Az Aligai Fürdőegyesület birtokába jutott információk szerint az önkormányzat fizetős strandjától 100 méterre fog elhelyezkedni a 120 m²-es „szigetet képző stég” és legalább 7000 m²-en fog elterülni a „zárt pálya”, ahol majd többek közt vízibanánozni és vízipisztolyozni lehet.

A 70 fő befogadására képes komplexum célja, hogy „turisztikai célponttá tegye az élményközpontot”. A beruházó a B.Á.B. Numberone Go Kft.

Az Aligai Fürdőegyesület elnöke, Bukovszki András, aki egyben önkormányzat képviselő is, nem szavazta meg a fejlesztést.

Az egyesület közleménye szerint az önkormányzat nem minden képviselője rendelkezett elegendő információval a beruházás megszavazásakor, és a lakosságot sem tájékoztatták megfelelőn.

A balatonvilágosi beruházással megint szűkülnek az aligiaiak fürdőzési lehetőségei.

Balatonvilágos egy másik részén, Aligán is egy óriásberuházás borzolja a kedélyeket. A helyiek évek óta tiltakoznak a partvonal felparcellázása ellen, melynek részeként egyebek mellett több szakaszon is lakóingatlanokat húznának fel a Balaton-parton, ami a lakosok szerint nem őket szolgálja, csak a beruházó zsebét gyarapítja.

Aligán nemrég lezárta a beruházást végző Pro-Mot Kft. a magaspartról az egykori Club Aligába (ma már Aligaligetbe) vezető lejárót, így a helyiek csak 4-8 kilométeres kerülővel tudják megközelíteni a partot. A cég már korábban sem volt hajlandó garanciát vállalni azért, hogy mindig ingyen, közúton hozzáférhető legyen a part a fürdőzők számára.

A hozzáférés megtagadását Csepreghy Nándor miniszterhelyettes megvédte, mondván, az érintett terület magánterületnek minősül. Pedig felettese, Lázár János tavaly júliusban még arról beszélt az Országgyűlésben a beruházás kapcsán, hogy biztosítani kell a „közhozzáférést” a Balatonhoz, és fölül kell vizsgálni a kiemelt beruházások rendszerét.

A parti sétány luxusvilla sorrá alakítását nem sikerült megakadályozniuk az aligaiaknak, de legalább a bíróság márciusban visszavonta a magaspartra tervezett 5 darab, összesen 105 lakásos, hatszintes társasház, valamint a kikötő építési engedélyét is.

Balatonaliga és Balatonvilágos nem egyedi esetek, hanem sokadik példái annak, hogyan privatizálják és teszik tőkefelhalmozásra alkalmassá a Balatont. Hasonló folyamatok zajlanak például Fonyódon, Balatonakarattyán, Tihanyban és a sort még lehetne folytatni. A beruházások következtében nem csak a közhozzáférés szűnik meg a Balatonnál, de a környezet is pusztul és a fogyasztói árak is emelkednek.