Több ízben is kritizálta a hazai akkumulátorgyárak engedélyeztetési eljárásait a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) – számolt be róla az Átlátszó.

Az MMK Környezetvédelmi Tagozata egyik, februári közleménye a gödi Samsung-gyár engedélyezési eljárásával kapcsolatban fogalmazott meg kritikát.

Mint írták:

„A több ütemben bővített, végső formájában mintegy 120 hektár kiterjedésű gyár tényleges víz, energia és alapanyag felhasználási értékei, környezeti kibocsátásai nem ismertek. A gyártási tevékenység alapján, bár a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szükségessé tette volna a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását, az egyes ütemek megvalósítása előtt csak előzetes vizsgálatok készültek.”

Figyelmeztettek továbbá arra, hogy a megfelelő tájékoztatás elmulasztása és a lakossági panaszok figyelmen kívül hagyása „aláássa a hatóságokba vetett bizalmat”. Ezek miatt a szakmai szervezet egy teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot tartana szükségesnek a gödi beruházás esetében.

Február végén egy iránymutatást is közzétett a szervezet arról, hogyan kellene kinéznie egy egységes engedélyeztetési eljárásnak. Jelenleg ugyanis a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatán múlik, hogy előírnak-e környezetvédelmi hatásvizsgálatot. A szabályozás szerint a szempont az, hogy az akkumulátorgyár „jelentős környezeti hatású” vagy sem. Így történhetett meg az, hogy a gödi, iváncsai és komáromi akkumulátorgyárak beruházásai nem voltak környezetvédelmi engedélyhez kötve, míg a debreceni igen.

Az iránymutatásban az MMK azt írja, az engedélyezési dokumentációt készítő környezetvédelmi szakértőnek „részletes és alapos információkkal kell rendelkeznie a technológiáról, a felhasznált alapanyagokról, a keletkező hulladékokról és a felhasználni tervezett villamos– és gázenergia mértékéről, a vízfelhasználásról és a szennyvíz kibocsátásról.”

Többek között olyan hibákra is rámutattak, mint hogy az eddigi előzetes vizsgálatok során az elektródák előállítását fizikai folyamatként írták le, miközben a tevékenység során kémiai reakció történik, ami szükségessé teszi a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását.

Hangsúlyozták azt is, hogy a gyártás során felhasznált anyagok, az energia- és vízfelhasználás „semmilyen formában nem lehetnek titkos minősítésűek.”

Továbbá felhívták a figyelmet a munkavédelmi szempontok fontosságára is: „nem fordulhat elő, hogy a munkavédelmi hatóságnak a rákkeltő anyagok nem megfelelő kezelése és a munkavállalók nem kellően biztonságos munkakörnyezete miatt bírságot kelljen kiszabnia.”

A szakmai szervezet felrója azt is, hogy a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030-hoz nem készült a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokhoz szempontokat adó Stratégiai Környezeti Vizsgálat. Ahogy arról szerdán beszámoltunk, ezen vizsgálat felől próbált érdeklődni az Országgyűlésben az LMP-s Keresztes László Lóránt is. Koncz Zsófia államtitkár azt felelte, hogy a minisztérium nem adatkezelő, arról azonban, hogy kin kell számonkérni a vizsgálatot, nem írt válaszában.

Ami pedig a minisztérium szakmai álláspontját illeti, Koncz arra hivatkozott, hogy az Országgyűlés február 27-én ebben a témakörben politikai vitanapot tartott. „A vita során a Kormány képviselője és a frakciók részletesen ismertették álláspontjukat” – írta szűkszavúan az államtitkár.

A G7 összesítése nyomán korábban arról is írtunk, hogy eddig mintegy 1050 milliárd forinttal támogatta a magyar állam az akkumulátorgyárakat, a gödi Samsungot, a komáromi és iváncsai SK-t, és a debreceni CATL-t. Az összeg nagyságát szemlélteti, hogy 2023-ban, egy év alatt 792 milliárd forintnyi társasági adóra számítanak az összes magyarországi vállalattól. Mivel az akkumulátorgyáraknak hatalmas áram- és vízigénye van, a költségek egy jelentős részét az infrastruktúrafejlesztés teszi ki. Ez nem képezik az állami támogatások részét, de ezt is az állam biztosítja.

A beruházások közül a legjelentősebb a Debrecen mellé a kínai CATL által tervezett gyár, amelynek az építését tavaly augusztusban jelentették be. Magyar Levente külügyi államtitkár „az ország történetének eddigi legnagyobb beruházásának” nevezte a kínai befektetést.

Az akkumulátorgyártás rendkívül sok vizet emészt fel, ami szerte az országban helyiek és zöld szervezetek aggodalmát váltotta ki, ahová csak akkumulátorgyárt épült. Debreceni civilek szerint például aggályos, hogy a város vízhálózata egyáltalán képes lesz-e kiszolgálni egy ilyen létesítményt. Emellett probléma lehet a megemelkedett zajszennyezés is az eddigi tapasztalatok alapján.

Mint arról 2018 óta folyamatosan tudósít a Mérce, a Samsung gödi akkumulátorgyára állandó zajszennyezéssel terheli a lakosságot, és a probléma más településeken is megjelent az akkumulátorgyárakkal együtt.

A debreceni mellett számos más magyar településen terveznek akkumulátorgyárat. Az üzemek jelentette környezeti szennyezések veszélyeiről, a rossz munkakörülményekről, köztük a munkahelyi balesetekről, valamint a helyiek tiltakozó akcióiról több alkalommal is beszámoltunk a Mércén.