A novemberi és decemberi bevásárlási élelmiszerár-adatok szerint mérséklődnie kellett az inflációnak tavaly év végére, de a G7 elemzése szerint újra meglódultak az alapvető cikkek elérésének költségei.
Január végén 53,7 százalékkal került többe a portál dolgozóinak kosara, mint egy évvel korábban ugyanezen időszakban, ami majdnem a tavalyi rekord mértékű inflációra való visszaugrást jelenti.
A vizsgált négy áruházlánc (Aldi, Lidl, Penny és Tesco) boltjaiban a kenyérfélék 25-15 százalékkal, a zöldségek pedig 12-32 százalékkal drágultak egyetlen hónap alatt.
A tavalyi év végi enyhülés is relatív persze, hiszen – ahogyan azt mi is megírtuk – az Európai Unióban Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára decemberben az előző évi adatokhoz képest.
A Pénzcentrum elemzése szerint az infláció terhét a kiskeresetűek, a nyugdíjas korúak és a több gyermeket nevelők viselik a leginkább, aminek az oka a fogyasztási szokások eltérésében keresendő.
Idén 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, míg a minimálbér 16, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal lesz magasabb. A Magyar Nemzeti Bank decemberi tájékoztatása szerint azonban az év első hónapjaiban mindenképp magasabb infláció várható, de könnyen lehet hogy egész évre is magasabb átlagos inflációs rátával számolhatunk – előrejelzésük szerint 15-19,5 százalékossal.
Ha ez így lesz, az a legnagyobb reálbércsökkenést eredményezheti a rendszerváltás óta.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) november elején adott ki közleményt arról, hogy legalább 26 százalékkal kellene emelni a minimálbért, ha el akarjuk kerülni, hogy tovább essen a minimálbérből élők életszínvonala. Ugyanis a legalacsonyabb jövedelműek fogyasztásának a fele már a vehemens infláció előtt is az élelmiszerre és rezsire ment el.
