Victoria Gundersont, az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának tisztségviselőjét nevezték ki a Zöld Klímaalap (Green Climate Fund – GCF) élére, hogy koordinálja a klímaválság sújtotta országoknak nyújtandó pénzügyi segítségnyújtásokat 2023-ban.
Az afrikai igazgatótanácsi tagok nevében a kenyai környezetvédelmi tisztviselő, Pacifica Ogola hivatalos kifogást emelt. Az USA az alap 12 éves története során mindössze 1 milliárd dollárral járult hozzá az alaphoz, szemben az uniós országok 9 milliárd dollárjával és Japán 3 milliárd dollárjával.
A Barack Obama korábbi elnök idején felajánlott további 2 milliárd dollárt soha nem teljesítették. Utódai, Donald Trump és Joe Biden egy centet sem fizettek be.
2022 márciusában Yannick Glemarec, a GCF ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy több forrás nélkül az alapnak szigorúan meg kell majd osztania a fejlődő világ szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési projektjeinek támogatását. „Bizonyos mértékű leállás elkerülhetetlen lesz” – mondta.
„Ez az egyik félelmem”
– tette hozzá.
Mint arról a Mérce beszámolt, fejlett országok nem először mutatkoznak érzéketlennek a klímakatasztrófa hatásait nyögő afrikai országokkal szemben: tavaly szeptemberben három afrikai ország, Szenegál, Ghána és a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökei utaztak Rotterdamba, ahol az Afrika Alkalmazkodási Csúcson terveztek tárgyalni a fejlett országok vezetőivel kontinensük államainak klímaterveiről.
Csakhogy a fejlett államok vezetői, egy kivételével, nem méltóztattak megjelenni.
2009-ben a gazdag országok ígéretet tettek arra, hogy 2020-ig évente 100 milliárd dollárral támogatják a fejlődő országokat az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásában. Ettől a céltól 2020-ra 17 milliárd dollárral elmaradtak, és még mindig nem teljesítették. Az elmaradás túlnyomó többségéért az USA a felelős.
A rotterdami találkozón Macky Sall összekapcsolta ezt a pénzügyi kudarcot az afrikai kibocsátáscsökkentési intézkedések életképességével és méltányosságával. Szenegál a tengeri olaj- és gázfeltárást támogatja, míg a KDK az esőerdőkben és tőzegmezőkön lévő olajkoncessziókat árverésre bocsátja.
Sall akkor azt mondta:
„Amikor Afrika országait arra kérik, hogy mondjanak le a környezetszennyező fejlesztésekről a bolygó jelenlegi vészhelyzetének kezelése érdekében, akkor csak az a tisztességes, hogy ennek ellentételezéseként az ehhez való alkalmazkodás költségeit is méltányosan osszák meg… nevezetesen az évi 100 milliárd dolláros pénzügyi kötelezettségvállalást.”
