Bár sejthették, hogy egy akkumulátorgyárról van szó, a kisteleki képviselő-testület tagjai mégis simán megszavazták, hogy egy meg nem nevezett 500 milliárd forintos gigaberuházásnak sürgősen adjanak el földet – írja a 24.hu. A település polgármestere, Nagy Sándor indítványozta a döntést, amivel szemben egyedül 2019-es ellenfele szavazott, aki korábban a kabinetfőnöke volt és akivel szemben a legutóbbi választáson egyetlen szavazattal nyert.
A lapnak azzal kapcsolatban, hogy egy félbillió forintos beruházás előtt nem kellene-e tisztázni, hogy ki és mit tervez csinálni a településtől 1,5-2 kilométerre, a polgármester úgy nyilatkozott:
„Az életben sajnos van olyan, hogy gyorsan kell dönteni, és az a probléma, hogy most a testületnek sincs több ideje erre.”
A januári ülésen lefolytatott vita jegyzőkönyvéből kiderül, hogy minden bizonnyal akkumulátorgyárat terveznek Kistelek közvetlen közelébe. Akkor a polgármester annyit árult el a képviselőknek, hogy egy miskolci vállalkozással, az Európa-Center-Miskolc Kft.-vel tárgyalt a 12 hektáros terület értékesítéséről, mely egy „kínai-koreai befektető” számára keres megfelelő helyet.
A befektetőnek olyan területre van szüksége, ahol ki lehet elégíteni a majdani gyár meglehetősen magas víz- és energiaigényét
– írja a jegyzőkönyv alapján a 24.hu, akik telefonon megkeresték a polgármestert. Nagy Sándor a lapnak elismerte, hogy valóban akkumulátoripari fejlesztés terveivel keresték meg, de hozzátette, hogy a területet az elmúlt 10 évben már több alkalommal próbálták eladni. Kiemelte, hogy ezért fontos most élniük a lehetőséggel, mert
„egy ilyen beruházás az adóbevételekkel és a munkahelyteremtéssel rendbe tenné a várost”.
A cégről bővebben annyit árult el, hogy az a Mercedes és a BMW beszállítója, kínai-koreai vállalat.
A döntéssel szemben egyedül Mészáros Gábor szavazott, aki korábban Nagy Sándor kabinetfőnöke volt, amíg utóbbi 2019-ben pályázott a Szegedi Tudományegyetem kancellári posztjára – amit végül nem kapott meg. Így a helyette induló Mészárossal kellett szembeszállnia, aki nem lépett vissza a jelöltségtől. Végül Nagy egyetlen szavazattal nyerte meg a választást.
A független Mészáros a terület eladásának ügyében a Facebook-oldalán megírta, hogy a képviselőtestület nem kapott semmiféle írásbeli anyagot, előterjesztést, amely pontosan meghatározta volna a tervezett projekt elemeit, méretét, műszaki paramétereit, környezeti és társadalmi hatásait.
„Nem hiszem, hogy komoly szándék esetében, amikor már az elején, a földterületek megvásárlásával százmilliókat akarnak befektetni, ne legyen kidolgozott projekt-terv. Ezért nem értem, hogy miért nem biztosították, és kérésünk ellenére azóta sem kaptuk meg a szükséges anyagokat”
-írja a korábbi polgármesterjelölt.
Amint arról rendszeresen beszámolunk, az elmúlt hónapokban több helyütt komoly lakossági ellenállásba ütköztek hasonló akkumulátorgyár-projektek. Debrecenben hazaárulózták már a hajdú-bihari főispánt és már népszavazásokat követeltek, amiket a helyi választási bizottság egyszerűen elutasított. Február elején több tüntetést is szerveztek, a legutóbbiról készült képes riportunk itt olvasható.
A tiltakozó akciók során rendre elhangzik, hogy egy ilyen gyár telepítése az ott lakók számára környezeti katasztrófával ér fel (és a beruházásközeli Mikepércs lakóit ez kiemelten érintené), főképp, ha az a gyár a napjainkban kincsnek számító termőföldekre épül. Mindezek ellenére február 13-án a gyár megkapta a környezethasználati engedélyt.
Korábban írtunk már arról, hogy az akkumulátorgyártás rendkívül sok vizet emészt fel, ami szerte az országban helyiek és zöld szervezetek aggodalmát váltotta ki, ahová csak akkumulátorgyárt épült. A debreceni infrastruktúra fejlesztés java is áramellátást és vízellátást fog biztosítani a gyárnak,
