Több helyen igyekeznek változatos módszerekkel akadályozni a sztrájkot – írja honlapján a PDSZ. A szakszervezet a beérkező üzenetekből, esetekből gyűjtést készített és azok kapcsán összeszedte, mire érdemes figyelniük a sztrájkban résztvevő tanároknak. A beazonosíthatatlanság érdekében anonimizált bejelentések között találunk olyat, ami szerint az egyik iskolában olyan nyilatkozatot akartak aláíratni a résztvevő tanárokkal, amiben lemondanak a bérükről. Erről a PDSZ úgy fogalmaz, ez természetesen nem jogszerű, semmiről sem kell lemondaniuk a munkabeszüntetésben résztvevőknek.
„Sőt abban az esetben, ha az intézményvezető munkavégzésre kötelez bennünket, a teljes bért ki kell fizetnie a munkáltatónak számunkra, akár szereplünk a sztrájkolók előzetesen leadott listáján, akár nem. Amennyiben pedig megtartjuk azokat az órákat, ha az intézményvezető munkavégzést rendelt el a sztrájk ideje alatt a számunkra, úgy ezért a munkavégzés idejére nem lehet bért levonni”
-írja a szakszervezet. A szakszervezethez több olyan jelzés is érkezett, miszerint a tankerületek arról tájékoztatták az intézményeket, hogy a „nyilvánosság”, a „sajtó” tájékoztatása szigorúan tilos.
Ezzel szemben a sztrájkolóknak joguk van tájékoztatni a nyilvánosságot, akár a szülőket, akár a sajtót – jegyzi meg a PDSZ.
Olyan információk is érkeztek a sztrájkot szervező szakszervezethez, hogy az intézményvezetők egyenként „elbeszélgetnek” a sztrájkolókkal, nyomást gyakorolva rájuk, hogy álljanak el a tervezett tiltakozástól, vagy az igazgatóhelyetteseket nem engedik résztvenni a munkabeszüntetésben. Ezekkel az esetekkel kapcsolatban kiemelik:
„Természetesen bármiféle retorzió alkalmazása teljesen egyértelműen jogsértő. Az intézményvezetőnek fel kell mérnie, hogy nem akadályozhatja a munkavállaló joggyakorlását, ha pedig mégis ilyeneket tapasztalunk, értesítsük a PDSZ jogsegély-szolgálatát.”
Hozzáteszik azt is, hacsak az intézményvezető-helyettes nem helyettesíti az intézményvezetőt annak távollétekor, akkor az intézményvezető-helyettes nem gyakorol munkáltatói jogkört, ezért annak a megakadályozása, hogy az igazgatóhelyettes sztrájkolhasson, jogszabályellenes.
A PDSZ teljes tájékoztatása itt olvasható amiben további információk olvashatók a sztrájk alatt felmerülő kérdéses helyzetekkel kapcsolatban.
Nem látják értelmét, úgyhogy nem vesznek részt a sztrájkban a Brassó utcai iskola tanárai
„A január 23-án induló országos sztrájkban NEM VESZÜNK RÉSZT, mert számunkra az ellehetetlenített sztrájktörvény (az óráink felét meg kell tartanunk, és ha nincs elég ember, akkor fel KELL FÜGGESZTENÜNK A SZTRÁJKOT ) miatt ez a megmozdulás immár hitelét vesztette, nem értünk el vele semmilyen célt, semmilyen észszerű lehetőséget nem ad a tiltakozásunk kifejezésére, a tárgyalások megindítására”
– írják a 444-hez eljutatott közös nyilatkozatukban a XVIII. kerületi Brassó Utcai Általános Iskola pedagógusai, nevelést-oktatást segítő munkatársai. Az iskoláról decemberben még úgy számoltunk be, hogy annak 35 dolgozója rekordidőn keresztül, 12 napig sztrájkolt. Azonban most úgy fogalmaznak:
„esély sem látszik arra, hogy a normális oktatási rendszert, a törvényességet tiszteletben tartaná a kormány, a pedagógus társaink kirúgásáról semmilyen tárgyalás nem indult,
fizetett kormányzati hangadókkal pocskondiázzák a munkánkat, a létünket, az emberi mivoltunkat, »söpredéknek«, »senkiházinak« nevezik a tanítványainkat az adónkból fizetett közmédiumokban, ellehetetlenítik, más pályára kényszerítik az oktatásban részt vevőket”.
Szerintük Orbán Viktor január 12-i rendeletében arról döntött, hogy a a sztrájk jelenlegi „értelmetlen” formájában törvényes, a polgári engedetlenség pedig törvénytelen – hozzáteszik, hogy az is csak úgy törvénytelen, ha ezt a tanévet még letanítják, és visszamenőlegesen is megkaphatják a büntetést („kirúgást, büntit, ejnye-bejnyét”). Ez szakiránytól, hiányszakmától és a tankerületi igazgató „tizedelési” kedvétől függ.
Úgy érzik, „ez a fenyegetettség, fenyegetés, bizonytalanságban tartás” az emberi mivoltukat, önbecsülésüket veszi semmibe.
Így nem hajlandóak a kormány, a miniszterelnök, az oktatásért felelős miniszer, a tankerületi igazgató rendeletben meghozott engedélye szerint tiltakozni, és csak két utat látnak elégedetlenségük kifejezésére:
- Minél nagyobb létszámban engedetlenkedni,
- tömegesen elhagyni a pályát.
Azt írják, a központilag meghirdetett megmozdulásokkal nem értek célt, „sőt, a minisztérium ahelyett, hogy megoldást keresett volna a pedagógusok követeléseire, még fenyegetőbbé, még cinikusabbá vált”. Emiatt az országos sztrájkot „a kormány időhúzó, szemérmetlen, minket nevetség tárgyává tevő céljainak elősegítőjeként” látják.
Más iskolákból azonban folyamatosan érkeznek a PDSZ Facebook-eseményébe a részvételről szóló fényképek, beszámolók.
Amint arról beszámoltunk, a nyolcadikosok gimnáziumi felvételijének múlt heti lezárása után hétfő reggel megkezdődött a tanárok egy hetes sztrájkja. A január 23-tól 31-ig tartó munkabeszüntetés utolsó napjára más szakmában dolgozókat is szolidaritási akcióra hívtak és a szakképzésben dolgozók is figyelmeztető sztrájkot tartanak. Maruzsa Zoltán három nappal a sztrájkhét megkezdése előtt „burkolt fenyegetőzéssel” hívta tárgyalni a szakszervezeteket.
A kormány január 13-án tette közzé azt a rendeletét, amivel a polgári engedetlenségi mozgalomban résztvevő tanárok kirúgási idejét az eddigi 15 napos határidőről a tanév végéig tolta ki. A szakszervezetek szerint a rendőrállami módszerekre emlékeztető és alkotmányellenes döntés a tanárhiány elismerése is egyben.
A most kezdődő sztrájk során a tanároknak az órák 50%-át meg kell tartaniuk, a végzős diákok esetében ez 100%. Ha a munkabeszüntetés ideje alatt kevés diák lesz jelen, elég csak felügyeletet szervezni az oktatás helyett. Amennyiben az intézményvezető mégis oktatást rendel el, akkor eljárhatnak úgy is, hogy két hétre jelentenek be sztrájkot – az elsőn tehát nem tanítanak, a másodikon azonban igen, s ezzel megvan az 50 százalékos teljesítmény, amellyel nem vesztik el a fizetésüket sem, a sztrájk pedig bekerül a statisztikákba.
Mint ismert eddig összesen 15 pedagógust bocsátottak el azért, mert nem a kormány által kiüresített sztrájktörvénynek megfelelően szüntette be a munkát
Többen pedig önként távoztak a közoktatásból, miután napvilágra került a Pintér Sándor féle teljesítményalapú bérezés tervezete.
