„Nem leszünk tovább bűnbakok!” feliratú molinót helyeztek el a Gellért-hegyen, a Keleti pályaudvaron pedig „Ne vegyétek el tőlünk a napot!” üzenetet hagytak a roma ellenállás napja alkalmából a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat fiatal roma aktivistái keddre virradóra.

Az akció célja, hogy felhívják a figyelmet „a romákat érő mindennapos hátrányos megkülönböztetésre, a társadalmunkban egyre növekvő cigányellenességre, homofóbiára és idegengyűlöletre. Elég abból, hogy a romák, a migránsok vagy az LMBTQ közösségek legyenek a bűnbakok Magyarországon mindenért. Fel kell hívnunk a társadalom figyelmét arra, hogy a megosztó-, gyűlöleten alapuló retorika hova vezet, de ezzel párhuzamosan arra is, hogy egyetlen társadalmi csoport sem kell, hogy eltűrje azt” – olvasható a szervezet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

Bár a szervezet nem emeli ki külön, érdemes megjegyezni, hogy mindezen gyűlöletkeltés alapját legnagyobb mértékben az Orbán-kormány szolgáltatja évek óta. Elég csak az utóbbi évek homofób kormányzati intézkedéseire, Orbán Viktor rasszista megnyilvánulásaira vagy a déli határon uralkodó állapotokra és a menekültekkel szemben tanúsított embertelen bánásmódra és az ellenük indított gyűlöletkampányra gondolni.

A Roma Ellenállás Napját, mint szimbólumot és mozgalmat, a francia La Voix des Rroms (A Romák Hangja) nevű civil szervezet teremtette meg és indította el a 2010-es évek közepén és ehhez csatlakozott a budapesti székhelyű Phiren Amenca is.

Bár ez a nap jelentőségében csak a varsói gettó ellenállásához mérhető, mégsem beszélünk róla szinte sohasem. Pedig épp a magyar holokauszt kezdeti szakaszával függ össze. A kezdeményezés alapját az 1944. május 16-án az auschwitz-birkenaui „Cigány családi táborban” történtekről roma és nem-roma holokauszt túlélők visszaemlékezései adták. Ezek a visszaemlékezések arról számolnak be, hogy a tábor BII-es szekciójában fogvatartott romák 1944. május 15-én a tábor belső ellenállási mozgalmán keresztül értesültek a nácik megsemmisítési tervéről, amelynek során másnap a táborban lévő összes, azaz 6500 romát a gázkamrákba küldték volna, a meggyilkolásra ideszállított magyarországi transzportoknak ugyanis helyet kellett csinálni, így a cigánytábornak, amelybe 1943 óta érkeztek foglyok, mennie kellett.

A roma férfiak, nők és gyermekek kövekkel és rögtönzött fegyverekkel szerelkeztek fel és ellenállást tanúsítottak. Az őrök, attól félve, hogy a lázadás a tábor más részeire is átterjed, visszavonulót fújtak, és a következő hetekben sokukat más táborokba szállították. Az ottmaradt több ezer romát végül augusztus 2-a éjszakáján, a gázkamrában érte a halál. Az összes áldozat száma ezen a napon a magyar romákkal együtt körülbelül 21 000 volt. Ez ma már a Roma Porrajmos nemzetközi emléknapja.

A romák májusi példamutatása minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy az Auschwitz-Birkenau krematóriumai körül dolgozó Sonderkommandó illegális ellenállása 1944 szeptemberében felkelést robbantott ki a tábor náci őrei ellen.