Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Népszavazást követelnek a faluba tervezett sóderbányáról a pilismarótiak

Ez a cikk több mint 1 éves.

Közmeghallgatást és falugyűlést is tartottak Pilismaróton a Dunakanyarba tervezett sóderbánya ügyében. Az Átlátszó információi szerint a lakók most népszavazást követelnek a beruházásról, ám ez korántsem lesz olyan egyszerű.

Bő két éve derült ki a lakosság számára, hogy a GM-Pro Kft. mintegy 122 hektáron tervez homok-kavics bányát nyitni Pilismaróton, ráadásul közvetlenül a Duna partján. Az öbölben korábban már termeltek ki kavicsot, ezért az ott élők egy része kategorikusan elutasítja a beruházást. Akkor a településvezetés szerződést kötött a  bányában érdekelt céggel, ám az egyre nagyobb közfelháborodás miatt a polgármester és az egész testület is lemondott.

A bánya ráadásul nem csak a pilismarótiak életét befolyásolná. A szemközti oldalon lévő, és egyre inkább a turizmusra fókuszáló Zebegény sem járna jól. A Duna melletti kotrás hangjait ugyanis tökéletesen viszi a víz, az idősebb ott élők pontosan tudják, mennyi zajjal és mekkora forgalommal járna a kitermelés, amelyet a környezetvédelmi hatástanulmány szerint elsősorban a Dunán szállítanának el.

A Pilismaróton tartott közmeghallgatás nem volt indulatoktól mentes. Hunyadi Balázs polgármester emlékeztette a felháborodott lakókat, hogy a korábban megkötött szerződés alapján fennáll egy jogi kötelezettségvállalás a cég felé, illetve hogy a bányatársaság rendelkezik minden szükséges engedéllyel. A bányanyitáshoz azonban módosítani kell a településrendezési tervet és a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ).

A közmeghallgatáson a GM-Pro tulajdonosa, Molnár Péter is felszólalt, aki elmondta, nem érti, miért most kerül szóba a téma, hisz a cég  még 2017-ben kért kutatási engedélyt a területen, 2019-ben pedig a helyi újságban is vázolták a terveket, az előző testület pedig semmilyen akadályt nem állított a projekttel szemben.

A felszólaló lakosok közül sokan az ingatlanjukat féltik, többeket érdekelt, ki fizeti meg az esetlegesen keletkező károkat és az értékcsökkenést. Mások a már amúgyis túlterhelt, rossz állapotban lévő közutat féltik, többen pedig a csökkenő talajvíz miatt fejezték ki aggodalmukat, amit a mostani nyáron bánya nélkül is nehezen lehetett kezelni a térségben.

Sokan firtatták, hogy a 33 millió forint árbevételű, 3 millió forintos törzstőkével rendelkező cég hogyan fogja finanszírozni a bányanyitás költségeit, Molnár azonban kikerülte a kérdéseket.

A gyűlés végére a lakók megállapodtak abban, hogy a legjobb lenne népszavazást kiírni a témában, hogy kiderüljön, az ellenzők vagy a támogatók vannak-e többségben. Ám ez nem olyan egyszerű, tekintve, hogy a bánya tervezett területe körül fekvő házakat főleg üdülőnek használják, a tulajdonosok nincsenek Pilismarótra bejelentve, így szavazati joguk sincs. Több megjelent szerint: „Nem az a kérdés, lesz-e, hanem az, hogy mikor lesz Pilismaróton bánya.”

A polgármestert sokan azzal vádolják, hogy a cég oldalára állt, az Átlátszónak Hunyadi úgy nyilatkozott, kompromisszumos megoldásra törekszik a lakókkal és a beruházóval, ám szerinte a bánya éves szinten több tízmilliót hozhat Pilismarótnak.

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán