„Hallgat a dollármédia a palesztin terroresemények után” címmel jelentetett meg egy cikket a Magyar Nemzet a tegnapi napon, amiben a Tűzfalcsoport nevű, magát „tényfeltáró blogként” leíró oldalra hivatkozva a hétvégén kirobbant közel-keleti harcok elhallgatásával és elfogultsággal vádolják többek között kollégánkat, Tóth Csaba Tibort.
A Tűzfalcsoport bejegyzésének alapjául a Tóth Csaba által megosztott tweetek és egy korábbi, a Palesztin Nagykövetség által támogatott sajtóút alatt készült cikk szolgálnak. Azonban a blog „tényfeltáró” jellege, a Magyar Nemzet palesztin utazással szembeni kritikája és a kormánykritikus portálok hallgatással való vádolása is néhány kattintással megkérdőjelezhető.
A blog állításait a Fidesz politikai érdekeit előtérbe helyező médiabirodalom lapjai is átvették. Ez egyértelműen jelzi, hogy a közel-keleti konfliktus főszereplőjének, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek egyik legfontosabb európai szövetségese, a magyar kormány – hasonlóképpen az ukrajnai háborús konfliktushoz – a Hamász és Izrael közti háborút is hazai kritikusainak hiteltelenítésére használná.
Tényfeltáró blog izraeli partnerrel, Magyar Nemzet a palesztin sajtóúton
A Tűzfalcsoport blogstar-oldalát és a Magyar Nemzet által hivatkozott bejegyzést megnézve, elsőként az válik nyilvánvalóvá, hogy más oknyomozó portálokkal ellentétben sem szerzőt, sem impresszumot nem találunk – ez a kormányközeli sajtóban nem ritka dolog. Azonban egy rövid leírás, egy Cseh Tamás-idézet és egy emailcím mellet két információt mégis fontosnak tartottak közölni:
partnereik között tüntetik fel a Benjamin Netanjahu-féle izraeli kormánypártot, a Likudot, valamint az áprilisig ukránpárti tartalmakat megosztó, azóta tevékenységét felfüggesztő EuroPost portált.
A blog Facebook-oldalát átfutva az is látszik, hogy amíg a tavalyi év végéig elsősorban Putyin-ellenes tartalmakat, az orosz elnök Gyurcsány Ferenccel készült képeit osztották meg, addig 2023 elejétől már a Zelenszkij ukrán elnököt kritizáló (gyakran éppen Putyin által elmondott) bejegyzések, videók dominálnak. Az oknyomozónak beállított anyagokat nyilvános bejegyzésekből és cikkekből összeállító oldal egyértelműen a kormány által fontosnak tartott témákban készít bejegyzéseket: a legutóbbi posztok a „baloldali médiagömböccel”, „Soros György hagyatékával”, a „svédek magyarok elleni uszításával” és az ellenzéki önkormányzatokkal foglalkoznak.
Legfrissebb cikkükben a kollégánk által megosztott, az izraeli kormány palesztin-politikáját kritizáló bejegyzésének ismertetése mellett kiemelten megjegyzik, hogy „Tóth Csaba szemmel láthatóan közelebbi kapcsolatot ápol a Palesztin Állam budapesti nagykövetségével, mint egy átlagos újságíró. Többször tudósított már olyan helyekről, ahol az izraeli védelmi erők több robbanószerkezetet, bombákat és egyéb kézi lőfegyvereket foglaltak le, számos terroristát pedig elfogtak”. Kollégánk egy korábbi cikkében elhelyezett disclaimerről készült képpel alátámasztott állítást a Magyar Nemzet szerzője is berakta a cikkbe.
Tény, hogy a Tűzfalcsoport által említett „Nem a katonát, hanem a parancs kiadóját kell felelősségre vonni – igazságtételt követelnek kollégái a májusban meggyilkolt Abu Akla ügyében” című cikket kollégánk a Palesztin Állam Budapesti Nagykövetsége által szervezett tavaly szeptemberi sajtóúton rögzített beszélgetésekből írta. Az utat azután szervezte a Palesztin Hatóság törvényes és akkreditált budapesti képviselete, hogy több atrocitás történt Ciszjordániában és a Gázai övezetben Izrael és különböző palesztin fegyveres erők között.
De tény az is, hogy
a Magyar Nemzet újságírója is részt vett ezen az utazáson, amiből két írása is született a kormánypárti oldal hasábjaira.
Az utazás részleteivel kapcsolatban megkerestem éppen külföldön tartózkodó kollégánkat is, aki elmondta, a Palesztin Hatóság bejutást, szállást biztosított Ramallah-i bázissal. Az út során rengeteg „törvényesen elvileg igazgató, bár valódi politikai hatalommal nem rendelkező kormányzóval és helyi vezetővel”, valamint Mohamed Stajjeh palesztin miniszterelnökkel is rövid, formális háttérbeszélgetéseket folytattak, ahol az újságírók, a Magyar Nemzet kollégái is, szabadon kérdezhettek. Az utazás előtti részleteket a Palesztin Hatóság törvényes és akkreditált budapesti képviseletével egyeztették, ahol felhívták a figyelmünket arra, hogy noha tudják, hogy a legtöbb újságíró Gázába szeretne bejutni, ezt a Hatóságnak a Hamásszal romló kapcsolatai nem teszik lehetővé, tehát biztonságukat nem tudják garantálni.
Csaba az utazásról elmondta azt is, ott voltak próbálkozások a helyi politikai elit részéről annak korlátozására, hogy mit láthatnak az újságírók, és mit nem – ez történt például a dzseníni menekülttábornál, ahová végül nem is mehettek be. De a kísérőik munkájának köszönhetően Betlehemben néhány résztvevő fiatal palesztinok és az izraeli véderő kisebb összecsapásáról is be tudott számolni. De ugyanitt, az Aida tábornál beszélgettek menekültekkel a palesztin uralkodó osztály okozta problémákról és az ellenük szervezett demonstrációkról is.
A kormánypárti újságnál dolgozó kolléga palesztin miniszterelnökkel készült beszélgetését és ciszjordániai polgárok izraeli elnyomásról alkotott véleményét is megjelentető cikke így kezdődik:
„A Palesztin Hatóságban az Európában dúló háború nem várt következménye az lett, hogy Ukrajna elterelte róluk a világ figyelmét, a palesztinkérdés lekerült a napirendről, és összeugrasztotta a közvetítő feleket. A budapesti palesztin nagykövetség szervezésében egyhetes ciszjordániai körúton kóstoltunk bele a több mint hetven éve megoldatlan konfliktus mindennapjaiba.”
A Betlehemben készült, második cikkben pedig a Tűzfalcsoport (és a Magyar Nemzet) által terrorista gócként jellemzett menekülttáborokban uralkodó helyzetet is érzékletesen részletezi a Magyar Nemzet újságírója. Beszámolva a kollégánk által is említett esetről, amikor a táborban élő fiatal palesztin tüntetők parittyákkal és csúzlikkal csaptak össze a védőfelszerelésben érkező izraeli fegyveres erőkkel – akik el is hurcolták a demonstráló fiatalokat.
A Magyar Nemzet friss, konfliktusról beszámoló cikkei felől ezek az írások nem könnyen elérhetőek.
A lap már nem használja a „Palesztína” címkét, amin keresztül az olvasó egy kattintással eljuthatna a fent említett cikkekhez – a hétvégi eseményekről szóló híradásokban (így a Mércét is nevesítő bejegyzésben), vagy nem használják ezt a gyűjtő linket, vagy rövid í-vel jegyzik azt.
Ugyan a blogbejegyzésből cikket író Magyar Nemzet és Origo is kiemeli, hogy „a Tűzfalcsoport nem állítja azt, hogy Jámbor András mozgalma vagy az általa alapított lap, a Mérce támogatná az arab terrort, csupán azt, hogy többet foglalkozik a palesztin kérdéssel palesztin szemszögből, mint bárki más” az utóbbi mégis „Döbbenetes: a dollárbaloldal és a dollármédia már nemcsak a háború, hanem a terror mellett is áll” címmel jelentette meg szemléjét.
(A „dollármédia” kifejezést a lap a kormány propagandájából kölcsönözve gyűjtő jelleggel használja a kormánytól független orgánumokra. A Mérce a 2022-es évben 62 millió forintból gazdálkodott, ennek 85%-a olvasóink támogatásából származott – amit ezúton is köszönünk nekik – a maradék kisebb pályázatokból jött össze.)
Percről-percre közvetítéssel hallgató „dollármédiumok”
Az utazás miatti elfogultság mellett a hallgatás vádja is pillanatok alatt megdönthető: Tóth Csaba Tibor írása a hétvégi harcokról éppen a tegnapi napon, a Magyar Nemzet cikkének közzététele előtt néhány órával jelent meg a Mérce oldalán. Csaba ebben úgy fogalmaz:
„A magyar idő szerint reggel 8-kor induló támadássorozat folyamán a Hamász emberei földön – a gázai high-tech határkerítést egyszerűen átvágva -, vízen – motorcsónakokkal -, és levegőben – ejtőernyővel – először indítottak a terrortámadásoknál is súlyosabb, koordinált inváziót Izrael belső területei ellen. A szándék kifejezetten az lehetett, hogy a civilek megsebesítésével, túszul ejtésével és lemészárlásával Izrael állam fegyvertelen polgárai számára hozzák el a háború poklát, azét a háborúét, amit amúgy a palesztinok már hosszú évek óta vívnak elkeseredetten az izraeli hadsereg ellen.”
De a „jelenlegi izraeli vezetéssel egyáltalán nem szimpatizáló”, palesztin párti cikkek megjelentetésével és a mostani konfliktusról való hallgatással vádolt 444 oldalára kattintva is azt látjuk,
a lap nemhogy hallgat, hanem percről-percre követi az izraeli eseményeket.
És igaz ez a kormánypárti szócső által rendre a „dollármédiumok” közé sorolt Telexre, 24.hu-ra és HVG-re is.
Természetesen nem meglepő, hogy a Fidesz-közeli lapok Izrael-ellenességgel vádolják a kormánytól független portálokat, és a Benjamin Netanjahu vezette kormány ellen küzdő palesztinok, sőt, a terror támogatásával. Hiszen Orbán Viktor egyik legfőbb és talán legrégebbi szövetségese a nemzetközi politikában a Likud vezetője, aki Magyarországon keresztül próbálja erősíteni európai pozícióit, és képviseltetni kormánya érdekeit az Unióban.
A két vezetőben a menekültellenesség mellett közös az is, hogy mindkettejük politikáját a jóléti és jogállami politikák leépítése jellemzi, és az osztályelnyomásra, illetve a rasszok, nemek hierarchiájának megerősítésére, konzervatív szexuális rendre épülő politikájukat a nemzetközi színtéren, államközi intézményekben is érvényesíteni kívánják.
