Szolidaritásáról biztosította tagszervezeteit, a magyarországi oktatási szakszervezeteket az 51 ország 125 oktatási szakszervezetét tömörítő Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottsága (ETUCE), derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott leveléből, melynek rövidített verziója onlájn is elérhető.
A Szövetség Orbán Viktor miniszterelnöknek, Gulyás Gergelynek és Pintér Sándornak címzett levelében súlyosan elítéli a közoktatási státusztörvényt, illetve hogy a hónapokig tartó tárgyalások után a kormány szinte semmibe vette a szakszervezetek javaslatait és követeléseit.
Az ETUCE magyarországi tagszervezetei a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete. A nemzetközi szervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy miután az oktatási szakszervezetek az oktatási rendszer modernizálását és jobb körülményeket követeltek, a kormány olyan intézkedést hozott, ami csak tovább ront a jelenlegi helyzeten.
A rengeteg vitát és széles körű közfelháborodást kiváltó, március másodikán belengetett státusz- avagy bosszútörvény keretében a kormány megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogállását. A kormány szerint ezzel rendeznék a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátoznák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenének.
Itt érdemes kitérni arra, hogy noha a kormány részéről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár hónapokon keresztül tárgyalt a PSZ és a PDSZ képviselőivel, a szakszervezetek szerint ez csak látszatintézkedés volt, és valójában mindenben a kormány akarata érvényesült. Hovatovább még a saját szabályaikat sem tartották be a törvény véleményezése során.
A státusztörvény nem tudja kezelni a tanárhiányt sem, hívja fel rá a figyelmet az ETUCE – miközben már most is több, mint 16 ezer tanár hiányzik a rendszerből, a státusztörvény nem teszi vonzóbbá a pályát. Ehelyett a pedagógusok átvezénylésének megkönnyítésével igyekszik rendezni az oktatás sorait, ami nem fenntartható. A körülmények ráadásul ahhoz vezethetnek, hogy még többen hagyják ott a szakmát.
„Az elmúlt másfél évben tanárok, szakszervezetek, diákok és szülők, voltaképpen a teljes oktatási közösség demonstrált és tüntetéseket szervezett a pedagógusok jobb fizetéséért és munkakörülményeiért, hogy így biztosítsák a jövőben a folyamatos minőségi oktatást a diákok számára.
Az oktatási törvény reformja nem foglalkozik az oktatási szakszervezetek által korábban említett problémákkal – ez az oktatási dolgozók arculcsapása!
Ez az oktatási törvény világosan megmutatja, hogy Magyarország kormánya képtelen elismerni, micsoda értéket jelent a minőségi oktatás az ország számára. Az út szélén hagyja a pedagógusokat, a diákokat és a társadalom egészét”
– jelenti ki az ETUCE.
A szervezet kitér arra is, hogy Európában a magyarországi pedagógustársadalom az egyik leginkább elöregedett, és a legmagasabbak között van a tanárhiány is. Ezen pedig nem fog segíteni a közszolgálati jogviszony elvétele és a munkakörülmények romlása, valamint a pedagógusok jogainak megnyirbálása, mert így még kevesebben fogják ezt a hivatást választani.
A szervezet támogatja a szakszervezeteket a szakszervezeti jogok megnyirbálása elleni küzdelmükben, és elítéli, hogy a kormányzat reprezentativitáshoz köti, hogy tárgyalásokba bocsátkozzon velük.
Ugyanitt a magyarországi tagszervezetekkel közösen követelik a partneri viszonyra épülő, átlátható társadalmi diskurzust az oktatásirányítás és az érintettek képviselői között, valamint a hosszútávú, bizalomra épülő, demokratikus együttműködést.
Végső soron a minőségi és hozzáférhető oktatás érdekében követelik a pedagógusok megfelelő bérezését, a bőkezűbb oktatásfinanszírozást és a jobb munkakörülményeket.
A fizetésemelést egyébként már a kormány is többször beígérte – a dolog pikantériája, hogy uniós forrásokból biztosítaná rá a keretet, ráadásul részben legalábbis a pedagógusok követeléseivel házalt Brüsszelben. Az Unió viszont – aminek egyébként nem lenne feladata a tagállami hatáskörbe tartozó oktatás finanszírozása – feltételeket támasztott a pedagógusok helyzetével kapcsolatban, és csak ezek teljesülése esetén folyósítja a forrásokat.
További csavar, hogy a pedagógusok a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitték a sztrájkjog korlátozását, ahol van is esélyük a számukra kedvező döntésre: egy hasonló, németországi ügyben az EJEB hónapokon belül hozott kedvező döntést.
