Cinikus és pökhendi mondat egy minisztertől, hogy az államnak miné kevesebb pénzébe kerüljön a Posta – mondta el Csáki György, a Magyar Posta korábbi elnöke a Klubrádió Esti Gyors című műsorában, a múlthéten napvilágra került postafiókszám-csökkentési tervvel kapcsolatban. Szerinte a leépítés mögött egyszerűen az áll, hogy rosszul vezetik a céget.

Csáki elmondta, hogy Budapesten a törvényes előírás szerint 66 postahivatalnak kellene lennie és ehelyett több mint száz van (pontos számot nem ismer, az őszi bezárások miatt). De a volt cégvezető szerint „nem ez a lényeg”:

„A Posta nemzeti közszolgáltató, mindenkinek törvényes joga, hogy az ország bármelyik két települése között leveleket, csomagokat, pénzt küldjön. A kérdés az, hogy mennyi a kereslet, a várakozási időre is törvényi keretek vannak, ha fél órát kell várni egy levél feladására, az nem normális dolog”

– jelentette ki. Hozzátette, a vállalat 2021-es jelentéséből kiderül, hogy a bevételek 44%-a továbbra is levélbevétel (kb. 96 milliárd forint a 220-ból) és ez nem csökkent az azt megelőző évhez képest. A pénzügyi szolgáltatásoknál ugyan igaz, hogy kevesebben kérik a nyugdíjat készpénzben, de nagyobb összegekről van szó – így ez a forgalom sem csökkent látványosan. Csáki szerint nem lehet tudni, hogy mi áll a kormányzati szándék hátterében, de megjegyezte,

ha olyan sorsot szánnának a postának, mint az egészségügynek, nem lesz jó világ a postásoknak.

A leépítés mögött azt lájta, hogy egyszerűen rosszul vezetik a céget.

„Őrült gondolat, hogy megszüntetik a kistelepülési postákat”

– tette hozzá. Cinikusnak, pökhendinek nevezte a Nagy Márton április eleji mondatait, amelyek szerint „az a lényeg”, hogy a Posta az államnak minél kevesebbe kerüljön.

„Nem, a lényeg az, hogy a törvényben előírt szolgáltatásokat teljesítsék és úgy vezessék a céget, hogy a bevételekből lehessen fedezni, mert ezt meg lehet csinálni”

– reagált Csáki György, aki 2002 és 2010 között  volt a vállalat elnöke. Elmondta azt is, hogy az elmőlt 13 évben összesen 11 ezerrel csökkent a postai dolgozók létszáma, miközben az árbevétel, még ha kicsivel is, de nőtt. Hozzátette, nem érti, hogy így miért nem nő a hatékonyság.

Szerinte komolytalan az egész olyan szempontból, hogy 2002 és 2010 között nyereségesen működtek, több mint 24 milliárd forint osztalékot fizettek. A Magyar Posta 2010 óta nem fizet osztalékot, és bár nem hozzák nyilvánosságra, amikor nyilvános volt, évente 5-6 milliárd forint állami támogatást kapott például a kistelepülések szolgáltatásaira. A 2021-es mérlegben majdnem 14 milliárd forint a nyereség, ami abból is származik, hogy a magyar állam megvette a bélyegmúzeumot, ezt illegális tőkejuttatásnak nevezte.

„Hol vannak ezek a pénzek?” – tette fel a kérdés.

Az ügyben megkerestük Pfeifer Tamást, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (POFÉSZ) elnökét, aki a bezárásokkal kapcsolatban elmondta, az általános véleményük az, hogy ez a lépés nem feltétlenül oldja meg a Magyar Posta helyzetét. A konkrét tulajdonosi elvárásokról ő is csak a médiából értesült. Kiemelte, hogy a korrekt párbeszéd és a tájékoztatás ilyen ügyekben fontos lenne.

Pfeifer elmondta, hozzájuk még nem érkezett konkrét megkeresés az ügyben, ők ugyan kezdeményeztek konzultációt a munkavállalók nagyobb csoportját érintő kérdésben, azonban egyelőre nem kaptak időpontot. Pedig a konkrét intézkedésben, annak ütemezésében, az érintettek számában a tisztánlátást elengedhetetlennek nevezte.

Egyelőre nem tudják, hogy mikortól, miként és hány munkavállalót érintve lépne életbe a módosítás.

A korábbi bezárásoknál már volt arra példa, hogy az önkormányzatok vettek át fiókokat, az ő támogatásukkal nyíltak azok újra – emlte ki Pfeifer Tamás.

Szerinte a munkavállalók számát befolyásolhatja a jöv hónapban esedékes emelt fizetések megérkezése, ha az sokaknak nem lesz kielégítő, akkor további dolgozók hagyhatják el a Postát. A vállalat pénzügyi helyzetével kapcsolatban is a kommunikáció fontosságát emelte ki, hogy a bérek és a rezsiköltségek emelkedésével összevethetőek legyenek a bélyegmúzeum eladáshoz hasonló bevételnövekedések.

Arra a kérdésre, hogy az egészségügy, vagy a tanárok esetében tapasztalt bérrel kapcsolatos megmozdulásokat követő retorzió-szerű döntésekhez hasonló lehet a posták bezárása úgy fogalmazott: nem akar ilyen találgatásokkba bocsátkozni. De elmondta azt is, a magyar lakosság egészét érintő postai szolgáltatás közfeladat, így az nem csak a Magyar Postát, hanem az államot is terhelné. Kiemelte azt is, bár nem feltétlenül retorziónak tudják be a tervezetet, az egy létező folyamat részeként is értelmezhet, de

„az más kérdés, hogy ezek a intézkedések lehet, hogy felgyorsulnak a bértárgyalások és demonstrációk hatására.”

Amint arról beszámoltunk, múlt hét pénteken konkrét törvénymódosító javaslattal állt elő a kormány, aminek következtében posták újabb százai zárhatnak be az energiaválság miatti bezárási hullám után.

A jelenlegi törvény szerint a Postának a 25 ezernél nagyobb népességszámú településeken 25 ezer lakosonként legalább egy postahelyet kell biztosítania. Ezt módosítaná a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 30 ezerre, vagyis: a 30 ezernél nagyobb népességszámú településeken 30 ezer lakosonként legalább egy postahelyet kellene biztosítani. Így például az 50 ezer lakosú Egerben a jelenlegi kettő helyett csak egyetlen posta működhet majd.

Budapesten a jogszabályi kötelezettség alapján előírt 66 posta helyett jóval több, mintegy 112 posta állt az ügyfelek rendelkezésére. A 30 ezres szabály alapján viszont a fővárosban elvileg elég lenne a jövőben csak 55 postát üzemeltetni.

Mint arról a napokban beszámoltunk, az 1500 fő alatti települések is könnyen posta nélkül maradhatnak, ami a lakosság ötödét, vagyis másfél- kétmillió embert érinthet. A 24.hu értesülései szerint az érintett településeken (ahol még működik postahivatal) az eddigitől eltérő formában nyújtana szolgáltatást a Magyar Posta, elsőként az önkormányzatoknak ajánlották fel az üzemeltetés lehetőségét.

Ha nem tudják átvenni az önkormányzatok az üzemeltetést, akkor bezárják ezeket a hivatalokat, és más megoldás híján feltehetőleg mobilposta fog működni.

A Magyar Posta először tavaly október végén döntött úgy, hogy november 12-től 366 postahelyet ideiglenesen bezárnak az energiaválságra és a szankciókra hivatkozva. Az ideiglenes bezárásból azóta végleges bezárás lett ott, ahol az önkormányzat nem kötött szerződést a postával, hogy díjfizetés ellenében újranyithasson a postahivatal. Január második feléig 32 település összesen 45 postáján valósult meg az üzemeltetés átvétele, például Szolnokon, ahol évi 42 millió forint a szolgáltatási díj.

Február 28-án pedig bejelentették, hogy 1200 fős leépítés lesz a cégnél azért, hogy „a jelenlegi, szankciók sújtotta, gazdasági helyzetben is meg tudja őrizni működésének stabilitását”. A régóta forrongó indulatokat tovább tetézte, hogy a munkáltató idén csupán 10%-os átlagbéremelést hagyott jóvá alkalmazottai számára, amelyből rengeteg dolgozó örülhet, ha legalább 5%-ot megkap. A fokozódó elégedetlenség miatt március elején több száz postás vonult a Kossuth-térre, hogy tiltakozzon az alacsony bérek, a bezárások és az elbocsátások ellen.