„Idén nagyon kevés adatból és feltűnően kevés kutatási eredményből dolgozhattunk” – írja frissen megjelent Gyermekjogi jelentésének bevezetőjében a Hintalovon Alapítvány. A hetedik éve megjelenő, szakértői csapat által készített kutatást idén a 2022. évben hatályba lépett jogszabályok, a legfontosabb gyermekjogi és gyermekvédelmi események, valamint a 2022-ben publikált kutatások, statisztikák, tanulmányok és médiatartalmak alapján állították össze.
A jelentés szerzői megjegyzik, azt a legjobb tudásuk szerint írták meg, mégsem tud választ adni arra a kérdésre, hogy milyen volt tavaly gyereknek lenni. Nagyon eltérő gyermeki sorsok vannak régiók és társadalmi csoportok, egyéni élethelyzetek szerint, és megannyi rendszerszintű tényező befolyásolja, hogyan érezték magukat a 18 éven aluliak Magyarországon.
„Ráadásul sok tekintetben 2022 nem is új dolgokat hozott, hanem csak tisztán megmutatta a hosszú évek (időnként évtizedek) negatív trendjeinek eredményét. A következményekkel szembesülünk most, miközben az okok és a kiváltó tényezők a múltban húzódnak – vagy évek óta tartó halogatások miatt most csúcsosodtak ki.”
A jelentés főbb megállapításaiból kiderül, hogy annak ellenére, hogy a magyar kormány évek óta kiemelten kezeli a családalapítás és a gyermekvállalás támogatásának kérdéseit (legalábbis bizonyos rétegek számára), tavaly
a modernkori statisztikai nyilvántartás történetében először született 20 ezernél is kevesebb gyerek az első negyedévben.
2022-ben január és március között 19 688-an születtek Magyarországon, ami a 5,5%-al maradt el az addigi negatív rekord, a 2019-es 20 854 fős születésszámtól.
A születésszámmal ellentétben sajnos a gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények száma nőtt az egy évvel korábbihoz képest – az év végén 110 750 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként, és 27 229 gyerek volt védelembe véve.
A jelentés szerint a családjukból kiemelt, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő kiskorú gyerekek száma is tovább emelkedett, a 21 172 gyerek közül csupán 14 035-en éltek tavaly nevelőszülőnél. Annak ellenére, hogy 2016 végéig minden családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni, ennek még 2021 végéig sem tudott Magyarország eleget tenni: 2022-ben
több mint 1500 12 évesnél fiatalabb gyerek élt gyermek- vagy lakásotthonban, még a 3 éves kor alatti, szakellátásban élő gyerekek közül is 332-en gyermekotthonban éltek, közülük 151 0–12 hónapos csecsemő volt.
Az is látszik, hogy rendszerben komoly és tartós a munkaerőhiány, abból, hogy az egy nevelőszülőre eső gyermekek száma, és a nevelők életkora is nőtt a tavalyi évre. Amíg az évezred elején egy nevelőszülői családban átlagosan két gyermek élt, addig tavaly ez a szám már átlagosan 3,03 volt. A nevelőszülők átlagos életkora 52 év, több mint a harmaduk az 51–60 éves korosztályba tartozik.
Különösen nehéz sors vár a fogyatékossággal élő gyermekekre, hiszen a szakellátásban élő 249 főből csupán hármat nevel nevelőszülő – a többiek mind intézményben élnek.
Ugyan jóval többen vannak azok a házaspárok és egyedülállók akik örökbefogadásra alkalmasak (2756-an illetve 260-an) mint az erre váró gyermekek (1741 fő), mivel a várakozó szülők túlnyomó része 3 éven aluli gyereket szeretne befogadni, ezért sokan ragadnak bent az állami szakellátás rendszerében, vagy kerülnek külföldre.
Az örökbefogadásra alkalmas szülők számában több, mint 10%-os csökkenés tapasztalható (298-ról egy év alatt 260 főre) aminek oka lehet a kormány szigorítása, aminek nyomán egyedülállók és élettársi viszonyban élő párok nem, vagy csak szigorúbb feltételek mellett vehetnek magukhoz gyermekeket.
Nem mérséklődött a sajátos nevelési igényű gyermekek számának rohamos növekedése sem a tavalyi évben. Már a 2021/2022-es tanévben is rendkívüli növekedés volt látható (akkor több, mint 6000-el nőtt a számuk), ez 2022/2023-as tanévben sem állt meg. A KSH előzetes adatai szerint 102 215 fő SNI-s tanulót tartottak nyilván, ez a szám először tavalyi évben haladta meg a 100 ezer főt.
A szakember szerint a járvány okozta „oktatási káosznak” is szerepe van a számok megugrásában, de a kormány által 2019-ben módosított köznevelési törvény is érezteti hatását, melynek következtében megszűnt a rugalmas iskolakezdés intézménye, és minden gyereknek kötelező iskolába mennie, aki augusztus 31-ig betöltötte a hatodik életévét.
Ezek miatt a gyógypedagógusok hiánya egyre komolyabb gondot jelent.
A témában az oktatásért is felelős Belügyminisztériumnak feltett kérdésére éppen a tegnapi napon kapott választ Ungár Péter, amiből kiderül, jelenleg 10.094 gyógypedagógust foglalkoztatnak fő munkaviszony keretében a köznevelési intézményekben. Az egyes megyékre lebontva Békés megyében a legrosszabb a helyzet, itt 0,08 gyógypedagógus jut egy SNI-s gyermekre, a fővárosban ugyanez az arány 0,21 fő – a többi megyében pedig 0,9 és 0,14 fő között alakul a számuk.
A Hintalovon Alapítvány 2022-es Gyermekjogi jelentése itt elolvasható.
