A Wolt futárcég szerbiai leányvállalata nemrégiben megváltoztatta a futárai bérének kiszámítási módját, csökkentve ezzel a jövedelmüket – írja a szerbiai Mašina. A lap beszámolója szerint a fizetéscsökkentés mellett a futárok elégedetlenek a vállalat romló munkakörülményeivel is, ezért az elmúlt hetekben tüntetéseket szerveztek, hogy magasabb béreket és biztonságosabb munkavégzési feltételeket követeljenek.

A Wolt platformján keresztül dolgozó futárok eddig három tüntetést tartottak, és mindaddig további demonstrációkat terveznek szervezni, amíg a vállalat vezetősége nem reagál a követeléseikre. Az autós és a kerékpáros futárok együttesen vesznek részt a tiltakozásokban, ami a korábbi szerveződési kísérletekből gyakran hiányzó egységet jelent.

„Követeljük, hogy a rendkívül nehéz körülmények között és korántsem jó közlekedési feltételek mellett végzett munkánkat jobban megbecsüljék”

– idézi a Mašina az egyik futárt.

A Wolt Szerbiában sem alkalmaz közvetlenül futárokat, ehelyett olyan ügynökségeken keresztül toborozza őket, akik minden egyes dolgozótól levonják a fizetésük bizonyos százalékát jutalékként.

Normális munkaszerződések nélkül a dolgozók nem rendelkeznek a szociális- és egészségbiztosítással.

A helyi médiában a Wolt futárkodást jól fizetett és rugalmas munkaként hirdeti a vállalat, ez azonban távol áll a valóságtól: a teljes munkaidőben dolgozó futároknak a létminimumot jelentő jövedelmük marad a levonások után.

Nem csak Szerbiában szálltak szembe a finn vállalattal a futárok. Csehországban a belgrádihoz hasonló fizetésirendszer-átalakítást követően kezdtek demonstrációkba a kiszállítók, mivel az új rendszerben akár 20%-kal is csökkenhet a bérük. És az év elején számoltunk be arról a sikeres sztrájkról, amelynek során a ciprusi Wolt-futárok tárgyalóasztalhoz kényszerítették a cég ottani vezetését, hasonló okokból.

De Magyarországon se rózsás a helyzet, itthon tavaly nyáron a kata-adónem részleges eltörlése után a futárok kénytelenek voltak áttérni a több költséggel és könyveléssel járó átalányadózásra. A megnövekedett adminisztrációs terheket meg lehet kerülni azzal, hogy munkaerő-közvetítőn lesz valaki futár, de azzal megnő annak kockázata, hogy ugyanaz fog történni, ami Cipruson: egyre többet vonhatnak le a bérekből.

Ennek lehet alternatívája, ha a futárok saját „közvetítőbe”, azaz szövetkezetekbe tömörülnek, de ezt a Wolt anyagi ösztönzőkkel nehezíti. A kata eltörlése után a Wolt futárok többsége átalányadózásra váltott, de a cég nem igazán hagyott nekik más választást és a megnövekedett könyvelés terheit is a „vállalkozóira” hárította.

Arról, hogy a másik nagy hazai ételkiszállító cég, a Foodpanda hogyan szervezi a futárok munkáját, milyen következményei lehetnek a munka „játékosításának”(gamification), és mit szólnak mindehhez a dolgozók, Ürmössy Anna jelentetett meg két részes, a platform-gazdaságban végzett munka mélyére ásó cikket.

Az írásból kiderül, hogy a munkaszervezés átalakítása a dolgozók javára a hatékonyság csökkenése árán nem tűnik reális kilátásnak. Ugyan elmondható, hogy az algoritmus kijátszása biztosít valamennyi mozgásteret a futároknak, ám mivel ez a mozgástér szűk, valódi kontrollra nem nyílik lehetőségük a munkájuk felett.

(Masina, ELMO East European Context hírlevél)