Közel ezer ember tiltakozott szombaton délelőtt Debrecen főterén, amiért a kormány akkumulátorgyártó nagyhatalmat csinálna Magyarországból. A tiltakozást debreceni és környékbeli anyák csoportja szervezte, akiket az háborított fel, hogy a kínai CATL cég veszélyes anyagokkal foglalkozó akkumulátorgyárat építene Debrecenben, amelyet a kormány mintegy 111 milliárd forinttal támogatna. A tüntetők hangsúlyozták, hogy a gyermekeik jövőjéért és egészségéért aggódnak.

A tüntetők délelőtt a debreceni Déli Ipari Parkhoz közel eső, tehát a tervezett beruházásban különösen érintett Mikepércs falu főterén gyülekeztek, majd a debreceni Kossuth térre vonultak, ahol már közel ezres nagyságrendűre duzzadt a tömeg.

Gyöngy-Tóth Enikő, az esemény szervezője hangsúlyozta, hogy a mai megmozdulás megszervezését semmilyen párt vagy szervezet nem támogatta. A civil kezdeményezés mindazon anyák kiállása és segélykiáltása, akik aggódnak gyermekeik jövőjéért és egészségéért.

„Nem, akkumulátorgyárat nem akarunk, tiszta vizet akarunk!”

– zúgta a tömeg.

Az ember akkor kezd el valamivel foglalkozni, amikor a saját bőrén tapasztalja – mondta el felszólalásában Gyöngy-Tóth, hogyan szembesült azzal, hogy mit is jelent egy akkumulátorgyár az ember közvetlen közelében: mérget, ködöt, robbanást, vízszennyezést, zajszennyezést és még sorolhatnánk.

Hozzá nem értőként kezdetben hitt a kormánynak, hiszen az elektromos autókhoz szükség van akkumulátorokra, de valódi információkhoz jutva arra a felismerésre jutott, hogy:

„A zöld az nem zöld, hanem fekete.”

A környezetvédelmi hatóság február 13-án fog végleges döntést hozni az gyár megépítésének engedélyezéséről. A helyiek nyílt levelet intéztek a hatósághoz, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy a lakosság beleegyezése nélkül döntenek egy több generációt befolyásoló ügyről.

A levélben számos pontban megfogalmazták egy akkumulátorgyár működésének a környezetre és az egészségre gyakorolt rendkívül negatív hatásait. Többek között káros hatással van a helyi élelmiszer-termelésre, az iható vízre, a tiszta levegőre, az állat- és növényvilágra egyaránt.

A tüntetésen más olyan települések tiltakozói is megnyilvánultak, akik szintén egy-egy épülő akkumulátorgyár ellen küzdenek.

A györgyszentivániak levelükben kifejezték, hogy bár őket az akkumulátorgyár árnyékába kényszerítették, arra biztatják a debrecenieket, hogy ne adják fel a küzdelmet és álljanak ki családjaikért, illetve mozgassanak meg minden követ, hogy érvényesüljön az akaratuk.

Göd képviseletében – ahol lassan már a harmadik akkumulátorgyár is kinő a földből – Bodnár Zsuzsa és Szaszkó Andrea fejezte ki felháborodását azzal kapcsolatban, hogy az gyárépítés kontrollálhatatlan méreteket ölt, és több mint 20 monstrumot akar a kormány az országba.

A helyi felszólalók mindegyike elmondta, elgondolkodott már azzal kapcsolatban,  hogy:

„Költözzünk el vagy maradjunk?”

Kiállnak az egészséges és biztonságos környezethez való jogukért.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a debreceniek kifejezték nemtetszésüket, a tervezett akkumulátorgyár miatt tartott közmeghallgatás és lakossági fórum konkrétan botrányba fulladt.

Az első lakossági fórumot pedig január 9-én tartották, az akkumulátorgyárat építő kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) képviselőjének az előadását pfujolás, és helyiek hangos számonkérései kísérték.

A debreceni mellett számos más magyar településen terveznek akkumulátorgyárat építeni. Az üzemek jelentette környezeti szennyezések veszélyeiről, a rossz munkakörülményekről, köztük a munkahelyi balesetekről, valamint a helyiek tiltakozó akcióiról több alkalommal is beszámoltunk a Mércén.