Újabb budapesti önkormányzat indított áldozatsegítő programot a lakosságnak, hogy helyi szinten, az érintettek speciális igényeit és helyzetüket figyelembe véve, célzott szakpolitikákkal előzze meg a párkapcsolati és családon belüli erőszakot, valamint hatékony és szakszerű segítséget nyújtson.

2022 őszén Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Áldozatsegítő Programja többek között olyan célokat tűzött ki zászlajára, mint a bántalmazás rendszerszintű problémájának tabutlanítása, a rendszer szereplői közötti párbeszéd elősegítése, a szakemberek és a rendvédelemben dolgozók képzése, a lakosság érzékenyítése, illetve köztudatformálás.

Az ellenzéki vezetésű önkormányzat szorosan együttműködik a hazai szakmai szervezetekkel, a NANE és Patent Egyesülettel. A szervezetek célzott és helyi áldozatsegítő programokban együtt dolgoznak a VI., VIII., illetve XI. kerületek önkormányzataival is.

„Azzal, hogy az önkormányzat áldozatsegítő programot nyújt a kerületének, tulajdonképpen az állam hiányos funkcióit igyekszik pótolni” – mondta lapunknak Dés Fanni, a NANE Egyesület munkatársa.

Ha az önkormányzati törekvés nem is szolgál megoldással a rendszerszintű problémákra, a helyiek különböző szükségleteire való lokális és átfogó reagálás sikerességét több kutatás is bizonyítja.

A szociális intézményekre és egyéb közfeladatot ellátó szervekre (pl. rendőrkapitányság) is  jellemző – akkor is, ha nem is az önkormányzat fenntartása alatt állnak, hogy sokkal jobban koordinálhatók területi szinten. Ideális esetben aktív együttműködés van az intézmények között. A harmadik kerületi önkormányzat elmondása alapján, folyamatosan egyeztetnek az egészségügyi intézmények vezetőivel és a rendvédelmi szervekkel, valamint együttműködnek a szociális, gyermekvédelmi, jelzőrendszeri tagokkal is, foglalta össze Dés Fanni.

„Az egész jelzőrendszer úgy épül fel, hogy a helyi családsegítő együttműködik a helyi rendőrkapitánysággal, ha ezek az együttműködések jól vannak koordinálva, akkor hatékonyan tud segíteni az áldozatok helyzetén. Az elérhetőséget, az összekapcsolást az önkormányzat tudja segíteni” – emelte ki Dés.

Az óbudai önkormányzat példaként kiemelte lapunknak, hogy a kerület óvodái és iskolái kapcsolatban állnak az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ (ÓCSTGYVK) munkatársaival, és jelzik, ha felmerül a bántalmazás gyanúja. Az intézményt törvény kötelezi arra, hogy az ügyeket a rendőrség szervei felé továbbítsák, vagy javaslattal a gyámhatóságnak jelezzék.

Az ÓCSTGYVK a jelzések alkalmával családsegítő és esetmenedzser szakembert biztosít a jelzések kezelésére. Az iskolák a jelzőrendszer oszlopos tagjai, felelősségük egyértelmű, de nem az önkormányzathoz tartozó intézmények. Az óvodai és iskolai szociális segítők ügyeleti rendszerben dolgoznak, segítik az esetek feltárását, és részt vállalnak a prevenciós feladatok ellátásában is. Abúzus esetén az iskolával való együttműködés fontossága prioritást képez, a jelzőrendszer hatékonyságának javítása az iskolákkal való együttműködés nélkül lehetetlen lenne.

Annak érdekében, hogy az egészségügyi dolgozók, asszisztensek, védőnők, a szociális munkások, az ügyfélszolgálat munkatársai mind-mind tudják, mit kell tenni, ha áldozattal találkoznak, a NANE és a Patent Egyesület munkatársai tartanak képzéseket. Az áldozatsegítő rendszer alappillérei közé tartozik, hogy a rendszer szereplői tudják, mit mondjanak, hová irányítsák az érintetteket, illetve hogyan segítsék őket szakszerűen és hatékonyan. Képzéseikkel a helyi szociális ellátórendszert képezik, válaszolva a kerület speciális igényeire.

A program fontos vállalása az intézményi protokollok újragondolása/újraszövegezése is, amiben szintén a NANE és Patent Egyesület munkatársai segítenek.

Az intézményi protokollok újragondolására és átláthatóságára azért van szükség, hogy a rendszer szereplői közötti irányítás és feladatmegosztás gördülékenyen menjen. Olyan kérdések tisztázása segíti az áldozatvédelmi folyamatokat, mint:

• Mik a figyelmeztető  jelek, amelyek családon belüli erőszakra utalnak?
• Kinek a hatásköre, milyen szakember kompetencia körébe tartozik az adott helyzet?
• Milyen kérdéseket kell feltenni ahhoz, hogy bizonyossá váljon a családon belüli erőszak gyanúja?
• Hová lehet irányítani az áldozatot a megfelelő segítségért?

A NANE munkatársának elmondása alapján, ha van önkormányzati akarat, a különböző intézmények jellemzően együttműködőbbek a protokollok újragondolásában.

„Erre azért is van szükség, mert nyilván a családsegítő központban muszáj, hogy nagyon értsenek a témához, de például a védőnőknek vagy egészségügyi dolgozóknak nagy segítség, ha fel van építve egy protokoll. Hogyha megvan ez a fajta támogatás, akkor nagyon egyszerűvé válik, hogy mit kell tenni ilyen helyzetben”

– tette hozzá Dés.

Az áldozatvédelem nem elhanyagolható része a társadalomban keringő tévhitek eloszlatása, és a  áldozathibáztatás gyakorlatának megfékezése. Az áldozatvédelem nem kétszereplős, és nem csupán az áldozat és az elkövető közötti kapcsolattal írható le.

A lakosság egésze számára eszközöket kell biztosítani ahhoz, hogy szemtanúként a megfelelő helyre tudjanak fordulni, és ne a kollektív félrenézés legyen az első reakció.

„Segítenünk kell megérteni, mit jelent a saját és mások határainak, jogainak tiszteletben tartása, hogy mit jelent egyenrangú kapcsolatban élni, vagy hogy miért nem magánügy a bántalmazó viselkedés” – nyilatkozta Turgonyi Dániel alpolgármester.

Az óbudai program kifejezetten lakosságérzékenyítést célzó kampánya ez év első negyedévében indult kiállításokkal, színielőadásokkal, panelbeszélgetésekkel, illetve közterületi akciókkal.