A világ legnagyobb chipgyártója, a tajvani TSMC a minap jelentette be, hogy 3,5 milliárd euró értékű tervet hagy jóvá egy gyár építésére a németországi Drezda városában.

A bejelentés mögött az USA és Kína közti egyre fokozódó feszültség áll, amely üzletileg kockázatossá tette a chipek Tajvanban való gyártását.

A világ összes chipjének körülbelül 60 százalékát gyártják Tajvanon , de nem csak mennyiségében, minőségében is meghaladja a tajvani gyártmány a kínait. A háborús kockázat miatt viszont a gyártási folyamatok nagy részét több mint valószínű, hogy át fogják helyezni a közeljövőben, és ennek a változásnak lesz része a Drezdába tervezett gyár is, amelyet két német céggel együtt, a Boschsal és az Infineonnal együtt épít a TSMC.

A TSMC nemsokára az Egyesült Államok nyugati részén, Arizona államban is szeretné megkezdeni a chipgyártást, ahol már három éve épül egy új üzem.

Németország Európa elsőszámú félvezetőgyártó országává szeretne válni, összhangban azzal az EU-s döntéssel, amely 43 milliárd euróval (≈47 milliárd dollár) támogatja az európai chipgyártást.

Ezt szolgálja a chiptörvény, aminek keretében az ellátási láncoktól és távoli beszállítóktól való függés csökkentése érdekében 2030-ig az Unió megduplázná chipgyártási kapacitását. Az EU azt a célt is kitűzte, hogy vezető fejlesztővé váljon az újgenerációs félvezetők terén, high-tech ipara ugyanis jelenleg erősen függ a távol-keleti beszállítóktól.

Az Egyesült Államok is rendkívül nagy összeggel, 76 milliárd dollárral támogatja a chipgyártás felfejlesztést. Kína ennek dupláját, 146 milliárdnak megfelelő jüant tervez áldozni erre a területre.

A TSMC bejelentése előtt alig több mint egy hónappal egy másik tajvani chipgyártó cég, a Macronix vezérigazgatója, Miin Wu nyilatkozott arról az NBC Newsnak, milyen mértékben vetné vissza a világgazdaságot ha megszakadna a chipek exportálása Tajvanról egy esetleges Kína-USA közti katonai konfliktus miatt:

„Az a véleményem, hogy legalább 20 évvel fejlődne visszafelé” – becsülte meg a vezérigazgató.

A chipgyártás fennakadásának lehetséges gazdasági következményeit részben már a koronavírus-járvány alatt is megtapasztalhatta a világ, amikor az ellátási láncok fennakadása miatt több iparágat is nagymértékben hátráltatott a chiphiány.

Magyarországon például leállt a kecskeméti Mercedes-gyár és lassabb termelésre állt át a győri Audi-gyár a chiphiány következtében.

Malcolm Penn, a brit félvezetőipar tanácsadója, a Future Horizons vezérigazgatója szerint „a covid semmiség” ahhoz képest, mint amit a chiphiány okozhat a világgazdaságban.

A chip ugyanis mára alapvető alkatrésszé vált, amely a mikrohullámú sütőtől kezdve a fejlett katonai fegyverektől rengeteg eszközben megtalálhatóak. Ezért nevezik ma már „új olajnak” is a chipet.

De nem csak a tényleges háború jelent veszélyt a tajvani chipiparra, hanem a háború puszta gondolata is.  Warren Buffett amerikai milliárdos konglomerátuma, a Berkshire Hathaway gyorsan el is adta a TSCM részvényeit idén májusban, mondván, nagyobb biztonságban tudják a Japánban befektetett tőkét, mint Tajvanban.

„Csodálatos emberek, csodálatos versenyhelyzetben meg minden, de inkább látnám őket az Egyesült Államokban” – magyarázta döntését Buffett.

Nem véletlen tehát, hogy a TSMC részvényei jelentős csökkenésen mentek át 2023-ban.

A „chipháború” az USA és a Kína közti kereskedelmi háború egy sokadik etapja, ami Trump elnöksége alatt kezdődött és Biden elnökségével folytatódott. A Biden-adminisztráció tavaly megtiltotta az amerikai cégeknek, hogy chipet és egyéb high-tech eszközöket exportáljanak Kínába, amelyre válaszul Kína felfüggesztette a chipgyártásban használt fémek, a gallium és a germánium exportját. Kínát kiszorítandó tavaly Dél-Korea, Tajvan, Japán és az Egyesült Államok „chipszövetséget” is létrehozott.