Élőben találkozott egymással a dolgozói érdekképviseleti és a nacionalista álláspont a harmadik országból érkező vendégmunkások kérdésében a Mi Hazánk pénteki sajtótájékoztatóján. A szélsőjobboldali párt a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) székháza előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol a Lantos János, a párt munkaügyi kabinetjének elnöke felszólította Székely Tamást, a VDSZ elnökét, hogy ne „váljanak a magyar dolgozók árulójává”. Az eseményen váratlanul megjelent a szakszervezeti vezető, aki részletesen bemutatta, miképpen előnyös a párt által kritizált szakszervezeti program – minden dolgozó számára.
Toroczkai László pártja a VDSZ azon bejelentése ellen fejezte ki tiltakozását, miszerint szeretnék támogatni a harmadik országból hazánkba érkező vendégmunkások érdekképviseletét és megszervezését, ami Lantos szerint egyértelműen a magyar dolgozók érdekei ellen hat. „Méginkább lejjebb csökkenek a magyar bérek, felgyorsul a kivándorlás Nyugat-Európa felé” – a párt szerint egy „magyar érdekű szakszervezetnek” tiltakoznia kellene az ilyen folyamatok ellen.
A kormány májusban nyújtotta be a törvényjavaslatát, amivel több szempontból egyszerűsítették egyes harmadik országbeli munkavállalók Magyarországra érkezését 2+1 évre, miközben megtiltották annak a lehetőségét, hogy a családjukat magukkal hozzák. A VDSZ erre reagálva jelentette be, hogy első körben a Fülöp-szigeteki vendégmunkások megszervezése és érdekképviselete érdekében programot indítanak, amivel elejét próbálják venni a különböző nemzetiségű dolgozók közötti versengésnek és a családjuk nélkül érkező munkavállalók kizsákmányolásának.
A sajtótájékoztatón váratlanul megjelent a Lantos által is nevesített Székely Tamás.
A VDSZ elnöke elmondta, ők a magyar munkavállalók érdekeit képviselik azzal, hogy támogatják a Magyarországra érkező munkavállalókat a szervezettségben, mert így a munkáltatók kevésbé tudják lenyomni a munkaerőpiaci béreket. Kifejtette a politikusnak azt is, miképpen lehetnek minden munkavállaló számára kedvezőtlenek a vendégmunkásokra vonatkozó kormányzati feltételek.
Szerintük a kormánynak a kivándorlás visszafogása érdekében jelentősen meg kéne emelnie a minimálbért, megfelelő oktatási rendszerrel kellene segíteni a fiatalokat, és olyan beruházásokat kellene támogatnia, amelyek sokkal nagyobb hozzáadott értéket teremtenek.
Lantos egyetértett a Székely által elmondottakkal, de reakciójában elmondta, szerintük a kormány azzal a döntésével, hogy vendégmunkásokat hozna be az országba, lenyomja a béreket.
A mi hazánkos politikus szerint a vita abban van, hogy szerintünk az nem szolgálja a magyar dolgozók érdekeit, hogy deklaráltan segítenék a harmadik világbéli munkavállalókat, akkor, amikor a 4,7 millió munkavállalónak mindössze 3-4% tagja valamilyen szakszervezetnek.
Amíg Lantos azzal érvelt a VDSZ programja ellen, hogy az elősegíti a vendégmunkások beáramlását, Székely Tamás szerint ez a kormány intézkedéseinek következménye.
„A VDSZ kezdeményezése pontosan azért született, hogy külföldről érkező dolgozók legalább azonos bérszínvonalat kapjanak, mert ha alacsonyabb bérért foglalkoztatják őket, az fogja lenyomni a fizetéseket”
– mondta el Székely, hozzátéve, ha szervezett a munkavállaló, akkor megvan a közösség védelme is, mivel az is nagy problémát jelent, hogy a törvény alapján
a harmadik országbeli munkavállalók nem érkezhetnek családdal, ami miatt ők a lehető legtöbbet fogják dolgozni, mert „nem érdekük a szállásokon nézni a négy sarkot”.
„Minél több túlórát fognak velük elvégeztetni, ami miatt belső verseny fog kialakulni és a magyar munkavállalók is rá fognak kényszerülni, hogy pluszmunkát vállaljanak.”
A Mi Hazánk sajtótájékoztatója:
Székely Tamás a VDSZ múltheti bejelentése kapcsán a Mércének elmondta, mindenképpen reagálni kell a szakszervezeti mozgalomnak származástól függetlenül arra, hogy egyre több munkást zsákmányolnak ki az országban, ugyanakkor számos hazai munkavállalónak is megnehezítheti az új helyzet a dolgát.
Azokon a munkahelyeken, ahol nagyobb számban foglalkoztatnak vendégmunkásokat, ellehetetlenülhet az érdekképviselet legalapvetőbb küzdelme, a kollektív szerződés megteremtése is. A törvény szerint ugyanis a munkáltató akkor köteles tárgyalni a kollektív szerződésről, ha az adott munkahely dolgozóinak legalább 10 százaléka szakszervezeti tag.
Székely információi szerint a meglódult toborzás során idén decemberig mintegy tízezer vendégmunkás érkezne a Fülöp-szigetekről, a teljes kvóta pedig eléri a kétszázezret is. Ráadásul nekik mindössze havi 520 eurós nettó bérezést ajánlanak, amiből igen nehéz tisztességes megélhetést összerakni Magyarországon.
Ezért a VDSZ az IndustriALL nemzetközi nehézipari szakszervezeti szövetséggel (melybe ők is beletartoznak) közösen dolgoznak a Fülöp-szigeteki munkások megszervezésén.
A kelet-ázsiai munkások ekkora létszámú magyarországi munkavállalására azután nyílt lehetőség, hogy a kormány májusban új törvényben határozta meg annak feltételeit. Ebben egyszerűsítették a vendégmunkások tartózkodási engedélyeinek ügyintézését a kormány stratégiai partnereinek, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást megvalósítóknak és lehetővé tették az összevont engedélyek kiadását. Azzal a kitétellel, hogy a vendégmunkás nem kaphat letelepedési engedélyt, és családtagja sem kaphat tartózkodási engedélyt.
A KSH adatai szerint az év elején 100 ezer vendégmunkás dolgozott Magyarországon, ami a következő években 300 ezer főre is nőhet
– egyes számítások alapján ennyi vendégmunkásra lenne szükség Orbán Viktor tervének teljesítéséhez, ami szerint 500 ezer új munkavállalóra van szükség a következő 1-2 évben.
Czirfusz Márton tavaly novemberben, amikor többek között a munkaerőhiány kérdéséről beszélgettünk vele jelezte, hogy a nyugatra vándorló magyarok jelentette hiányt a keletről érkező dolgozók fogják némileg egyensúlyozni. Periféria Központ társalapítója és a Helyzet Műhely tagja szerint a munkaerőhiány kérdésében a megoldási lehetőségek és a kívánatos politikai lépések közül a legfontosabbnak a tisztességes munkabérek mellett az érdemi, szociális fókuszú párbeszéd fórumainak megnyitását, ezzel együtt a szakszervezetek felerősítését, és az állammal folytatott tárgyalásai során azok érdekérvényesítő képességének növelését tartja – ilyen kezdeményezés lehet a VDSZ programja is.
Az elmúlt hónapokban az ellenzéki nyilvánosságban egyre gyakrabban esett szó a kormány azzal kapcsolatos elképzeléséről, hogy a magyarországi munkaerőhiányt külföldi vendégmunkások behozatalával és ideiglenes letelepítésével pótolná. Miközben ez a felvetés érthető módon megdöbbenést okozhat, ha a korábbi évek menekültellenes retorikáját tekintjük, valójában egy olyan migrációpolitikai felfogásról tanúskodik, amely közel sem hungarikum vagy új keletű: az eredete ugyanis az újkori gyarmatosítás időszakára vezethető vissza.
A témában Czékmán Bendegúz ma megjelent informatív cikkét ajánljuk.
(Mérce, G7)
