Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A tömeggyilkosságok miatt tüntető szerbek megelégelték a kormánypropaganda erőszakosságát

Két nap leforgása alatt két tömeggyilkosság rázta meg Szerbiát május első hetében. Mindkét esetben tisztázatlanok maradtak az elkövetők indítékai. Aleksandar Vučić, Szerbia jobboldali elnöke az eseményeket követően egyhónapos amnesztiát hirdetett azoknak, akik átadják az államnak a fegyvereiket.

A belgrádi tüntetők, és hasonlóan az ország szerb, magyar, roma, montenegrói stb. népessége azonban elégedetlen a kormány intézkedéseivel: az erőszakos kormánypropaganda felszámolását követelik.

Egy belgrádi iskolában egy 13 éves fiú nyitott tüzet diáktársaira, apja fegyvereivel. A fiú, aki mint kiderül, zaklatásnak volt kitéve, két lányt, egy fiút és egy iskolaőrt ölt meg. Egy nappal később egy biztonsági őrként dolgozó, 21 éves férfi, neonáci szimpátiákra utaló pólóban, véletlenszerűen lövöldözött két közép-szerbiai faluban, nyolc embert megölve, miután összeveszett ismerőseivel. (A póló neonáci jellege vitatott, az ezen szereplő 88-as egy középiskolás kirándulásra is utalhatott.) 2013 óta nem történt hasonló esemény az országban, amikor egy háborús veterán végzett tizenhárom emberrel.

A tragédia hatására és az elnök kérésére a szerbek több mint 6000 nem-regisztrált, háborúból hátramaradt fegyvert, 300 000 lőszert és 470 robbanószerkezetet adtak át a hatóságoknak.

A biztonság érdekében a kormány további intézkedéséket is bejelentett: kétéves moratórium az új fegyvertartási engedélyekre, a jelenlegi engedélyek felülvizsgálata, több és alaposabb pszichológiai vizsgálatok, 1200 további rendőr az iskolákban, valamint hosszabb börtönbüntetés a fegyveres bűncselekményekért és az illegális fegyvertartásért.

Többezres tüntetések is zajlottak az erőszak ellen Belgrádban. A tüntetők viszont a kormánnyal ellentétben nem az állami erőszak kapacitásainak növelésében látják a megoldást, hanem az erőszakos kormánypropaganda és -retorika felszámolásában.

A tiltakozók követelései között szerepel

  • a médiában és a nyilvános térben az erőszak további népszerűsítésének sürgős megszüntetése,
  • az Elektronikus Média Szabályozó Hatóság tanácsi tagok elbocsátása,
  • a gyűlöletet és erőszakot hirdető, az újságírók etikai kódexét folyamatosan megsértő nyomtatott sajtó és bulvárlapok bezárása
  • az erőszakot hirdető televíziók – így a Pink TV és a Happy TV – országos sugárzási engedélyének visszavonása,
  • valamint az erőszakot, az erkölcstelenséget és az agressziót népszerűsítő műsorok, például a valóságshow-k törlése a televíziókból.

A tüntetők lemondásra szólították fel az időközben leköszönt Branko Ružić oktatási minisztert, és a továbbra is hivatalban maradó Bratislav Gašić belügyminisztert és Aleksandar Vulin Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) igazgatóját.

Maja Bjeloš, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatója sem a rendészeti megoldások hiányában kell keresni az erőszak okait:

„Szerbiában van az egy főre jutó rendőrök közül a legtöbb Európában, de ettől még nincsenek biztonságban az állampolgárok, és ez nem oldotta meg az erőszak problémáját” – nyilatkozta a kutató a Guardiannek.

Szerbiában létezik egy „populizmusipar”, amelynek célja Vučić népszerűsítése és ellenfelei becsmérlése” – véli Zoran Gavrilović, a Társadalomkutatási Iroda szociológusa. „A valóságshow-k erőszakossága az agresszív politikai szókészlet legitimálását szolgálja. A gyűlöletbeszéd Szerbia elsőszámú társadalmi és politikai szereplői által és a fősodratú médián keresztül az ország első számú nyelvévé vált.

Fontos megjegyezni azt is, hogy Szerbiában több olyan önjelölt, rendőrségi feladatokat ellátó szervezet létezik, amelyek összefonódtak a belügyminisztériummal, és a szerb kormánypárt támogatását is élvezik.

Ezeknek a szervezeteknek a vezetői rendszeres szereplői a kormányközeli televíziós csatornák műsorainak.

A tüntetések hatására szeptemberben új választásokat írhatnak ki. „De kedvezhetünk Önöknek azzal is, hogy leváltjuk a teljes kormányt és akkor választásokat írunk ki. Azonban azért várjuk meg ezzel a május 26-át. De természetesen a demokrácia elvével összhangban lehetőséget adunk. Május 26-án közlöm a néppel, választásokat tartunk, méghozzá szeptemberben és nincs filozófia„- mondta a szerbiai elnök.

Címlapkép: Masina / Facebook