19 republikánus (azaz konzervatív) képviselő is megszavazta az Emmanuel Macron kormánya ellen irányuló bizalmatlansági indítványt. Végül viszont ez sem bizonyult elégnek, az indítványt 9 szavazat híján nem fogadta el a parlament. Macronnak azonban valószínűleg továbbra is sztrájkokkal és tüntetésekkel kell szembenéznie a nyugdíjreform miatt.
Már január óta milliós tüntetések és sztrájkok zajlanak Franciaországban a nyugdíjkorhatár 64 évre való emelése ellen. Macron mégsem hátrált meg, sőt, az alkotmány 49.3-as cikkelyének alkalmazásával voksolás nélkül, „a kormány saját felelősségére” fogadták el a törvényjavaslatot, amelyet felmérések szerint a lakosság mintegy kétharmada ellenez. A cikkely élesítése, azaz a szavazás megkerülése után spontán tüntetések zajlottak a nagyvárosokban, Párizsban száz embert letartóztattak.
A 49.3-as cikkely alkalmazása lehetővé tette, hogy a Nemzetgyűlés 24 órán belül bizalmatlansági szavazást intézzen a kormánya ellen, amely lehetősségel éltek is a képviselők. Két bizalmatlansági szavazást is kezdeményeztek, az egyiket a centrista Liot jegyezte, a másikat a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés.
Utóbbinak esélye sem volt átmenni, a képviselők többsége a Liot kezdeményezésére szavazott. A szavazás elsősorban a konzervatív republikánus párton múlott, akiknek álláspontja a nyugdíjreformról nem volt egyértelmű.
A párt elnöke, Eric Ciotti bejelentette, hogy a republikánus képviselők nem fogják megszavazni az indítványt, végül mégis tizenkilenc republikánus képviselő szavazott mellette.
Mathilde Panot, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselője szerint „még semmi sem dönt el”, mert a tiltakozások folytatódnak, és kijelentette, hogy „ez a kormány már halott a francia emberek szemében”. A baloldali pártokat tömörítő Nupes politikusai a szavazás végén „folytatjuk” táblákat tartottak fel.
A parlamenti vitában Elisabeth Borne miniszterelnök amellett érvelt, hogy a 49.3-as cikkely nem „antidemokratikus eszköz” és „nem egy diktátor találmánya”, hanem „a mélyen demokratikus de Gaulle tábornoké”.
A miniszterelnök a baloldal parlamenti viselkedését – „éneklés, sikoltozás, ingerlékenység, asztalcsapkodás” – „antiparlamentarizmusnak” nevezte, majd hozzátette:
„A reform demokratikus és politikai útjának végéhez értünk. Ha meg akarják buktatni a mögötte álló kormányt, most megvan rá a lehetőségük.”
Mindeközben tovább folytatódnak a sztrájkok a tömegközlekedésben, az olajfinomítókban, az egyetemeken. Gördülő sztrájkot tartanak a párizsi kukások is, amelynek következtében már legalább 10 ezer tonna szemét halmozódott fel a fővárosban.
Az egyik legnagyobb szakszervezeti szövetség a CGT a bizalmatlansági indítványra úgy reagált, hogy „a dolgozók elszántságát semmi sem ássa alá”, és további sztrájkok szervezését ígérték.
Bruno Le Maire pénzügyminiszter korábban „létfontosságúnak” nevezte a nyugdíjreformot:
„Jó ötlet-e megdönteni a kormányt és politikai zűrzavart okozni a nyugdíjreform miatt? A válasz egyértelműen nem” – tette hozzá.
