„A benyújtott szövegben több mint húsz olyan pontot számolt össze, amelyekről a korábbi találkozók alkalmával egyetlen szó sem esett” – mondta el a Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője a kedd éjszaka benyújtott státusztörvény-tervezettel kapcsolatban. A Belügyminisztériumban kidolgozott és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott szövegről (aminek Pintér Sándor az „előadója”) a szakszervezetek szerint inkább eligazítások, mint egyeztetések folytak, azt az Országgyűlés jövő héten mégis elfogadhatja.

A 164 oldalas tervezetben többek között megjelent egy bekezdés, ami szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógus csak akkor vehetne ki szülői szabadságot (44 munkanap a gyermek hároméves koráig), ha legalább egy éve fennáll a jogviszonya. Az „egyeztetéseken” nem került szóba az szakasz sem, ami alapján a gyakornoki státuszban dolgozó pedagógust egy hónappal a sikertelen, megismételt minősítő vizsga után ki lehet rúgni (a korábbi változat szerint a félév utolsó hónapjában kell megszüntetni a jogviszonyát). Nagy Erzsébet arról sem egyeztettek a szakszervezetekkel, hogy a gyakornokok havi illetményét nem a törvény szabályozná, hanem a kormány állapítaná meg egy külön rendeletben.

A legfontosabb pontban nincs változás,

a közalkalmazotti jogviszonyból a csak tanárokra vonatkozó köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülnek át a pedagógusok.

A tervezet március 2-i közzététele óta (bő három hónapja) folyó tárgyalások során arról sem kaptak tájékoztatást, hogy a törvény július 15-étől léphet hatályba, a pedagógusok közalkalmazotti státusza viszont 2024. január elsejétől szűnik meg, és innentől kell az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozniuk – amennyiben azt a parlament megszavazza és Novák Katalin is aláírja.

A munkáltatóknak szeptember 15-ig kell tájékoztatniuk a munkavállalókat a jogviszonyváltásról, akik szeptember 15-29. között írásban nyilatkozhatnak úgy, hogy nem fogadják el a jogviszonyváltást, a nyilatkozatukat pedig nem vonhatják vissza.

A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Akik kevesebb mint 20 éve dolgoztak, mindössze egyhavi végkielégítést kaphatnak, 20-30 év között kéthavit, afölött háromhavit, kivéve, ha 30 napon belül új jogviszonyt létesítenek a köznevelésben vagy a szakképzésben, mert akkor nem kapnak semmit (de ha 61-90 napon belül létesítenek új jogviszonyt, a végkielégítésük egy részét akkor is vissza kell fizetniük).

Munkaidő és munkabér

A tervezetből kikerült az egyik tanárok által leginkább támadott pont, ami a pedagógusok napi munkaidejét 8-ról maximum 12 órára, a heti munkaidőt pedig 40-ről maximum 48 órára emelte volna. A heti kötött munkaidő 32 óra lesz, amit az iskolában kell eltölteni, 8 óra felhasználásáról pedig szabadon rendelkezhet a tanár, az igazgató engedélyével (aki ezt is előírhatja intézményben ledolgozandó munkaidőnek). Nagy Erzsébet szerint a napi és heti munkaidő azonban még így is több lehet az eseti helyettesítések másik hétre történő átcsoportosíthatósága, valamint a helyettesítések napi és heti limitjének eltörlése miatt.

Pintér Sándor a tervezet benyújtásával nagyjából egyidőben küldött egy törvény-magyarázó levelet a pedagógusoknak, amiben az egészségügy mellett az oktatásért is felelős belügyminiszter 8 oldalban fejti ki a 164 oldalas tervezet „lényegét”. Ebben Pintér többek között azt írja, hogy az új törvényt is a pedagógusok nagyobb „szakmai és anyagi megbecsülésére” hivatkozva dolgozták ki. Kiemelt pont a levélben a béremelés kérdése, amiben a tervezet különböző sávokat határoz meg: gyakornok esetén rendeletben állapítják meg, Pedagógus I. esetén bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig, Pedagógus II. esetén 430 ezertől 1 millió 135 ezerig, Mesterpedagógusnál 520 ezertől 1 millió 365 ezerig, Kutatótanár esetén 640 forinttól 1 millió 470 ezer forintig terjedhet.

Azt, hogy kinek pontosan mennyi lesz a fizetése, a munkáltató határozhatja majd meg.

Nagy Erzsébet a Népszavának nyilatkozva elmondta, miután a fent említett minimumösszegek a törvénytervezetben meghatározott bérsávok alsó határainak felelnek meg, elképzelhető, hogy akinek a jelenlegi illetménye már most eléri az alsó határt, egy forint fizetésemelést sem kap. De ha valaki kapna illetményemelést, azt se január 1-ig, hanem csak 2023. július 1-jéig visszamenőleg kell megállapítani.

Átirányítás, ellenőrzés, fegyelmi eljárás

A tanárokat a törvény szerint átirányíthatják majd másik intézményekbe is dolgozni, ami Pintér szerint eddig is így volt, azonban amint arra a PDSZ ügyvivője felhívja a figyelmet, az általános munkajogi szabályokban meghatározott 44 nappal szemben a pedagógusok akár 9 hónapra is másik munkahelyre kerülhetnek. A törvényben annyi korlátozás szerepel, hogy erre csak az adott járáson belül kerülhet sor.

Kikerült az a korábbi tervezetben szereplő pont is, ami a munkáltatónak lehetőséget adott volna a pedagógusok saját, otthoni számítógépének ellenőrzéséra. Azonban a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába betekinthetnek – ez BM szerint egyébként is így van minden munkahelyen.

A PDSZ ügyvivője azonban úgy véli, a pedagógusoknál ennek pont nem így kellene lennie, mivel szülők és tanulók érzékeny adatait kezelik.

A Telex gyűjtése szerint több kérésben, amiben eddig a nevelőtestületnek volt döntési joga, ezentúl a fenntartó jóváhagyására lesz szükség. Ilyenek az SZMSZ és a pedagógiai program is, amiben ezentúl a nevelőtestületnek csak a véleményét kell kikérni.

A törvénytervezet visszahozná a pedagógusok elleni fegyelmi eljárásokat, ami alapján a büntetés lehet megrovás, legfeljebb 20 százalékos fizetéscsökkentés hat hónapon keresztül, felfüggesztés, vezetői megbízás visszavonása, elbocsátás – ennek részletszabályait kormányrendeletben határozzák majd meg. Megrovást fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat a munkáltató, ha „a tényállás megítélése egyszerű” vagy a vétséget a pedagógus elismeri.

Továbbá a tervezet szerint ha

„a pedagógus vagy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi, rendkívüli felmentéséhez nincs szükség a köznevelési intézmény igazgatójának egyetértésére.”

Hiába a tüntetések és az „egyeztetések” a szakszervezetek nem kapták meg a szöveget a benyújtás előtt

Amint arról beszámoltunk a végleges szöveget egyik szakszervezet sem kapta kézhez annak beadása előtt, és arról sem tájékoztatták őket, hogy a törvénytervezet benyújtásra kerül. A fentiek alapján látszik, hogy a tüntetések és a pedagógusokkal tartott eligazítás-szerű egyeztetéseken elhangzott kérések ellenére több, lényegi pontban sem volt hajlandó változtatásra a kormány.

Az elmúlt hetekben többször is kordonbontásba, diákok ellen bevetett könnygázazásba és tömegoszlatásba torkolltak a státusztörvény elleni tüntetések.

Legutóbb hétfőn a pedagógusnap alkalmából, valamint egy hete csütörtökön tartottak tüntetéseket, igaz, akkor nemcsak Budapesten, hanem az ország összesen 16 városában mozdultak meg a tanárokért kiállók. Tavasszal több olyan fővárosi demonstrációra is sorra került, amelyen a rendőrség jogévdők által aránytalannak értékelt erőszakot is alkalmazott.