező személyesen fogadni a lakosokat.

Ezt a Pest megyei önkormányzat már a kormányhatározat előtt kipróbálta. A koronavírus-járvány idején ugyanis a következő sajátos módon vonta be a közmeghallgatásokba a gödi lakosságot: „Kérjük, hogy véleményét maximum 3 percben foglalja össze, ezt követően a hangposta automatikusan megszakítja a hívást. Amennyiben 3 percnél több ideig szeretne véleményt nyilvánítani vagy kérdést feltenni, akkor hívja újra a számot”.

Amit csak akar

Csengel Karina, a Mérce újságírója kommentárban adta magyarázatát, hogy a kormányzat miért tette lehetővé a közmeghallgatások ellehetetlenítését. Így fogalmaz:

„Megspórolja nekünk az információszerzéshez és a szólásszabadsághoz való jogunk gyakorlásával járó rengeteg bosszúságot. Mostantól nem kell személyesen elmennünk egy közmeghallgatásra, hogy ott kellemetlen kérdéseket tegyünk fel azoknak az embereknek, akik a beruházásaikkal vagy intézkedéseikkel az életminőségünket, környezetünket, a jövőnket befolyásolják.”

Erre – immár a kormányrendelet megszületése után – Gödön sor is került. Alig több mint egy óra alatt lezavarták a Samsung gödi akkumulátorgyára kapcsán tartott közmeghallgatást, amelyen pusztán az önkormányzat, a katasztrófavédelem és Samsungnak dolgozó kockázatelemző Generisk Kft. képviselői szólaltak meg. A lakosság kizárásának a célja világos volt: a multi megtehessen mindent, amit csak akar.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán