Tizenhét ország aktivistái gyűltek össze idén május elsején egy apró montenegrói faluban Európa egyik legszebb kanyonjának a megvédéséért – számolt be róla a Mašina az East European Context hírlevél legújabb számában.

Az aktivisták a Komarnica folyóba tervezett 70 méter magas gát ellen tiltakoznak, aminek a keretében 17 kilométer hosszan víztározóvá alakítanák a szurdokot egy vízerőmű miatt. Az elhatározás már jóval a jelenlegi energiaválság előtt megszületett: a montenegrói hatóságok több mint tíz évvel ezelőtt döntöttek először úgy, leporolják a gát eredetileg 1972-ben készült tervét.

A szóban forgó terület Montenegró utolsó érintetlen szurdokvölgye, amelyben a Komarnica folyó harmincmillió éve vájja medrét a Durmitor- és a Vojnik-hegységek között. A legimpozánsabb része a Nevidio-szurdok, amelyet a terület alatt húzódó törésvonal alakított ki, és egyike Európa két utoljára feltárt szurdokvölgyének. A tudósok szerint a Nevidio több jégkorszak alatt is menedéket nyújtott az életnek, többek között számos barlangjának köszönhetően.

A beruházás megvalósítása érdekében 2020-ban Milo Đukanović leköszönő kormánya, majd a következő két kormány tett újabb lépéseket.

A kormányzat a beruházás szükségességét az energiaválsággal, valamint azzal magyarázza, hogy ki kell váltani a Pljevlja városában lévő hőerőművet, amely az ország villamosenergia-termelésének 45%-át adja, viszont rendkívül környezetszennyező.

Az aktivisták szerint azonban a térségben az aszályok és az árvizek csak súlyosbodni fognak a jövőben, és így a vízenergia, amely már most is Montenegró megújuló energiájának 80%-át adja, egyre kevésbé lesz megbízható forrás. Független szakértők szerint Montenegrónak inkább a nap- és szélenergia fejlesztését kéne kitűznie.

A napsütötte, dombos mediterrán országnak bőven vannak erőforrásai egy ilyen stratégiához: a komarnicai vízerőmű helyett kétszer akkora teljesítményű szélerőmű-parkot építhetne, feleannyi pénzért. És végül, de nem utolsósorban, a Komarnica vízerőmű a maga 155 MW-jával (a legjobb esetben is) csak Montenegró éves villamosenergia-szükségletének 3,5%-át termelné ki, tehát nem tudná érdemben pótolni a pljevljai erőművet, miközben aránytalanul nagy áldozattal járna a természet kárára.

Az erőmű környezetvédők szerint a környék ökoszisztémájának az elpusztításával fenyeget, amit még meg sem ismertek teljesen, és megváltoztathatja a környező terület, többek között a Durmitor-hegység klímáját. Mindez a biológiai diverzitás globális fenyegetettségének tükrében még fokozottabb kockázatot jelent.

A projektet ellenző közgazdászok pedig a beruházás rohamosan növekvő költségeire hívták fel a figyelmet, a 2021-es 300 milliós költségvetés ugyanis mára 600 millió euróra nőtt, amelynek vállalása még nagyobb adósságba taszítaná az országot. Hozzáteszik, hogy a beruházás sokkal lassabban térülne meg, mint a nap- vagy szélenergia beruházásoké. Továbbá a mikroklíma megváltozása miatti kevesebb hó következtében a síturizmus is visszaeshet, amire nagy mértékben támaszkodik a helyi gazdaság.

A „Mentsük meg a Komarnicát” nevű civil kezdeményezés évek óta küzd a beruházás megvalósítása ellen, és egyelőre a Berni Egyezmény Bizottságának közbenjárásának köszönhetően sikerült is ideiglenesen megállítaniuk azt. Ahogy azonban a Komarnica megmentéséért május elsején összegyűlt aktivisták fogalmaztak: „Másfél évünk van arra, hogy meggyőzzük a döntéshozókat, és nem adjuk fel”.