Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az államok sorra mentik a nagy bankokat, de a válság elkerüléséhez ez is kevés lehet

Ez a cikk több mint 1 éves.

A Credit Suisse csütörtökön bejelentette, hogy 50 milliárd svájci frank kölcsönt vesz fel a svájci központi banktól, miután szerdán a svájci hitelező történetének egyik legnagyobb részvényesését szenvedte el, írja a Guardian.

A Credit Suisse megroggyanásához közvetlenül az vezetett el, hogy a befektetési bank legnagyobb részvényese, a Szaúdi Nemzeti Bank (SNB) bejelentette, „szabályozási okokból nem vásárol több részvényt”. Ugyanakkor a bank az elmúlt években is válságból válságba sodródott: így több tízmilliárd dolláros veszteség érte az Archegos Capital nevű bukott alap és az összeomlott pénzügyi szolgáltató cég, a Greensill támogatása miatt.

A WSWS híroldal értékelése szerint a hír, miszerint a Credit Suisse, amely jelentős szereplő Amerikában is, központi banki támogatást igényel, tovább mélyíti a válságot az Egyesült Államokban.

A problémák eredője a Silicon Valley Bank (SVB) csődje és a csőd kiváltotta bankpánik, amely a hét elején végigfutott a világon. Az újabb pénzügyi válságtól való rettegés pedig megremegtette a biztosnak hitt pénzintézeteket.

Az amerikai pénzügyi hatóságok és a Biden-kormányzat döntése, hogy „az egész pénzügyi rendszert fenyegető kockázat” miatt  megmentik az SVB-t és a csődbe mentett Signature Bank-ot, azaz mindenekelőtt a gazdag betéteseiket, valamint a Fed döntése a fokozott likviditás biztosításáról legalábbis átmenetileg elfojtott egy válságot, hogy aztán másikat keltsen életre.

A bankok kimentése ugyanis, az amerikai központi bank, a Fed monetáris politikáját húzta keresztbe, amely a hírek szerint egyelőre letett az újabb kamatemelésről szőtt terveiről.

A várt és a tényleges árfolyamkülönbségek, azaz volatilitás szerdára akkorára nőtt, hogy a határidős piac számos kamatkontraktusának kereskedése átmenetileg leállt. A kamatvárakozásokra legérzékenyebb kétéves kincstárjegy hozama a múlt heti 5 százalékról 4 százalék alá esett. Ilyen mértékű elmozdulásra az 1987. októberi tőzsdekrach óta nem volt példa.

A rendkívüli esés egyik oka, hogy azok a spekulánsok, akik shortolták a kötvényeket, arra számítva, hogy a kamatlábak emelkedésével az árfolyamuk csökkenni fog (a kettő ellentétes irányban mozog), most biztosítaniuk kellett pozícióikat, mivel a kamatlábak csökkenésével a kötvények ára emelkedni kezdett.

Minden befektető a biztosnak vélt részvényeket kereste, s ezek közt a Credit Suisse részvényei nem voltak ott.

Ezen a banknak juttatott mentőöv segített, amelynek köszönhetően a Credit Suisse csütörtökön reggel 30 százalékos plusszal nyitott.

(Guardian, New York Times, Mérce)