Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Október óta nem láthattak jegyzőkönyvet a pilismarótiak a bányacég és az önkormányzat közti tárgyalásról

Ez a cikk több mint 1 éves.

Hiányolják az átláthatóságot az önkormányzatban a pilismaróti civilek, szerintük ugyanis a helyiek nem igazán tudnak hivatalos úton tájékozódni a falujukba tervezett, erős ellenállást kiváltó kavicsbányáról. Pedig a transzparencia és a helyiek akaratának figyelembe vétele kulcsfontosságú lehet a Komárom-Esztergom megyei falu sorsára nézve – az előző képviselő-testület éppen a bányaügy eltitkolása miatt oszlatta fel magát.

A Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület azért fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), mert tudomásuk szerint – leginkább a polgármester Facebook-posztjai alapján – a bányavállalkozó GM-PRO Kft. és a helyi képviselő-testület egy része tárgyalásokat folytat, melyekről azonban jegyzőkönyvet ezidáig nem látott a lakosság.

Bár Hunyadi Balázs polgármester egy helyieknek létrehozott zárt Facebook-csoportban novemberre ígért tájékoztatást egyebek mellett a bányavállalkozóval 2022. októberében folytatott önkormányzati egyeztetésről is, ez a nyilvános fórum végül nem valósult meg, ezért kezdeményezett  később közmeghallgatást az egyesület.

A civilek bejelentésére az adatvédelmi hatóság vizsgálatot folytatott le, melynek keretein belül felkeresték a pilismaróti jegyzőt, többek közt arról érdeklődve, hogy rögzítették-e az októberi tárgyaláson elhangzottakat, és birtokában vannak-e ezek az adatok.

A hatóság tájékoztatása szerint a jegyző válaszából kiderült, neki nincsenek a kért adatok a birtokában, sőt mi több, a tárgyalásról sem tudott.

Így az önkormányzat jegyzőkönyv híján tulajdonképpen nem tudta megsérteni a helyiek közadat megismeréséhez való jogát, ugyanakkor a hatóság felhívta a jegyző figyelmét, hogy az egyeztetést érdemes lett volna hivatalos testületi-ülés keretein belül megtartani, ahol jegyzőkönyv is készül, valamint, hogy:

„A helyi önkormányzáshoz való jog a helyi választópolgárok közösségét illeti meg, melyet az általuk választott képviselőkön, képviselő-testületen keresztül gyakorol. Ennek alapján elengedhetetlen a választópolgárok bevonása a döntéshozatali eljárásokba.”

A civilek úgy értékelik, hogy ezzel a hatóság gyakorlatilag kimondta, a találkozó szabálytalan volt, ezért törvényes működésre szólították fel az  önkormányzatot.

„A bánya ügye nemcsak helyileg, de az egész Dunakanyar vonatkozásában nagy horderejű. A polgármester és a testület feladata, hogy felelősségük tudatában irányítsák a települést és a pilismarótiak akaratával összhangban hozzanak meg döntéseket. Ha a lakosság úgy ítéli meg, hogy nem tájékoztatják őket kellőképpen, vagy semmibe veszik a véleményüket, akkor teljesen természetes reakció a felháborodás, sőt jogukban áll panaszt tenni.”
– olvasható az egyesület Facebook-posztjában.

A Dunakanyar nagymértékű érintettsége miatt a civilek sorra keresik fel a környező települések önkormányzatait, hogy informálják őket a tervezett bánya környezeti hatásairól, valamint ösztönözzék a települések közti hatékony kommunikációt és összefogást. A civilek megkeresését eddig a Duna túloldalán fekvő, főleg a bánya várható zaja által érintett Szob és Zebegény önkormányzata pozitívan fogadta, és határozatot fogadott el a civilekkel való együttműködésről, valamint arról, hogy felveszik a kapcsolatot Pilismarót polgármesterével.

Mint arról beszámoltunk, decemberben közmeghallgatást és falugyűlést tartottak a bánya kapcsán Pilismaróton, az esemény nem volt indulatoktól mentes. Hunyadi Balázs polgármester emlékeztette a felháborodott lakosokat, hogy az előző önkormányzat által a bányavállalkozóval megkötött szerződés alapján fennáll egy jogi kötelezettségvállalás a cég felé, illetve hogy a bányatársaság rendelkezik minden szükséges engedéllyel. A bányanyitáshoz azonban módosítani kell a településrendezési tervet és a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ).

A közmeghallgatáson a GM-Pro tulajdonosa, Molnár Péter is felszólalt, aki elmondta, nem érti, miért most kerül szóba a téma, hisz a cég  még 2017-ben kért kutatási engedélyt a területen, 2019-ben pedig a helyi újságban is vázolták a terveket, az előző testület pedig semmilyen akadályt nem állított a projekttel szemben.

A felszólaló lakosok közül sokan az ingatlanjukat féltik, többeket érdekelt, ki fizeti meg az esetlegesen keletkező károkat és az értékcsökkenést. Mások a már amúgyis túlterhelt, rossz állapotban lévő közutat féltik, többen pedig a csökkenő talajvíz miatt fejezték ki aggodalmukat, amit a mostani nyáron bánya nélkül is nehezen lehetett kezelni a térségben.

Miután a pilismarótiak már decemberben népszavazást követeltek a láthatóan sokakat felháborító bánya-ügyről, az önkormányzat három képviselője február 3-án helyi népszavazást kezdeményezett. Amennyiben a helyi választási bizottság átengedi a kezdeményezést, lehetséges, hogy a helyiek rövidre zárhatják az évek óta húzódó bányakérdést.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Pilismarót község közigazgatási területén külfejtéses bányászati tevékenységet végezzenek, és ennek érdekében Pilismarót Község Önkormányzat Képviselő-testülete a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett területet a településrendezési tervben nyersanyag-kitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt övezetbe sorolja?”
Címlapkép: A Duna-part Pilismarótnál Fotó: Juhász-Boylan Kincső / Mérce