Véget ért a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által meghirdetett sztrájkhét. A PDSZ információi szerint a gördülősztrájkban átlagosan naponta 1000-1500 tanár vett részt mindig más iskolákból. A résztvevők száma az előzetes adataik alapján nagyjából 6500 fő volt. De felhívták szerkesztőségünk figyelmét, hogy nem minden sztrájkolóról kapnak információt, így a tényleges végeredmény ennél magasabb lehet.

 Válogatott taktikák a sztrájkhéten

Komjáthy Anna, a PDSZ Országos Választmányának elnöke elmondása szerint a tankerületek és a velük jó kapcsolatot ápoló intézményvezetők mindent megtettek, hogy még kevesebb látható eredménye legyen a sztrájkoknak.

Sok helyen nem értesítették a szülőket a sztrájkról, vagy azzal fenyegették őket, ha nem viszik be a gyerekeket, igazolatlan hiányzást kapnak.

A tankerületek követelték, hogy reggel 8 és fél 9 között mindenhonnan érkezzen adat, hány gyerek ment be aznap, és mennyien fognak sztrájkolni. Komjáthy Anna azt is hozzátette, hogy naponta legalább 2 iskolából kaptak olyan hírt, hogy miután a vezetőség tudomására jutott a sztrájk, inkább rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el. „Persze ez nem jogszerű és nem kényszeríthetik ki később ezeknek a napoknak a ledolgozását, viszont a statisztika így aznap jobban mutat” – fogalmazott.

Arra a kérdésünkre, hogy elégedettek-e a sztrájkhét alakulásával, a PDSZ elnöke azt válaszolta:

„Elégedettek nem vagyunk, de nagy dolog, hogy egy éve hajlandók az ügybe ennyien beleállni. Ha reálisak akarunk lenni, ennek régen be kellett volna fulladnia. Folyamatosan azt látják a tiltakozók, hogy csak kellemetlenségeket húznak magukra, az intézményvezetők fenyegetéseit például. Önmagában már az nagy győzelem, hogy még mindig van, aki hajlandó sztrájkolni. Persze jó lenne, ha sokkal többen állnának bele. Mert így a kormánysajtó mondhatja, hogy a pedagógusok csak pár százaléka áll ki, és amíg ez így van, addig a kormányt se fogja érdekelni.”

Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős belügyi államtitkár persze már jó előre figyelmeztette a szakszervezeteket, hogy fokozottan oda fognak figyelni, minden a pedagógusokra vonatkozó új „sztrájkjognak” megfelelően zajlik e. „Felhívom figyelmüket, hogy a 2023. január 23-tól hét napig meghirdetett országos sztrájknapon köznevelési intézményekben a még elégséges szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatások teljes körű biztosítása érdekében a tankerületek és az intézményvezetők minden intézkedést megtesznek” – írta levelében, amit még a sztrájk megkezdése előtt juttatott el a szakszervezetnek.

Hogy a sztrájkot gyakorlatilag ellehetetlenítő és kiüresítő jogszabályi keretek között segítse a tiltakozó kollégákat, a PDSZ január elején feltöltött egy útmutatót a nedolgozzingyen.hu-ra arról, hogyan lehet a lehető legkevesebb órát megtartani. Például, ha a tanórákat mindenképp meg kell tartani, akkor a felénél hagyják abba a tanítást. A szakszervezet azt akarta elérni, hogy a statisztikákban legyen nyoma a munkabeszüntetésnek – lehetőleg a hét minden napján.

Ötezer felmondástól sem omlik össze a rendszer

Komjáthy Anna szerint végre tudomásul vette a kormány, hogy a pedagógusok sztrájkolnak és a jövőben is fognak.

„Arra várnak, hátha a szülők vagy a tanárok megunják a folyamatos készülést. Már nem próbálnak olyanokat mondani, hogy jogszerűtlen a sztrájk, csak várják, hogy kifárad”

– teszi hozzá.

A Brassó Utcai Általános Iskolában úgy tűnik ez már meg is történt, ők közleményben tudatták, hogy nem vesznek részt az országos sztrájkban, mert az teljesen ki van üresítve. Szerintük a kormány rendeletben meghozott engedélyének megfelelően tiltakozni nem hiteles, és nem lehet elérni vele semmilyen célt. Nehezményezik, hogy „esély sem látszik arra, hogy a normális oktatási rendszert, a törvényességet tiszteletben tartaná a kormány, a pedagógus társaink kirúgásáról semmilyen tárgyalás nem indult”. A Brassó utcai pedagógusok azt mondják, a hatalom által jóváhagyott sztrájkok helyett radikálisabb eszközökre lenne szükség: legyen nagyobb a polgári engedetlenkedők száma – vagy tömegesen hagyják el a tanári pályát.

Komjáthy Anna úgy látja, csökkent a polgári engedetlenkedők száma, de hivatalos adatokat nem tudnak. Szerinte az a probléma, hogy

vagy nagyon súlyos retorziót alkalmaznak a polgári engedetlenségben résztvevőkkel szemben, vagy teljesen elsikálják azokat. Elmondta, „több kollégától tudjuk, hogy hiába polgári engedetlenkedtek többen a tantestületből – tavasszal és ősszel is –, az intézményvezető helyettesítéssel megoldotta, hogy ez hivatalosan ne legyen adminisztrálva”.

Igaz, hogy nem sok kézzel fogható eredményt tudtak elérni egy év alatt a sztrájkolók és elégedetlenkedők. A kormány annak ellenére, hogy látszólag tárgyal, egyelőre nem reagált érdemben a követeléseikre. Emiatt az utóbbi időben több olyan pedagógus is felmondott, akik korábban az ügy emblematikus arcai voltak és polgári engedetlenségben is részt vettek. Simkó Edit magyar és történelemszakos tanár is, aki január 9-én adta be a felmondását, tömeges felmondásra bíztatta kollégáit.

„Ha jönnek, akkor győztünk, és van visszaút az oktatásba, mert el tudjuk érni a rendszerszintű változást és valódi szakmai döntéseket, ha meg nem, akkor én ehhez nem adom a szakmaiságom és a nevem. Nekem fontosabb az oktatás helyzete, mint az én személyes érdekem, mert ez az egész ország érdeke”

– mondta a Szabad Európának.

Erről is megkérdeztük Komjáthy Annát, aki azonban nem lát reális esélyt arra, hogy 120 ezer ember tényleg egyszerre feláll a tanári asztaltól, és beadja a felmondását. „Ha ez megtörténne, tényleg összeomlana a rendszer, de attól nem fog, ha csak 5 ezer pedagógus teszi meg, az nem fogja érdekelni a kormányt. Ahol emiatt lecsökken a tantestület, ott maximum összevonnak iskolákat vagy több gyereket ültetnek be egy osztályba. Tehát ez csak a gyerekeknek okozna kárt. Nagyon jól hangzik, hogy egyszerre fel kéne mondani, de ez nem fog megtörténni, főleg hogy a ennyi pedagógus máshol sem tudna elhelyezkedni.” Az egzisztenciális kockázat miatt ők senkit nem biztatnak felmondásra.

Eredménytelen tárgyalás

Maruzsa Zoltán a múltheti sztrájkhét közepére, csütörtökre „hívta össze” a sztrájkbizottságot, hogy folytassák a tárgyalásokat. A sztrájkkövetelések tekintetében végül nem közeledtek az álláspontok, érdemben nem is reagált azokra a kormány, de elfogadták a szakképzésben dolgozók sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásait a PDSZ korábbi ajánlása alapján.

Ezen kívül az államtitkár a teljesítményértékelési rendszert ismertette, és belengette egy új jogállás törvény megalkotását is. Komjáthy Anna szerint

a közalkalmazottként foglalkoztatott pedagógusok egy új és jelentősen rosszabb – az egészségügyi dolgozókhoz hasonló – jogállás alá kerülnének.

A közalkalmazottak ugyanis nagyobb biztonságban vannak, nehezebb kirúgni őket, és ha ez mégis megtörténik, hosszabb időre kapnak végkielégítést, mint a versenyszférában. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke hívta fel a figyelmet csütörtöki sajtótájékoztatójukon, hogy a  változtatás a kormány Európai Bizottságnak tett ígéretével is szembe menne, miszerint nem történhet az orvosokéhoz hasonló reform a pedagógusok ügyében.

Komjáthy Anna arról beszélt szerkesztőségünknek, hogy Maruzsáék ezt az ötletet már évek óta újra és újra felhozzák, de ők és a PSZ is határozottan ellenzik azt. A csütörtöki tárgyaláson sem hangzott el konkrét, részletes javaslat a kormány részéről, a teljesítmény alapú bérezést viszont úgy tűnik, tényleg komolyan gondolják.

A PDSZ nem ismertethette szerkesztőségünkkel részletesen, hogy pontosan mit tartalmaz a javaslat, de annyit elmondott, hogy nagyon hasonló ahhoz, ami korábban kiszivárgott. Tehát egy belső teljesítményértékelési rendszer kidolgozása a cél, amely szerint a pedagógusoknak személyes vállalásokat kell tenniük, és később ez alapján kapják a fizetésüket. A szakszervezetek bérkövetelése ezzel szemben egy 45%-os azonnali emelés lenne és a pótlékok beépítése az alapbérbe. Komjáthy Anna szerint viszont már nyilvánvaló, hogy ez nem fog megtörténni.

„Az államtitkár azt mondta, hogy tisztában van azzal, hogy a szakszervezetek nyomás alatt fogják tartani a kormányt”

– mondta Komjáthy Anna, aki szerint továbbra is a sztrájk a leginkább működő nyomásgyakorlási eszköz.

Január 31-re, a figyelmeztető sztrájk egyéves évfordulójára újabb munkabeszüntetésre hívták fel a pedagógusokat. A PDSZ arra számít, hogy a sztrájkolók aznap lesznek az elmúlt hét többi napjához képest a legtöbben.

A sztrájkhét zárásaképp a Pedagógus Egység nevű alulról szerveződő tanárcsoport szervez performanszt a Hősök terére, ahova annyi hiányjelet fognak felrajzolni, ahány pedagógus hiányzik az oktatási rendszerből. A szervezők hangsúlyozták, hogy mind a 16 140 hiányjel mögött „emberi sorsok és gyerekek jövője van”. Keddre a diákok szintén terveznek akciókat: az Egységes Diákfront országos ülősztrájkot hirdetett meg, és Győrben fáklyásmenetet is szerveznek, ahova az Erasmus+ program elkaszálásában érintett egyetemistákat is várják.

A pedagógusok pedig arra kértek mindenkit, hogy 8 és 10 óra között fejezzék ki szolidaritásukat valamilyen formában: „szolidaritási sztrájkot, munkalassítást, élőláncot, forgalomlassítást, dudálást, sípolást, dobolást, vagy bármilyen, figyelemfelhívásra alkalmas eseményt” szervezzenek. A PDSZ már állítólag több szolidaritási nyilatkozatot is kapott, de szolidaritási sztrájkról egyelőre kevés hír van. „A szakszervezeti szolidaritáson még dolgozni kell ebben az országban” – teszi hozzá az elnök.