Deák Dániel kormánypárti influenszer halálos, robbantásos fenyegetésre hivatkozva jelentett fel egy nőt, aki a Facebook-oldalára kommentelt. A miniszterelnök bélrendszerére is utaló sorok alapján a rendőrség házkutatást végzett, kiszálltak a tűzszerészek, a vélelmezett fenyegetőt pedig előállították. „Ha komolyan vesszük a szöveget, akkor Orbán Viktornál is házkutatást kellett volna tartani, ha viszont nem vesszük komolyan, akkor nem kell eljárást indítani” – mondta lapunknak egy szakértő jogász az eset és eljárás kapcsán.
Az elmúlt hetekben több esetben is Facebook-tevékenység nyomán intézkedett a rendőrség magyar állampolgárokkal szemben. Emlékezetes, hogy a szélsőjobboldal által „Becsület napjaként” ünnepelt eseményeket megelőző támadások ügyében előállított D. K. elleni gyanúnál is részben egy lájkot neveztek meg bizonyítékként. A kormánypárti hangok mindkét esetben a Szikrához kötötték a személyeket, a mozgalmat alaptalanul agresszív, veszélyes szervezetként feltüntetve.
Beszéltünk a Deák Dániel oldalán kommentelő, majd kihallgatott lánnyal, valamint megkerestünk egy szakértő jogászt, illetve a szólásszabadsági és büntetőjogi ügyekben jártas Helsinki Bizottság ügyvédjét is.
„Csak pislogtam, hogy te jó ég, mit csinálhattam”
Március közepén, miután előző oldalát a Facebook letiltotta, Deák Dániel megafonos kormánypárti influenszer új oldalt indított, amelynek az első, beharangozó posztja alá érkező komment miatt Deák feljelentést tett. Bár először közzétette a teljes „fenyegetést”, későbbi videójában és Facebook-bejegyzésében már kitakarta a komment jelentős részét:
Deák az ügy kapcsán még aznap megjelent posztjában azt írta, „a délelőttöt a rendőrségen töltöttem, illetve a rendőrség is kiszállt a lakásomba, ugyanis életveszélyes fenyegetést kaptam. (…) A tűzszerészek szerencsére nem találtak robbanóanyagot a lakásomban”. Hozzátette azt is, az elkövető ellen a feljelentést megtette, a büntetőeljárás pedig megindult. Az influenszer kiemelte, hogy a „Jámbor András fémjelezte Szikra Mozgalom egyik antifa rajongója” írt az oldalára, és nem hagyja, hogy „elhallgattassák”. A kommentről készített videójában Deák ezt arra alapozta, hogy a hozzászóló lájkolta a Facebookon Jámbor András és a Szikra Mozgalom oldalait – bár a videóban az is jól látszik, hogy Magyarország Kormánya hivatalos oldalát is kedvelte.
Lapunk utolérte a komment íróját, Nikit, aki rettentően szürreálisnak nevezte az egész esetet. Elmondta, azután kommentelt, hogy végre ismét láthatta Deák Dániel posztjait, mivel a Megafon (ahova a Telex cikke szerint juthat közpénz is) megmondóembere korábbi oldaláról letiltotta őt. (Érdekesség, hogy Deák a fent említett videóban éppen azt sérelmezi, hogy őt akarják korlátozni a véleménynyilvánítási szabadságában.)
„Délután három rendőr jelent meg a lakásunknál, azzal, hogy egy bűnténnyel kapcsolatban keresnek. Csak pislogtam, hogy te jó ég, mit csinálhattam. Amikor mondták, hogy egy bizonyos közszereplőt megfenyegettek az interneten, bevallom, nem akartam elhinni, hogy lehetséges, hogy Deák Dániel ennyire megijedt volna ettől a kommenttől”
– emlékezett vissza Niki. Ezután háromórás házkutatást tartottak nála, amely során nem találtak semmilyen csőbombát, majd bevitték kihallgatásra a kerületi kapitányságra. 4-5 órán át tartották bent gyanúsítottként, ujjlenyomatot vettek tőle, és fényképet is készítettek róla. Bár elmondása szerint egy percig sem érezte úgy, hogy az eljáró rendőrök komolyan gondolták volna, hogy csőbombát helyezett el bárhova (sőt, egyikük még „le is kezelt vele”, mert „rengeteget nevetett a kommenten”), mégis akadtak az eljárás során különös tapasztalatai:
„Ami nekem nagyon furcsa volt, hogy a rendőrök folyamatosan kérdezgették, tagja vagyok-e akármilyen szervezetnek, mondjuk a Szikra mozgalomnak, hogy antifa vagyok-e?”
Niki a rendőröknek is kifejtette, hogy nem tagja sem a Szikra mozgalomnak, sem más általuk említett szervezetnek, közéleti és politikai tevékenységet nem végez. Hozzátette azt is, nem számított a rendőrök érkezésére, ahogy azt is csak később, hazaengedése után „rakta össze”, hogy a fentieket miért kérdezhették tőle. Ezután szembesült csupán azzal, hogy miközben őt a rendőrségen hosszasan kihallgatták, addig Deák Dániel egymás után tette közzé a posztokat róla.
Az a kérdés, hogy tényleg komolyan lehet-e ezt venni
A lapunk által megkeresett szakértő ügyvéd az esetről úgy nyilatkozott, az adott kommentből érezhető, hogy viccről van szó, de az erős viccekkel óvatosan kell bánni, különösen ismeretlenként, nyilvánosan. A tartalomból itt ugyan majdnem bizonyosra vehető, hogy ez egy ironikus hozzászólás, azonban aki az ügyészséghez hasonlóan veszélyre és kockázatra fókuszáló személy, annak logikus döntés is lehet a vizsgálat, „hiszen ha egy százalék esély is van rá, hogy ez nem vicc, akkor nagy hibát követ el az, aki nem indít eljárást”.
A jogi szakértő szerint az kérdés, hogy a konkrét kommentet így komolyan lehet-e venni. Az ő véleménye szerint nem. Kiemelte azt is, hogy mindenkinek érdemes ilyen írások előtt belegondolnia, hogy fordított esetben hogyan reagálna. „Bombákkal érdemes nagyon óvatosan viccelődni.”
Arra a kérdésre, hogy ha a kommentelőnél és Deák Dánielnél is tartottak házkutatást, akkor Orbán Viktornál is kell-e hasonló ellenőrzést tartani az írás alapján, úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök háza nyilván védett objektum, de:
„Ha komolyan vesszük a szöveget, akkor igen, ha viszont nem vesszük komolyan, akkor nem kell eljárást indítani.”
Az ügyben megkerestük a rendőrség sajtóosztályát is, hogy megkérdezzük, tartottak-e házkutatást, vizsgálatot a komment miatt a miniszterelnöknél, annak Orbán Viktorra vonatkozó részét vizsgálták-e. Valamint azt, hogy ha történt ilyen kutatás, akkor milyen eredményre jutottak, ha pedig nem, akkor a komment ezen részét miért nem találták vizsgálatra érdemesnek. Cikkünk megjelenéséig ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ.
Arról, hogy egy ilyen komment beleférhet-e a szólásszabadságba arra tekintettel, hogy Deák Dániel közszereplő, az ügyvéd azt mondta, hogy a közszereplőknek ugyan nagyobb a tűrési kötelezettségük minősítésekkel, kritikákkal, véleményekkel kapcsolatban, de ezekbe nem esik bele a valótlan állítás (pl.: megölted a szomszédodat) és az erőszakkal fenyegetés. Jelen ügyben pedig utóbbi gyanújáról van szó a rendőrség megítélése szerint.
A bíróságnak kell eldöntenie, hogy komolyan vehető fenyegetés történik-e – emelte ki a szakértő. Véleménye szerint, ha a mondat második fele nem lenne ott, akkor ez meg is valósult volna, azonban így mérlegelés kérdése. Ugyanakkor mivel itt egy közszereplői Facebook-oldalon, nyilvános kommentként, saját profillal írtak, a jogász szerint a helyes válasz az lehet, hogy nem történt bűncselekmény.
„Nincs olyan ember, aki mást nyilvánosan erőszakkal fenyeget ilyen kontextusban, nyilvános oldalon, úgy, hogy egy másodperc alatt azonosítani lehessen, és még komolyan is vehető a fenyegetés. Az a kérdés, hogy tényleg komolyan lehet-e ezt venni? És azt gondolnám, hogy ezt a szövegezésre és az egyértelmű azonosíthatóságra tekintettel nem lehet.”
Amikor a rendőrség a kihallgatás egyik központi elemévé tette, hogy Niki a Szikra tagja-e, illetve milyen a kapcsolata az antifa mozgalommal, a jogász szerint olyan kérdésekre, tényekre kérdeztek rá, amelyeknek az ügy szempontjából nincs jelentősége, annak büntetőjogi megítélését nem változtatja meg.
„Ennek csak akkor van értelme, ha a rendőrség azt feltételezi, hogy a Szikra mozgalom egy jogellenes tevékenységet folytató szervezet, és annak működésével kapcsolatban próbálnak adatokat szerezni. Amennyiben pedig a Szikra érintettségére semmilyen adat nincs, akkor nagyon komoly kérdésként merül fel a nyomozás függetlensége, az eljáró rendőrség elfogulatlansága.”
Megkerestük a rendőrséget is, hogy megtudjuk, mi az oka, hogy egy jogszerűen működő politikai szervezettel való kapcsolatot vizsgáltak, folyik-e valamiféle adatgyűjtés, nyomozás a Szikra mozgalommal szemben, valamint azt, hogy milyen módon befolyásolja az esetleges tagság a büntetőjogi megítélést? Kérdéseinkre a következő tájékoztatást kaptuk:
„Megkeresésére arról tájékoztatjuk, hogy az esettel kapcsolatban a Budapesti Rendőr-főkapitányság közveszéllyel fenyegetés bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. A kérdéses lakás tűzszerészeti átvizsgálása során robbanóanyagot vagy robbanásra alkalmas szerkezetet nem találtak. A rendőrök az esettel kapcsolatban egy budapesti nőt elfogtak, akit gyanúsítottként hallgattak ki. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 163. § (1) bekezdése alapján »A bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítás a büntetőeljárás járulékos kérdéseinek elbírálásában jelentős tényekre is kiterjedhet.«
A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem folytat nyomozást a Szikra Mozgalommal kapcsolatban.”
D. K. ügyében tulajdonképpen elismerte az ügyészség, hogy hibázott
A kormánypárti sajtó Deák Dániel ügyét igyekszik összekötni a februári „Becsület napja” előtti támadásokkal, amelyeket követően a Szikra egyik aktivistáját, D. K.-t letartóztatták, szintén Facebook-tevékenysége alapján. A lapunk által megkeresett jogász ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Niki kihallgatása során feltett, mozgalommal kapcsolatos kérdéseket azért is tartja furcsának, mivel a két esetet nem lehet érdemben összekapcsolni. Akkor ugyanis külföldiek támadtak ruházatuk alapján szélsőjobboldalinak vélt emberekre, ebben az ügyben viszont egy magyar állampolgár kommentelt egy kormánypárti influenszer oldalára.
„A két eset között én nem látok semmilyen kapcsolatot. Nem erőszakos a magatartás, nem külföldi az elkövető, és nem szélsőjobboldali a sértett, mert ez a három lényeges tulajdonsága van szerintem az egyik és a másik ügynek.”
Az ügyészség közleménye szerint a D. K. elleni gyanúsítás alapja egy Facebook-lájk, valamint az, hogy profilképén látható kabát színe egyezik a támadásokról készült felvételeken látható egyik elkövető ruhájának színével. (Az ügyben szakértő véleményét is kikértük.) Az aktivistát végül közel két hét fogvatartás után helyezték szabadlábra. Bár a büntetőeljárásnak továbbra is gyanúsítottja, a Szikra mozgalom szerint az ügyészségnek nincs valós bizonyítéka ellene, ezért nyílt levélben követelik Kocsis Mátétól és Rogán Antaltól tagjuk nevének tisztázását.
Az ügyvéd szerint hasonló esetben a gyanúsítottak közti kapcsolat lehetőségének alátámasztására szolgálhat facebookos tevékenység, akár egy fényképpel egyenértékű minőségben is, de egy jogszerűen meghirdetett nyilvános eseményre adott lájk végtelenül távoli kapcsolatot jelent. A fentiek maximum más, hitelt érdemlő bizonyítékot erősítő bizonyítási eszközként vehetőek (és veendőek) figyelembe.
„Ha rendelkezésre áll mellette tíz, vagy legalább három hiteles adat, akkor van értelme értékelni egy like-ot vagy egy ruhadarab színét, de önmagában ez végtelenül kevés arra, hogy valakit letartóztassanak.”
D. K. ügyében azt is atipikusnak tartja, hogy a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség indítványozta a letartóztatás megszüntetését, ez szerinte azt jelzi, hogy ők is rájöttek arra, a gyanú nem áll elég erős lábakon:
„Szerintem ezerből egy sincs, de tényleg ezerből egy sincs, hogy a nyomozó hatóság előterjesztést tegyen, vagy az ügyészség indítványozza, hogy szüntessék meg a letartóztatást ilyen rövid időn belül. Ez azt jelentheti, hogy világossá vált számukra is, hogy tévedtek a kényszerintézkedés kapcsán.”
Kiemelte azonban, hogy akár a legjobb bíróval is előfordulhat, hogy hibázik, mert letartóztatási indítványok esetében nagyon rövid időn belül kell döntést hozni. Ennek az ügynek az utóélete egy téves döntésről árulkodik, de nehéz megítélni, mivel azt még nem látjuk, hogy az adott indítványban ezen túlmenően volt-e más bizonyíték.
D.K. ügyvédje lapunknak elmondta, nincsen több bizonyíték védence ellen. Szerinte az aktivista elleni eljárás nem mentes a politikai motivációtól sem. Beszélgetésünk dr. Kadlót Erzsébettel itt olvasható.
A két esetet összevetve a szakértő hozzáfűzte, azok nagyon különböznek abban is, hogy az érintettek szempontjából radikálisan mást jelent, hogy letartóztatják őket, vagy eljárás indul ellenük. A személyi szabadság teljes megvonása a legsúlyosabb jogkorlátozás valakivel szemben egy jogállamban, amely különösen egy büntetlen, pláne egy ártatlan ember számára egy élete végig ható traumatikus emlék lehet – így ilyen esetben sokkal erősebb indokok kellenének.
A Helsinki Bizottság szerint nem példátlan, hogy közösségi médiában tett megnyilvánulást használjon a rendőrség
Arról, hogy mennyire lehetnek általánosak az ilyen esetek, megkerestük a szólásszabadsági és büntetőjogi ügyekben korábban eljáró Helsinki Bizottság ügyvédjét, dr. Tóth Balázst, aki lapunknak elmondta, nem rendkívüli, hogy valaki ellen Facebook-komment alapján intézkedjenek Magyarországon. A jog nem tesz különbséget a közösségi médiában és a más szférákban folytatott tevékenység és kommunikáció között, hiszen életünk egy nem jelentéktelen részét az online világban töltjük, ott cselekszünk, nyilatkozunk szándékainkről, akaratunkról, tudatunkról.
„Semmi kivetnivalót, meglepőt nem látok önmagában abban, hogy ezt használják forrásként egy gyanú felmerülése esetén. A kérdés az, hogy milyen tartalmú szövegeket, illetve milyen minőségű információkat használnak, és milyen célra?”
A Helsinki Bizottságnak is már több alkalommal volt dolga hasonló eljárással, Tóth Balázs kirívó példaként a Helsinki által képviselt Csóka-Szűcs János esetét említette, aki a gyulai Kossuth Kör vezetője volt, és akit 2020-ban egy helyi Facebook-csoportban közzétett posztja miatt állítottak elő. Az intézkedésnek alapot akkor a sokat vitatott rémhírterjesztési törvény adott, a rendőrség szerint Csóka-Szűcs „a veszélyhelyzetben veszélyeztette a védekezés hatékonyságát”. Az ügyészség azonban megszüntette az ügyet arra tekintettel, hogy Csóka-Szűcs János tényszerű információkat közölt a posztjában.
A kirívó esetek ellenére Tóth nem gondolja, hogy rendszerszintű problémáról lenne szó, tudomása szerint nincs ugrás a hasonló, online tevékenység és véleménynyilvánítás alapján induló ügyek számában, hiszen akkor azokból valószínűleg több is jutna el hozzájuk és más nagyobb nyilvánosság előtt működő jogvédő szervezethez is (pl.: Amnesty International, Társaság A Szabadságjogokért).
