Hétfőn tartott egyeztetést a MÁV-Volán vezetése a cégnél működő nagyobb szakszervezetekkel a csoportszintű érdekegyeztető tanács (CSÉT) keretein belül. Ezen a Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet beszámolója szerint a MÁV-Volán csoport vezetése a kollektív szerződést aláíró szakszervezetek egyetértésével úgy döntöttek, hogy csak a 2022. év bérmegtakarításából képződött összeg kifizetéséről tárgyaljanak és kössenek megállapodást.
Vagyis nem tárgyalták újra a szakszervezetek és a cégvezetés a jövő évre esedékes béremelést, ami a jelenlegi megállapodás szerint mindössze 5 százalék, tehát nem kompenzálja még az infláció miatti bérromlást sem, ezt pedig a megállapodást alá nem író SZAKSZ és a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) is kategorikusan elutasítja. A hétfői megállapodás teljes szövegét közzétette Facebook oldalán az autóbuszos szakszervezet.Telefonon beszéltünk Dobi Istvánnal, a SZAKSZ elnökével, aki elmondta, valószínűleg egynapos sztrájkot hirdetnek január első felére.
Jelen állás szerint ugyanis csak egy egyszeri, plusz mozgóbér kifizetéséről van megállapodás, ami idénre mintegy 3,3 százalékos bérfejlesztést jelent az idei évre míg a szakszervezet minimum plusz 10 százalékos fejlesztést követelt. Az alapbér-emelés pedig megmarad jövőre a korábbi megállapodás szintjén, ami mindössze 5 százalék. Ez messze nem fedezi az inflációt, pláne az árdrágulást, ami az élelmiszerek körében az elmúlt évben 43,8 százalékos volt a KSH szerint.
A szakszervezeti vezető különösen a nyugdíjak most bejelentett 15 százalékos emelése mellett reálisnak tartja a jövő évi legalább húsz százalékos béremelést a Volánnál. Dobi szerint „annak meg kellene valósulnia, mert ha nem, akkor az egyetlen lehetőségünk marad, hogy a két követelésünk mellett kiállva megtartjuk az egynapos sztrájkot”.
Ugyanis a létező és több szakszervezet szerint is elismert kollektív szerződés rendelkezik a bérekről, a SZAKSZ nem sztrájkolhat idei bérkorrekciót és jövő évi béremelést követelve. Sztrájkolhatnak ugyanakkor a munkábajárási költségtérítés emeléséért, valamint egységes bérelszámolási rendszer megvalósításáért.
„Vagyis folytatjuk a tárgyalásokat, és ha eredménytelenül végződnek, januárban elkerülhetetlennek látszik most egy sztrájk”
– nyilatkozta Dobi.
A szakszervezeti vezető azt is elmondta, szép szavak Lázár János közlekedésért is felelős minisztertől, hogy meg kell becsülni a dolgozókat és tárgyalni kell, de – ahogy hétfői cikkünkben is kifejtettük – végső soron a puding próbája az evés, vagyis hogy valóban anyagiakra kívánja-e fordítani a miniszter ezt a bizonyos megbecsülést.
A Volánbusznál és a MÁV-nál működő szakszervezetekkel folytatott találkozóról a miniszter is beszámolt Facebook-oldalán.
Dobi – amellett hogy a miniszterrel folytatott találkozót konstruktívnak találta – emlékeztetett arra is, hogy a volánosok korfája egyre inkább elöregszik és magas a cégnél a fluktuáció is. Ilyen körülmények között pedig hosszú távon nem lehet biztosítani a szolgáltatás működését, a kormánynak mindenképp lépnie kell.
„Jelenlegi helyzetben nem marad más nekünk, minthogy fenyegetőzünk, utána pedig be is tartjuk”
– reagált a szakszervezeti vezető Lázár miniszter szavaira, aki azt hangsúlyozta hogy fenyegetőzés helyett tárgyalni kellene. Dobi azt is kifejtette, hogy a dolgozók visszajelzései alapján nem január másodikára tervezik a jövő év eleji sztrájkot, hanem az iskolai szünet, vagyis január 8. utánra, hogy érezhetőbb legyen a hatása. Erről pénteken dönthet a szakszervezet.
A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) október 10-i petíciója:
- Követeljük a bérkorrekció azonnali végrehajtását! A VOLÁNBUSZ Zrt. munkavállalóit a fogyasztói árak emelkedésének hatásai elsősorban az élelmiszerárakon, a szolgáltatások díjain, és jellemzően a nem tartós fogyasztási cikkek áremelkedésén keresztül érik. Az idei évben további 10 %-os alapbéremelésre; a 2023. évben a tervezett és elfogadhatatlan 5 %-os bérfejlesztésen túl, további 15 %-os alapbéremelésre tartanak a munkavállalók igényt!
- Követeljük, hogy az autóbuszvezetők által a munkahelyen eltöltött teljes jelenléti időt a Volánbusz Zrt. munkaidőként ismerje el! Elég volt a menetrendszerinti autóbusz-közlekedésben a rendelkezésre állási idő alkalmazásából! Felszólítjuk a jogalkotót is, hogy tekintse át az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozást és az egyeztetésbe érdemben vonja be a szakszervezeteket!
- Követeljük a GKI képzések átalakításáról történő azonnali szakértői egyeztetések elkezdését az illetékes szaktárcával!
Követeljük a jogalkotótól, hogy az a szakszervezet (vagy szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a 10%-os szervezettségi feltételnek, a kollektív szerződéshez félként csatlakozhasson! Abszurd az a helyzet, hogy hiába teljesíti egy szakszervezet a törvényi követelményt, a tárgyalóasztalnál a jog pusztán javaslattétteli lehetőséget ad számára! - Követeljük a munkáltatótól, hogy érdemi munkaügyi kapcsolatokat és érdekegyeztetést működtessen! A jelenlegi látszattárgyalások elfogadhatatlanok! A VOLÁNBUSZ Zrt. az immár jogerős bírósági döntések következményeit érdemben vonja le!
- Követeljük, hogy a VOLÁNBUSZ Zrt. kollektív szerződése tartalmazza azt, amit a Munka Törvénykönyve minimumként előír: azaz a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja! Elég a 12 és a 18 órás berendelési szabályokból! Tisztességes pótlékot!
- Követeljük, hogy a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a törvény szerinti száz százalék bérpótlék járjon, míg a bérpótlék mértéke legyen legalább ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít!
- Követeljük az üzemanyag-megtakarítás elszámolási rendszerén belül, társasági szinten az egységes üzemanyagnorma meghatározását!
Követeljük a járatfelvétel során a saját személygépkocsi használattal kapcsolatban felmerült valós költségek megtérítését! - Követeljük a forgalmi kompenzációs pótlék alapbéresítését! Munkakörönként a minimum besorolási bérek meghatározását, bértarifa-táblázatban való rögzítését!
A mozdonyvezetők is elégedetlenek a hétfői CSÉT eredményeivel.
Barsi Balázs a Mozdonyvezetők Szakszervezete elnöke telefonon elmondta, hogy a jogi csapatuk még vizsgálja, hogy a CSÉT-en bejelentett 300, illetve 350 ezer forintos juttatások – más év közbeni egyszeri juttatásokkal együtt – fedezik-e a korábbi megállapodásban foglalt juttatásokat.
A MOSZ ugyanis 2022. márciusában az ukrajnai háború miatt elhalasztotta meghirdetett sztrájkját. Az akkori megállapodásban pedig az is szerepelt, hogy a sztrájk elhalasztásának fejében a mozdonyvezetők 300 ezer forintos rendkívüli kifizetésben részesülnek, amit a MÁV korábban hónapokon keresztül nem fizetett ki. Barsi szerint számszakilag megvan a 300 ezer forint, de jogilag nem biztos – az év során pedig összesen 650 ezer forint kifizetésben részesültek.
A MOSZ korábban nyílt levelet írt Lázár miniszternek a kifizetésekkel kapcsolatban, amit itt lehet elolvasni.
Barsi elmondta, hogy a MOSZ egyelőre konkrét alapbéremelés-követelést nem fogalmazott meg, de
„most már egyértelmű minden szakszervezet, a MOSZ számára is, hogy az öt százalékos alapbér-emelés biztosan kevés lesz, az nem tartható”
– mondta a szakszervezeti vezető, aki megemlítette a jelentősen megváltozott gazdasági környezetet is.
Konkrét követelésekkel csak a minimálbér-emelés kihirdetése után fognak előállni, addig a munkáltató sincs abban a helyzetben hogy ajánlattal álljon elő. Véleménye szerint ugyanakkor a munkáltató és a tulajdonos – vagyis a MÁV és az állam – számára is egyértelmű, hogy a jövő évre előirányzott öt százalékos alapbéremelés tarthatatlan.
Barsi azt is elmondta, reálkereset-veszteséget biztosan nem fognak elfogadni, ezért alaphangon, teoretikusan legalább 15 százalékos emelést tudnának elfogadni.
A szakszervezeti vezető arra is emlékeztetett, hogy a kormány és az MNB is legalább 15-18 százalékos inflációval számolnak jövőre, de sok függ attól hogy mi történik a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői közötti VKF-tárgyalásokon. Barsi arról egyelőre nem kívánt nyilatkozni, hogy milyen módon gyakorolnának nyomást, ha a cég nem ajánlana legalább ilyen szintű béremelést.
A SZAKSZ és a MOSZ vezetői is kifejtették, hogy noha egyelőre nincs szakszervezeteik között szorosabb együttműködés, a későbbiekben – kivált hogy immár mindkét szakszervezet egyazon cég dolgozóit képviseli – nyitottak a nyomásgyakorlás koordinálására.
„Az érdekeink ugyanazok, de az akcióinkat egyelőre nem hangoltuk össze. Másik pálya ez, és még a kettő nem ért egybe”
– nyilatkozta a kérdésben a MOSZ elnöke.
