A Kúria az Alkotmánybíróság követelményeit figyelembe véve ismét egyértelműnek tartja a PSZ népszavazási kérdéseit – írja közleményében a Pedagógusok Szakszervezete. A legfelsőbb bírósági fórum november 22-én hozott végzésében – az Alkotmánybíróság kifogásait figyelembe véve – ismét azt állapította meg, hogy a szakszervezet által benyújtott kérdések egy átlagosan tájékozott választópolgár számára is egyértelműek.
Az ügyben megkerestük Gosztonyi Gábort, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét, a kérdések egyik benyújtóját is, aki lapunknak elmondta, mivel az Alkotmánybíróság már egyszer véleményezte a kérdéseket, és a Kúria azt figyelembe véve hozta meg a döntését, ezért szerintük
már csak erőltetett és mondvacsinált indokkal lehet megakadályozni a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés megkezdését.
A szakszervezeti vezető hozzátette, most elsősorban örülnek annak, hogy a Kúria már másodszor ad igazat nekik, viszont az szomorúsággal tölti el őket, hogy a márciusban benyújtott kérdések még ma is aktuálisak.
Amint arról beszámoltunk, a PSZ március 14-én jelentette be, hogy oktatási kérdésekről szóló egyéni országos népszavazási kezdeményezéseket nyújtott be a Nemzeti Választási Irodához. Május elején az Nemzeti Választási Bizottság azonban arra hivatkozva elutasította a népszavazási kérdések hitelesítését, hogy a választók képtelenek lennének átlátni azok következményeit. A benyújtók felülvizsgálati indítványa nyomán a Kúria június végén megváltoztatta az NVB döntését, mert álláspontja szerint kompetensnek kell tekinteni a választópolgárokat az egyértelműen megfogalmazott kérdések megválaszolására. A Kúria az ötből két kérdést hagyott jóvá, ezek:
- Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?
Az Alkotmánybíróság azonban júliusban megsemmisítette a végzést, mivel nem tartotta elfogadhatónak, hogy a kérdések egyértelműségét „kompetens választópolgárokat” feltételezve vizsgálta a Kúria. A bírói szerv ezután (az Alkotmánybíróság követelményei szerint) ismét elvégezte a népszavazási kérdések vizsgálatát, és arra a következtetésre jutott, hogy azok egy „átlagosan tájékozott” választópolgárnak is egyértelműek.
A Kúria tehát az alkotmánybírósági követelményeket is figyelembe véve hagyta jóvá a népszavazási kérdéseket.
A PSZ közleményéből kiderül az is, hogy a Kúria kifejezetten hivatkozott arra, hogy a kormány gyermekvédelmi népszavazásai kapcsán alkalmazott egyértelműségi követelményeket vette figyelembe a mostani végzésénél is.
Gosztonyi Gábor lapunknak elmondta, ha érvényre emelkedik a kúriai döntés (vagyis 8 napon nem lebbeznek fel ellene az Alkotmánybíróságnál) akkor az NVI-nek ki kell állítania az aláírásgyűjtő íveket és azok átvételétől számítva 60 nap áll a szakszervezet rendelkezésére, hogy összeszedje a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást.
„Szerencsére nem a nulláról kell indulnunk, mert nyáron már sok felajánlást kaptunk civil szervezetektől, pártoktól, mindenkitől, hogy segítenek gyűjteni. Ha megvan a 200 ezer aláírás – bár reményeink szerint több lesz – onnantól a Nemzeti Választási Irodai Bizottság kezében lesz, hogy mikor írják ki a népszavazást”
– fogalmazott Gosztonyi, hozzátéve, hogy elsőkörben a határozat jogerőre emelkedését kell megvárni. A kérdésekkel kapcsolatban kiemelte, egy tizenegyedikes középiskolásnak 36-37 tanteremben eltöltött órája van, amin felül még ott van a készülés, különórák, egyéb iskolai feladatok.
„Szerintünk teljesen abszurd, azt elvárni tinédzserektől, hogy bőven több mint 40 órát kvázi dolgozzanak hetente. Ez abnormális és rettenetesen megterhelő a pedagógus számára is, a diákok számára is, és egyébként a szülők számára is.”
A szakszervezet a központi tantervtől való jelenleg maximum 10 százalékban engedélyezett eltérés növelésének szükségességét azzal indokolta, hogy így jobban igazítható lenne a tananyag a különböző intézmények igényeire. „A hátrányos helyzetű tanulók ne ugyanazt a tantervet tanulják, mint az elitiskolák diákjai” – fogalmaztak közleményükben.
