A státusztörvény minden tekintetben ellentétes a kormány Európai Unió felé tett vállalásával – írja a tervezetet elemző posztjában a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet. A PDSZ szerint a közoktatásban dolgozók jogállásának teljes átalakítása nem feltétele az uniós pénzek lehívásának, de az rosszabb a közalkalmazotti törvénynél, hátrányosabb a diákok és a szülők számára is.

A március 2-án közzétett törvénytervezettel megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát a kormány, és egy új jogállás alá, úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alá rendelné őket. A tervezet véleményezésére március 10-ig adott időt a kormány – a szakszervezet a nedolgozzingyen.hu-n közétett részletes írásában megjegyzi:

„A szakma vonzerejét erősen csökkenti, ha olyan munkajogi szabályok lépnek életbe a közoktatásban, amelyek a méltán rabszolgatörvénynek nevezett munka törvénykönyvének szabályainál is hátrányosabbak.”

Szerintük a státusztörvény szembemegy a kormány Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP PLUSZ) keretén belül tett vállalásával is, mivel a bevezetni tervezett státusztörvénnyel nemcsak nőnének a pedagógusok munkaterhei, de felszámolnák az autonómia maradékát is,

„a szakmából azok is menekülni fognak, akik eddig ezt nem tervezték”.

A PDSZ szerint a tanárok közalkalmazotti törvény alóli kivezetése a béremeléssel sem indokolható, mivel nem az szabályozza a pedagógusbéreket – a fizetésemelés a köznevelési törvény módosításával is megoldható lenne. Hozzáteszik, az egyes bérsávokon belüli eltérés olyan nagy, hogy „kimondhatjuk, teljes mértékben egy szubjektív, munkáltatói döntésen alapuló bérezést vezetnek be”. Az egyes sávokban a maximum illetmények összege akár a minimum két-három szorosa is lehet: Pedagógus I. esetén 410 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig, Pedagógus II. esetén 430 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig, Mesterpedagógus esetén 520 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig, Kutatótanár esetén 640 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig terjedhet.

A besorolás és a havi illetmény vagy a munkabér megállapítását, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai, jutalma megállapítását érintő munkáltatói jogkört a tankerületi központ az igazgató egyetértésével gyakorolja.

A nevelőtestületnek, a szülőknek és a diákoknak is hátrányosabb

A PDSZ kiemeli, hogy a státusztörvénnyel együtt a köznevelési törvény is módosul úgy, hogy a nevelőtestületek elvesztenék döntési jogkörüket a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat és az éves munkaterv esetében, mivel ezeket a fenntartó jóváhagyásával az igazgató fogadná el. Csorbítaná a szülők és a diákok érdekeit az is, hogy

• a kötelező létszám 70 százalékáról 50 százalékra vitték le a kinevezett dolgozói létszámot, „holott az óraadók egy csomó intézményi feladatot nem látnak el”.
• A tanév hossza legalább 180 tanítási nap lenne, most legfeljebb 180 nap.

A miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani (ha ezt április 30-ig bejelenti).

• Jogszerű sztrájk esetén is „ha a tanulók művelődéshez fűződő joga” folyamatosan nem biztosítható, az intézményt a fenntartó másik feladatellátási helyre telepítheti, átszervezheti és meg is szüntetheti, akár tanév közben is. Felsőoktatási intézmény által fenntartott iskola esetén ezt a jogot nem az egyetem, hanem közvetlenül a miniszter gyakorolja.

Rosszabb a közalkalmazotti törvénynél és a Munka törvénykönyvénél is

A pedagógusokat a státusztörvénnyel nemcsak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, hanem a munka törvénykönyve hatálya alól is kiszerveznék – írja a PDSZ. Szerintük ez szakmai és munkajogi tekintetben egyaránt negatív hatásokkal járna. Ezt néhány példán keresztül be is mutatják:

• A tankerületi központ vezetője határozza meg a munkavégzés helyét, valamint – ha a munkavégzés helyeként több, a tankerület fenntartása alá tartozó köznevelési intézmény került meghatározásra – a munkaidőnek az egyes köznevelési intézmények közötti megosztását.
• A közalkalmazotti törvényben szabályozott felmentési idő csökkenne maximum nyolc hónapról hatvan napra.
• Az alapszabadság ugyan nőne, de az alapszabadsága 50 munkanap alapszabadságból 15 munkanap „az intézmény működési körébe tartozó feladatokra” is igénybe vehető.

Vagyis a munkáltató dönthet úgy, hogy szabadság helyett szünetekben inkább berendeli a dolgozót, az eddig is ismert indokok (pl. táboroztatás) mellett „tanítási, nevelési feltételek, eszközök biztosításával, rendezésével kapcsolatos okból” is.

• A próbaidő a maximális 4 hónap helyett akár 6 hónap is lehetne, amikor indoklás nélkül el lehet bocsátani valakit.
• A közalkalmazotti lemondási idő, ami a munka törvénykönyve szerinti, munkavállaló által történő felmondásnak felel meg, két hónap helyett akár hat hónap is lehet, „ami gyakorlatilag röghözkötés jelent” – írja a PDSZ.
• Visszatérne a fegyelmi eljárás, de „hardcore” fegyelmi büntetéssel,

akár a havi illetmény hat hónapra szóló, 20%-os csökkentésével.

• A napi munkaidő akár tizenkét óra is lehet, a heti munkaidő negyvennyolc óra.

Amint arról beszámoltunk, a tervezett módosítást a szakszervezetek a kormány „bosszújának” tartják az elmúlt hónapok tiltakozásaiért. A szakképzésben dolgozók március 16-án, a közoktatási sztrájkhullám kezdetének évfordulóján kezdenek határozatlan idejű sztrájkba, a közoktatásban dolgozó tanárok  pedig március 16-17-én folytatják gördülő sztrájkjukat.