Az amerikai Intercept oknyomozó portál által megismert dokumentumok alapján az elmúlt évek során jelentős lobbitevékenységet folytatott a most bedőlt Silicon Valley Bank (SVB) a pénzügyi szabályozások alóli mentesülésért, illetve a szabályozás enyhítéséért.
A lap szerint a bank sikeresen lobbizott azért, hogy a SVB méretű pénzügyi intézmények mentesüljenek az olyan, szigorúbb ellenőrzések, például az úgynevezett stressztesztek alól, amely vizsgálatok céljai pont az olyan hiányosságok és kockázatok feltárása volt, amik a bank előző heti összeomlásához vezettek.
Az Intercept szerint a bank két vezető lobbistája Kevin McCarthy republikánus képviselőházi elnök vezető munkatársaként is dolgozott. McCarthy korábban a 2008-as válság után elfogadott, Dodd-Frank néven ismert pénzügyi szabályozás leépítéséért folyó kampány élére állt. A lap szerint az SVB egyik, regisztrált lobbistája kifejezetten a Dodd-Frank egyes rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezéséért lobbizott.
Korábban a SVB elnöke, Greg Becker is a pénzügyi dereguláció mellett érvelt a Kongresszusban a tevékenységük „alacsony kockázati profiljára” hivatkozva.
A lap szerint a cég évtizedeken keresztül lobbizott a pénzügyi deregulációért, és lobbistái demokrata és republikánus párti képviselőknél egyaránt dolgoztak.
Dean Baker amerikai közgazdász az Interceptnek elmondta, a Dodd-Frank egyes rendelkezéseit visszavonó 2018-as jogszabály „50 milliárdról 250 milliárd dollárra emelte azt az eszközhatárt, amely felett a bankoknak stresszteszteknek kell alávetniük magukat. Az SVB-nek [a módosítás] előtt rendszeres stresszteszteknek kellett alávetnie magát, amelyek során a hirtelen kamatlábemeléseket is vizsgálják, amely az SVB-re is hatással volt. Feltehetően, ha vizsgálják a [SVB] könyvelését, akkor észlelték volna a kockázatot”, és olyan lépésekre kötelezik a bankot, amely megelőzhette volna a bedőlését.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a főleg technológiai cégeknek pénzügyi szolgáltatást nyújtó SVB bedőlése a történelem második legnagyobb bankcsődje az Egyesült Államokban. A szilícium-völgyi bank mellett az elsősorban kriptoval foglalkozó Signature Bank bezárása tovább mélyítette a pénzügyi válságot.
A bank összeomlása csütörtökön kezdődött, miután a hét elején jelezték, hogy nagyobb részvény- és kötvényeladást hajtanak végre, hogy készpénzhez jussanak, és ki tudják fizetni a befektetőiket. A hír hatására kisebb pánik tört ki a bank ügyfelei között, több nagyobb számlatulajdonos megpróbálta kivenni a 250 ezer dollár feletti pénzét, mivel az amerikai Központi Betéti Biztosító Társaság (FDIC) csak az alatt nyújt biztosítást.
A részvények és kötvények eladásának híre azért vezetett dominószerű pánikfolyamathoz, mert a Központi Bank (FED) infláció ellentételező kamatemelésének következtében a korábban vásárolt állampapírok értéke jelentősen csökkent – így azok értékesítése jelentős veszteséggel járt volna a SVB számára. A bank részvényeinek értéke csütörtökön mélyrepülésbe kezdett, majd péntek reggelre be is fagyasztották az azokkal való kereskedést.
Estére a pénzintézet már be is jelentette, hogy csődvédelmet kérnek. Az USA kormánya igyekezett nyugtatni a kedélyeket és helyreállítani a techcégek és kockázati tőkebefektetők bizalmát a piacban. A hatóságok (Központi Bank, Pénzügyminisztérium, a Szövetségi Betétbiztosítási Rt.) megígérték, hogy a csődbe jutott bank ügyfelei hétfőtől hozzáférhetnek minden betétükhöz. Sőt, egy új intézményt is létrehoztak, amelyen keresztül a bankok sürgősségi alapokhoz férhetnek hozzá, és a Központi Bank megkönnyítette a bankok számára, hogy vészhelyzetben hitelt vegyenek fel tőle.
Azonban a gazdasági helyzet így sem stabilizálódott. A hatóságok március 12-én bezárták a New York-i Signature Bankot, amelyre szintén nagy nyomás nehezedett. Estek a japán Mitsubishi, a szingapúri DBS és a hongkongi HSBC részvényei is, de az európai tőzsdéket is negatívan érintette.