Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A legnagyobb reálbércsökkenés jöhet a rendszerváltás óta

A legnagyobb reálbércsökkenés jöhet a rendszerváltás óta, legalábbis ez következik a csütörtök este megkötött jövő évi minimálbér-megállapodás és az inflációs előrjelzések összevetéséből – írja a G7.

Mint ismert, csütörtök este létrejött a megállapodás a három munkaadói és három munkavállalói érdekképviselet között a jövő évi minimálbér-emelés mértékéről. Ennek megfelelően a minimálbér 16 százalékkal, 232 ezer forintra nő, a szakmunkásoknak járó garantált bérminimum pedig 14 százalékkal, 296 400 forintra emelkedik.

A megállapodás közel egymillió embert érint tovagyűrűző hatása pedig még ennél is sokkal nagyobb, hiszen a minimum feletti bérek egy része és a minimálbérhez kötött juttatások is ez alapján fognak majd nőni.

Az inflációs kilátások alapján ugyanakkor az várható, hogy a munkavállalók bérének értéke jelentősen csökken majd: az előrejelzések átlaga idénre és jövőre vonatkozóan is 14 százalék körül alakul, de az Egyensúly Intézet csütörtöki friss előrejelzése például már 17,5 százalékos átlagos inflációval számol 2023-ban 

Ugyanez az előrejelzés a reálbérek 9,1 százalékos éves csökkenésére számít, ami a legnagyobb reálbércsökkenés lenne a rendszerváltás óta

– hívja fel a figyelmet a G7.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtikár péntek reggel a Kossuth Rádióban arról beszélt „viszonylag gyorsan és könnyen” sikerült megállapodni a munkavállalói és a munkaadói oldallal. Szerinte olyan feltételeiis voltak a szociális partnereknek részéről, amelyek a kormány részéről „nehezen lettek volna teljesíthetőek”. 

„A kormány elment a falig, és azt kértük, hogy lehetőség szerint a munkavállalói és a munkaadói oldal is próbálja ezt megtenni. Sikerült, köszönet érte, mert valóban mindenki átérezte a súlyát a döntésnek ” – mondta Czomba, aki szerint „most az is vívmány” a kormány részéről, ha a szociális hozzájárulási adó mértéke nem változik”. Az elmúlt hat évben a cégek által fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 27-ről 13 százalékra csökkent, ami Czomba szerint az előző hat év bérfejlesztéseinek a motorja volt.

„Nyilván mindenkinek kellett a kiinduló állapotból engednie, és én azt gondolom,hogy a reálbér megtartása, ami célként fogalmazódott meg minimális célként mindkét fél részéről, az ezekben a számokban visszatükröződik”  – mondta Czomba, némileg ellentmondva a legfrissebb előrejelzéseknek. 

„A mai világban azért garanciát adni bármire nehéz. Bízunk abban, hogy az a számadat, amit mi alapul vettünk, bértárgyalások kapcsán, az az év egészére vonatkoztatva érvényes lesz” – tette hozzá.

Czomba azt is kiemelte:  van a megállapodásnak egy pontja, miszerint amennyiben „a gazdasági folyamatok jelentősen eltérnek a következő évben”, akkor fél év után – ha az átlagos infláció mértéke a 18 százalékot meghaladja – a tárgyalófelek újra asztalhoz ülnek, és „megvizsgálják a helyzetet”.

Ehhez kapcsolódóan a Portfolio figyelmeztet, hogy az év közbeni újratárgyalás lehetősége a koronavírus-járványt kísérő válság alatt látott trükknek tűnik: 2021-ben ugyanis indokolt lett volna a gazdasági folyamatok és az infláció alapján az év második felében újratárgyalni a béreket (ahogy az az akkori megállapodásban szerepelt), de ez nem történt meg. 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) először hezitált, aláírja-e a megállapodást, mert ők nagyobb emelést szerettek volna. A 24.hu-nak nyilatkozó Zlati Róbert szerint ami a minimálbért és a bérminimumot illeti, 

többet érdemeltek és kaphattak volna a magyar dolgozók, mint amennyit a megállapodás rögzített.

A MASZSZ a legoptimálisabbnak azt tartotta volna, ha mindkét legkisebb bér 20 százalékkal emelkedik, de belátták, hogy a bérminimumnál ennek nincs realitása, mivel ma már sokkal több embert érint, mint a minimálbér. Az elnök ezért azt a célt tűzte ki, hogy 40 ezer forinttal emelkedjen a minimálbér és a bérminimum is. Ez nem sikerült, de mivel érezték annak felelősségét, hogy mennyire szükség van a megállapodásra, úgy döntöttek, hogy aláírják a 16, illetve 14 százalékos emelésről szóló a kompromisszumos megállapodást.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Perlusz László ugyancsak a 24.hu-nak elmondta, örül, hogy a szakszervezetek is egységesen beálltak a bérmegállapodás mögé, amely a megítélése szerint mindegyik félnek komoly kompromisszum volt.

(G7, Kossuth Rádió, Portfolio, 24.hu)
Címlapkép: MTI/Kovács Anikó