A kormány év végéig valamennyi kórházban új beléptető rendszert vezetne be, az orvosok teljesítményének ellenőrzése céljából – írta meg a Népszava. Az orvosoknak és más dolgozóknak az intézmény be- és kijáratainál elhelyezett készülékeken kell lehúzniuk a mágneskártyájukat. Az eszköz videófelvételt is készít a személyről, hogy a kártyákkal ne lehessen visszaélni – derült ki Lengyel László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárának előadásából a Magyar Kórházszövetség konferenciájának második napján, csütörtökön.
„Láttuk, hogy vannak egyes kórházak, ahol nagyon eltérnek az átlagtól az orvosi teljesítmények, feltételeztük, hogy kell lenni valami okának. Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen benn nyolc órát.”
-tette hozzá.
A szakpolitikus előadásában arról beszélt, hogy mennyibe kerül egy-egy orvos foglalkoztatása és azért évente átlagosan hány beteget lát el. Lengyel számításai szerint az átlagos, havi egymillió és egymillió-hétszázhétezer közötti bérrel szemben a legrosszabb teljesítményt nyújtó kisvárosi kórházban gyógyítóra évente 89, azaz havonta alig valamivel több mint 7, a legjobb, közepes városi kórházban dolgozóra évi 192, azaz havonta 16 eset jut átlagosan. Hozzátette: ez nem teljesen pontos az adat, de megközelítőleg az összehasonlítás szempontjából ő ezeket megfelelőnek tartja.
A kormány idén februártól állította vissza az orvosok teljesítmény alapú bérezését, amivel a korábbi évekhez képest 2023 februárjában 6 milliárd forinttal kevesebbet fizettek ki kórházaknak. A Magyar Orvosi Kamara már a törvénytervezetnél is kifejezte elégedetlenségét, de a kamara szakvéleményét a kormány figyelmen kívül hagyta. Legutóbb az ügyeleti rendszer átalakítása váltott ki komoly elégendetlenkedést az orvostársadalomból, aminek kapcsán a MOK nyomásgyakorló akcióba kezdett.
Ennek eredményeképpen február végén mindössze két nap alatt nyomta végig a kormány a Magyar Orvosi Kamara szétverésére szánt törvényt – nem sokkal azután, hogy Gulyás Gergely tűrhetetlennek nevezte, hogy az Orvosi Kamara etikai eljárással fenyegeti azokat, akik részt vennének a kormány átszervezésében, amelyben összevonnák az alapellátást és az ügyeleti ellátást.
A kormány minden próbálkozása ellenére azonban tízből nyolc orvos továbbra is a Magyar Orvosi Kamara tagja maradt. A MOK pénteki Facebook-bejegyzése szerint „Tegnap az OKFŐ tájékoztatott bennünket, hogy 33 579 orvos, 7210 fogorvos és 1729 klinikai végzettségű kolléga rendelkezik működési engedéllyel az országban. Ezeknek a számoknak az ismeretében még kerekebbnek tűnik a Magyar Orvosi Kamara nyilvántartott taglétszáma, 34003 fő”. A posztban megköszönték a tagok elkötelezettségét, azt írták, ezzel sikerült megőrizni a kamara súlyát és presztízsét.
,,Igyekszünk tagjaink bizalmát azzal meghálálni, hogy egy – az eddiginél is – hatékonyabban működő, valós igényeken alapuló szolgáltatásokat nyújtó, könnyen elérhető, effektív felépítésű szervezetként újuljunk meg”
– olvasható a kamara bejegyzésében.
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara vezetője áprilisban kiemelte, több mint 33 ezer ember, vagyis a tagság több mint kétharmada jelezte, hogy saját, szabad akaratából a kamara tagja akar maradni, mert fontosnak tartja a szakma autonómiáját, függetlenségét és a kollektív érdekérvényesítést, miután a kormány megpróbálta szétverni a kamarát.
A Belügyminiszter által kezdeményezett, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat azt mondja ki, hogy a Magyar Orvosi Kamarában (MOK) meglévő tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység. A kamarai tagságot önkéntesen és bármikor meg lehet szüntetni.
A csütörtöki kormányinfón egyébként Gulyás Gergely azt is kifejtette, hogy a kormány nem akar senkit büntetni, de nem cáfolta, hogy a kormányhivatalok akár ötmilliós bírságot szabhatnak ki azon orvosokra, akik nem kívánnak részt venni az új ügyeleti rendszerben.
