Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Országszerte tiltakoznak a macroni nyugdíjkorhatár-emelés miatt

Elnöki rendelet útján lép érvénybe Macron régóta dédelgetett nyugdíjreformja: 62 éves korról 64 évre emelik a nyugdíjkorhatárt Franciaországban. 

Pénteken hozott döntést az Alkotmánytanács, miszerint érvénybe léphet a nyugdíjreform. A hatóságok szombat reggelig betiltották a tüntetéseket az épület előtt, mégis tüntetők tömege várakozott a közelben. A  döntést követően Párizs több utcáját is lángba borították, a hatóságok 112 tüntetőt tartóztattak le – tudtuk meg a BBC-től.

Tegnap hagyta jóva a francia Alkotmánytanács Emmanuel Macron nyugdíjreformját, amit törvényhozás megkerülésével, elnöki rendelet útján adott ki. Az elnök ma reggel már alá is írta a törvényt, ami szavazás nélkül, az alkotmány 49. cikkelyének harmadik paragrafusának életbe léptetésével lett áttolva a Nemzetgyűlésen.

A francia Alkotmánytanács elutasította az ellenzék népszavazást követelő javaslatát a nyugdíjkorhatár-emeléséről, így minden akadály elhárult a társadalmi ellenállásba ütköző reform hatályba lépése elől.

Az Alkotmánytanácsot Élisabeth Borne miniszterelnök kérte fel a reformjavaslatok felülvizsgálására, és csupán néhány eleméről döntött úgy, hogy nincsen összhangban az alkotmánnyal. Ilyen az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának növelését célzó intézkedés, amelyet arra hivatkozva utasítottak el, hogy nem illeszkedik a társadalombiztosítási költségvetési jogszabályba.

Olivier Dussopt munkaügyi miniszter elmondása alapján a törvény hatályba lépése szeptemberre tehető.

Január 19-e óta az ellenzéki pártok és szakszervezetek már 12 országos sztrájkot és hatalmas tüntetéseket szerveztek Franciaország-szerte. A szakszervezetek már felszólították a munkavállalókat, hogy térjenek vissza az utcákra május 1-jén.

49.3: orosz rulett vagy a hatalmi cinizmus egy kényelmes eszköze?

Az elmúlt években gyakran a népszerűtlen megszorítópolitikák áterőltetésének használt 49.3 lényege, hogy bizonyos költségvetési kérdésekben a kormány anélkül fogadtathat el egy törvényjavaslatot, hogy arról külön szavaznának a képviselők, akik ilyen esetekben csak a teljes kormány ellen nyújthatnak be bizalmatlansági indítványt. Amennyiben a bizalmatlansági indítvány nem kerül benyújtásra vagy elbukik, az automatikusan a törvény elfogadását vonja maga után, míg ha elegen szavaznak mellette, akkor nem csak a törvény bukik el, de a miniszterelnök is búcsút mondhat az Hôtel Matignonban található rezidenciájának, hasonlóan a kormánya többi tagjához

Miközben első ránézésre ez egy veszélyes lépésnek tűnik, valójában rettentő kicsi az esélye annak, hogy a kormány a bukását kockáztatná ezzel a procedúrával. Ez jelentős részben annak tudható be, hogy Franciaországban egy 2001-es törvénymódosítással megváltoztatták a nemzetgyűlési és államfői választások időpontjával kapcsolatos szabályokat. Míg korábban a franciaországi választópolgárok nemzetgyűlési képviselőket öt, elnököt pedig hétévente választottak, addig a 2002-es voksolás óta a jelöltek mindkét esetben ötéves mandátumra kapnak felhatalmazást és a kétfordulós nemzetgyűlési választások mindig az elnökválasztás második köre után kerülnek megrendezésre.

Ennek legfőbb gyakorlati jelentősége az, hogy szavazók abszolút többségével frissen megválasztott elnök pártjának szinte garantált a biztos többség a törvényhozásban, vagyis kicsi az esélye, hogy az államfő által kijelölt miniszterelnök ellen sikeres bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be, ha az alkotmány 49. cikkelyének 3 paragrafusa szerint akar átverni egy törvényt a Nemzetgyűlésen. Azonban ezen speciális eljárásmód súlyos demokratikus aggályokat vet fel és az elmúlt években tapasztalt túlhasználtsága a francia parlamentarizmus akut válságára mutat rá.

A nyugdíjrendszer átalakítására már 2019-ben is kísérletet tett az elnök, amikor a fő cél még nem a korhatár-emelés volt, hanem annak a többtucat „speciális rezsimnek” a felszámolása, amelyek egyes ágazatok dolgozóinak az átlagnál kedvezőbb (és sok esetben kemény küzdelmek árán kivívott) feltételek mellett teszi lehetővé a nyugdíjba menetelt. Az akkori reformot végül a széleskörű társadalmi ellenállás és a koronavírus-járvány söpörte el.

Ezt követően 2022 márciusában, az áprilisi elnökválasztási hetekben került felszínre a téma, a kormányzati kommunikáció hangsúlyozta, hogy amennyiben a francia választópolgárok újabb öt évre bizalmat szavaznak a hivatalban lévő államfőnek, az együtt jár majd a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre való fokozott emelésével.

Végül idén január 10-én nyújtották be a nyugdíjreformról szóló törvénycsomagot, amit a jobbközép Republikánusok kivételével, minden ellenzéki párt ellenzett, és a szakszervezetekkel karöltve szerveztek azóta 12 országos sztrájkot.

A sztrájkokat minden esetben hatalmas tüntetések is követik számos városban Franciaország-szerte. Sőt, kisebb intenzitással ugyan, de olyan tengerentúli területeken is, mint az Óceánia térségében fekvő Új-KaledóniaFrancia Polinézia, a Karib-térségben található Guadeloupe és Martinique vagy az amerikai alkoholtilalom idején zajló szeszcsempészet fontos bázisaként hírnevet szerző Saint-Pierre-et-Miquelon.

 

A nyugdíjreformról itt és itt olvashattok bővebben.

(BBC, Guardian)
Címlapkép: Czékmán Bendegúz /Mérce