A Szociális Jogok Európai Bizottsága szerint több pontban is sérülnek a munkavállalói jogok Magyarországon, adta hírül a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).

Az Európa Tanács égisze alatt működő bizottság úgy találta, hogy a nemzetközi egyezmény minimumának sem felel meg a rabszolgatörvény (túlóratörvény), amely lehetővé teszi a 12 hónapot meghaladó munkaidőkeret alkalmazását.

A munkások jogainak európai minimumát rögzítő Szociális Karta magyarországi érvényesülését vizsgálva a bizottság elsősorban a dolgozók munka- és pihenőidejét érintő, valamint a szakszervezeti jogok hazai rendszerét bírálta. A Strasbourgban székelő bizottság a jelentésében kiemelte, hogy Magyarországon észszerűtlenül és a nemzetközi egyezmény szerint – is – a munkavállalók jogait csorbítva alakították ki a napi és heti pihenőidőt.

Erre pedig a koronavírus-járvány kitörésének időszakában került sor. Mint emlékezhetünk rá,

2020 márciusában a kormány előbb lényegében felfüggesztette a magyarországi munkajogot, áprilisban pedig a „gazdasági akcióterv” keretében egy rendelettel (amely a sajtóba mint nagypénteki rabszolgatörvény került be) tovább szigorította az ún. rabszolgatörvényt.

A törvény többek között 250-ről 400-ra emelte az egy évben kiadható maximális túlórák számát, valamint 12-ről 36 hónapra emelte a munkaidőkeret és elszámolási időszak maximális hosszát.

Eszerint a 2018-ban a szakszervezetek és az ellenzék tiltakozására elfogadott törvény úgy módosult, hogy a cégek egyoldalúan rendelhetnek el 24 hónapos munkaidőkeretet. Ráadásul ehhez immár nem volt szükség kollektív szerződésre: míg 2020 áprilisa előtt a munkáltató legfeljebb hat hónapos munkaidőkeretet rendelhetett el kollektív megállapodás nélkül, ezután mindenféle korlátozás nélkül megtehette. Ez pedig a szakszervezetek súlytalanná válásával, a munkakörülmények romlásával, a kizsákmányolás növekedésével járt.

Akkor László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke úgy nyilatkozott a lapunknak, hogy:

„ez egy egészen érthetetlen eljárás, hogy néma, csendes, sumák módon, az éj leple alatt megjelennek ilyen határozatok, melyek úgy tűnik, mindenféle egyeztetés nélkül mentek. Úgy látom, hogy megint az történt, hogy valami gyors tollú embernek végigmondták, mert hogy az a borzalom, hogy 24 hónapos munkaidőkeretet el lehet rendelni, vérlázító. A magyar dolgozók nem ezt érdemlik.”

Bár még 2020-ban a kormány rendelettel elfogadta a rendkívüli jogrend alatt hozott intézkedések hatályvesztését, a munkaidőkeretre vonatkozó passzus megmaradt. Eztán ha valamely beruházást „nemzetgazdasági érdekké” minősítenek, akkor a munkáltató ugyanazt a kétéves munkaidőkeretet alkalmazhatja, amelyet a „nagypénteki rabszolgatörvény”-ben is alkalmazott.

Mivel a kormányrendeletből törvény született, az Alkotmánybíróság a dolgozók jogait csorbító kormányrendelet elleni ellenzéki panaszt elutasította.

A Szociális Jogok Európai Bizottsága ezeket a rendelkezéseket és törvénykezési metódust ítélte el a jelentésében. Emellett kitért arra, hogy Magyarországon csorbult a sztrájkjog, a szakszervezetek ellehetetlenítése pedig folyamatos.

Utóbbiról a MASZSZ is szót ejtett, amikor jelezte az ellenőrző bizottságnak, hogy „az elmúlt években több munkáltató is tudatosan, a hatékony munkavállalói szerveződés elfojtása céljából bocsátotta el a helyi szakszervezeti tagokat, tisztviselőket”. A szakszervezeti szövetség szerint sokan azért nem lépnek be a szakszervezetbe, mert tapasztalják, hogy a munkáltatók következmények nélkül bármikor semmibe vehetik az érdekvédelmi szervezetek jogait is.

Mind a bizottság, mind pedig a jelentést ismertető szakszervezeti szövetség arra szólítja fel a kormányt, hogy tartsa be a maga által is ratifikált nemzetközi egyezményt, s mielőbb szüntesse meg a kifogásolt joggyakorlatot.