Hétfőn ülésezett Balatonvilágos képviselő-testülete a Balatonaliga magaspartjára tervezett gigaberuházással kapcsolatban. A nyílt ülésen a projektet ellenző helyi civileket tömörítő Aligai Fürdőegyesület is részt vett, akik most jogi eszközökkel próbálják megakadályozni a beruházást. A hétfői nyílt ülésen a civilek Keresztes László Lóránttal, az LMP országgyűlési képviselőjével közösen próbálták meggyőzni az önkormányzatot, hogy a perben támogassák a helyi lakosságot, és álljanak ki környezetpusztító beruházással szemben. Bukovszki András, a Fürdőegyesület alelnöke a Mércének elmondta, a testület elutasította a civilek kérését, így azok egyedül veszik fel a jogi küzdelmet a gigaberuházással. 

Ahogy arról korábban beszámoltunk, építési engedélyt kapott öt, az aligai magaspart tetejére tervezett hatszintes társasház, összesen 105 lakással, és 145 parkolóhellyel. A legmagasabb épület akár 20 méter magas is lehet. Az Aligai Fürdőegyesület úgy véli, a beruházás törvénysértő, amivel szemben keresetet is benyújtottak a Pécsi Törvényszéken. Érvelésük szerint a területre vonatkozó kiemelt kormányrendelet turisztikai fejlesztések (például szálloda épület) építésére ad lehetőséget, ezzel szemben az egyedi beépítést biztosító jogszabályt most lakóépületek engedélyezésére használják. 

A kormányrendeletben kiadott építési engedély január 20-án lett jogerős, a civilek ezt követően támadták meg peres eljárásban a projektet. A Bíróság február 1-én kelt végzésben befogadta a keresetet és 5 napos határidővel felszólította az érdekelteket, így az önkormányzatot is, hogy nyilatkozzon perbelépési szándékáról, valamint, hogy kíván-e élni a jogvédelemmel. Utóbbi lehetőséget adott volna a falu lakóinak, hogy időt nyerjenek, ugyanis ha az önkormányzat támogatóként biztosítja a jogvédelmet a perben, akkor az eljárás lefolytatásáig nem kezdhetik meg az építkezést.  Takács Károly, a falu polgármestere azonban ezt a végzést nem küldte el a többi képviselő számára, a perbelépésről való döntés a Fürdőegyesület és a civileket támogató képviselők kérésére került fel az ülés napirendi pontjai közé.

Bukovszki elmondta, azóta több más civil szervezet is jelezte csatlakozási szándékát a felperesi oldalhoz, hogy együtt álljanak ki a környezetromboló beruházással szemben.

A mostani képviselő-testületi ülésen a fürdőegyesület arra kérte Balatonvilágos önkormányzatát, hogy támogatóként, azonnali jogvédelemmel csatlakozzanak az eljáráshoz. Ha a testület beleegyezik, azzal garantálta volna, hogy az ítélet meghozataláig felfüggesztik a munkálatokat a beruházás területén. Ez azonban nem történt meg.

,,A képviselőtestületi ülésen a perbe lépés kérdésének hosszas tárgyalása után végül eredménytelenül zárult a szavazás. A polgármester és az őt támogató képviselők nem álltak a javaslat mellé, ezzel az önkormányzat nem segíti egyesületünket, sem pedig a falu közös érdekét, hogy az elképesztő betonmonstrumok ne épülhessenek meg, és ne történhessen meg a Balaton történetének legnagyobb környezetpusztítása, a 9 millió éves aligai Magaspart ledózerolása.”

–írja az Aligai Fürdőegyesület sajtóközleményében. Bukovszki elmondta, a képviselő-testületben már évek óta erős megosztottság uralkodik a beruházással kapcsolatban. Három tag korábban már többször indítványozta, hogy az önkormányzat, nyújtson be keresetet a magaspart tetejére tervezett társasházak és a kikötőépület építési engedélye ellen, ám a polgármester és a hozzá lojális képviselők a beruházó érdekeit tartják szem előtt. 

Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke az ülésen arra hívta fel a figyelmet, az aligai partszakasz lerombolása nem csupán helyi ügy, Magyarország természetvédelmi értékei forognak kockán. A képviselő éppen ezért az Alapvető Jogok Biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesbiztosához fordul az ügyben.

Ahogyan arról a Mércén korábban rendszeresen beszámoltunk, a hatalmas tiltakozást kiváltó Club Aliga gigaberuházás elemei a közelmúltban többször is változtak, miután tavaly nyáron visszavonták a beruházásra tavasszal kiadott környezetvédelmi engedélyt.  Ezután, ősszel a Bayer Property Zrt. egy módosított, három ütemben tervezett fejlesztési koncepciót vázolt fel, miután a Club Aliga új tulajdonosai a helyi önkormányzattal folytattak egyeztetést. Az ekkor bemutatott elképzelések között a kikötő rekonstrukciója – ez a blokk már ugyancsak megkapta az építési engedélyt – , strandfejlesztés, lakóingatlanok építése és egy főtér („agóra”) létrehozása szerepelt.

A szeptemberi közmeghallgatáson aztán ismét változtak a tervek, a lakosok és a fürdőegyesület által is súlyosan kifogásolt 162 szobás magasparti luxusszálloda a korábbi elképzelésekkel ellentétben mégsem épül meg. Engedélyt kapott viszont 37 darab 150 négyzetméteres villa terve, valamint a most elfogadott öt társasház építési koncepciója. A civilek szerint kérdés, hogy valóban magáncélú ingatlanok építésére lenne-e szükség a magasparton, illetve az is, hogy a nagyarányú zöldfelület pontosan mit is jelent majd a gyakorlatban. 

Bukovszki András a fürdőegyesület hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, az aligai magasparton 45-50 méteres szintkülönbség van a víz és a part között. „Elképzelhetetlen, hogy erre a mozgásveszélyes, laza talajra ekkora tömeget (mint ami a beruházásban szerepel – a szerk.) lehessen építeni” – szögezte le az alelnök.

Az építés során rézsűzést alkalmaznának, melynek következtében elbontanák a helyi védelem alatt álló partszakaszt, ami Bukovszki szerint több mint 8 millió éve képezi a tópart szerves részét, és egészen Balatonalmádiig összefüggő egységet alkot. A fürdőegyesület szerint ezzel a beavatkozással a terület éppen a magaspart jellégét fogja elveszíteni, eredményeként pedig visszafordíthatatlanul megváltozik Aliga víz felőli látványa, „identitást adó fehér-partjai” nyom nélkül végérvényesen eltűnnek.

Az Aligai Fürdőegyesület hétfőn a Balatonvilágosi kikötőépületre tervezett beruházást is megtámadta a bíróságon. Az egyesület alelnöke elmondta, a beruházó gyakorlatilag ki akarja kerülni a projekthez szükséges környezeti hatástanulmányt, ugyanis részekre bontják a fejlesztést, amivel nem adódnak össze azok a terhelések, amelyek a természetet sújtanák az építkezés során.