Közösség elleni uszítás és közveszéllyel fenyegetés megalapozott gyanúja miatt tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen Toroczkai László ellen a Roma Parlament – Polgárjogi Mozgalom képviselője, Horváth Aladár, aki – többedmagával – sajtótájékoztatón mesélt az ügy részleteiről csütörtök délelőtt.
A feljelentés oka, hogy a napokban napvilágot látott a Mi Hazánk tüntetésre való felhívása a pártelnök Twitterén és YouTube-csatornáján. Toroczkaiék szélsőjobboldali megmozdulást szerveznek augusztus 29-ére Budapesten, miután egy – a párt vezetőjének meggyőződése szerint roma – férfi megkéselte a biztonsági őrként dolgozó Szabó Sándor küzdősportolót egy békéscsabai hotelben. A tüntetés napját egyúttal a „cigánybűnözés” áldozatainak emléknapjává nyilvánítanák.
A Mi Hazánk a Büntető Törvénykönyv számos ponton való szigorítását, a társadalom „parazitáktól” való „megtisztítását”, a biztonsági őrök hivatalos személlyé nyilvánítását követeli, és immár sokadjára a „cigánybűnözés” elleni fellépést szorgalmazza.
„(…)A cigánybűnözés tombol, új erőre kapott – megváltoztak a népesedési viszonyok is -, most már Magyarországon általános jelenség, biztosak vagyunk benne, egyre rosszabb lesz a helyzet, ezért lépni fogunk.”
„Őket gyakorlatilag likvidálni kell a társadalomból. Mindegy, hogy valahova bezárva tartjuk őket, vagy a halálbüntetéssel vonjuk ki őket, de a társadalmat meg kell tisztítani az ilyen parazitáktól, akik veszélyt jelentenek az utcán sétáló emberekre” – idézte a Mi Hazánk videójában tüntetőket toborzó Toroczkait Horváth Aladár.
A szélsőjobboldali párt az elmúlt években több alkalommal szervezett tüntetést és vonult egyenruhásaival félelmet keltve települések utcáin többek közt Törökszentmiklóson, Jászapátiban, Monoron, Nyíregyházán és Budapesten is, amit a rendőrség nem kezelt kifejezett vasszigorral, megadta az engedélyt a gyülekezésre.
Horváth Aladár arra is felhívta a figyelmet: több eset is azt bizonyítja, hogy Toroczkaiékat valójában nem érdekli, hogy az elkövető „cigány származású” magyar vagy sem, a lényeg a cigányság elleni uszítás. Példaként felhozta, hogy 2020. május 28-án az Országos Roma Önkormányzat székháza előtt tüntettek a párt szimpatizánsai egy Erzsébet téri gyilkosság apropóján, majd miután az elkövetőről kiderült, hogy erdélyi magyar volt, Toroczkai úgy nyilatkozott, hogy ”ez nem antropológiai vagy faji kérdés, hanem szubkulturális kérdés, függetlenül attól, hogy kinek milyen színű a bőre”. Vagyis, mint azt Horváth összegezte az Ügyészségnek megküldött feljelentésében, a Mi Hazánk szerint nincs jelentősége a szabad identitásválasztásnak, az etnikai eredetnek, ők döntik el, ki a cigány, és mely bűncselekmények tartoznak a „cigánybűnözés” alá. Ugyanez a helyzet a most szóban forgó gyilkosság gyanúsítottjával is, aki Horváth információ szerint nem tagja a roma közösségnek – de még ha az is lenne, az sem jogosít fel senkit, hogy minden roma embert bűnözőnek bélyegezzen.
Horváth egy korábbi alkotmánybírósági határozatot idézve hangsúlyozta: a Mi Hazánk roma közösséget sértő kommunikációja súlyos következményekhez vezethet.
(…)Alkalmas arra, hogy emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly mértékben tüzelje fel, amely a gyűlölet kiváltására és ezzel a társadalmi rend és béke megzavarásához vezet.”
Emlékeztetett: a 2008-2009-ben cigányok sérelmére elkövetett újnáci terrorcselekményeket – melyeknek hat halálos áldozata volt – a Mi Hazánk elődje, a Jobbik és a Magyar Gárda cigányellenes médiaháborúja, uszító propagandája előzte meg.
A magyar államnak, a magyar társadalomnak és annak cigány magyar közösségeinek elemi érdeke, hogy
„az újnáci pogrom ne ismétlődjön meg, útját kell állni a gyűlölet pusztító folyamatainak.”
Ez pedig a kormány felelőssége.
A sajtótájékoztatón egy roma jogi aktivista arról beszélt, anyaként, keresztény cigányasszonyként félelemmel tölti el, hogy egy szélsőséges nézeteket valló párt nyíltan a haza cigányság ellen toboroz.
Szerinte nagy a félelem vidéken, és sokan kérdezik tőle, hogy megvédik-e őket a roma képviselők és a kormány. Milyen jövő generáció nő fel, milyen társadalmat nevelünk ki, amikor azt hallják a fiatalok, hogy a cigány bűnöz és gyilkol, és már az óvodában gyűlölik a roma gyerekeket? – kérdezte.
Horváth Ferenc jogász, egykori rendőr a kormány felelősségét firtatva feltette a kérdést: ha Novák Elődöt, a Mi Hazánk képviselőjét 5 millió forintra büntette nemrég Kövér László, a parlament házelnöke a „cigánybűnözés” kifejezés használatáért, akkor neki, roma származású állampolgárnak van-e joga ahhoz, hogy az utcán ne kelljen szembesülnie azzal, hogy gyűlölik őt, és kollektív bűnvádat fogalmaznak meg vele szemben.
Horváth Aladár végezetül hangsúlyozta: a Roma Parlament szerint nem lehet a bűnnek etnicitása, bőrszíne, egy teljes nép pedig nem azonosítható egyetlen tagjának bűneivel sem.
Kérdésünkre elmondta, Toroczkai László azt állítja, hogy a rendőrség engedélyt adott a tüntetésükre, ennek azonban még nincs hivatalos nyoma, ezért érdeklődtek a hatóságnál, de egyelőre nem kaptak választ. Amennyiben kiderül, hogy tényleg engedélyt kapott a demonstráció, kérik annak visszavonását.
Az 1Magyarország Kezdeményezés a Helsinki Bizottság segítségével szintén levélben kereste meg a Budapesti Rendőrfőkapitányságot, hogy állítsa meg a Mi Hazánk Mozgalom által szervezendő demonstrációt. Emellett személyes találkozót is kértek a rendőrfőkapitánytól, melynek keretében a megfélemlítő, rasszista tartalmú demonstrációk mérlegelései lehetőségeit vitatnák meg – derül ki az 1Magyarország Facebook-posztjából.
Hogy miért nem létezik a szélsőjobb által oly sokat emlegetett „cigánybűnözés”, arról ebben a cikkben írtunk részletesen.
Felvételünk a mai sajtótájékoztatóról alább látható:
