Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szülői Hang: A jelenlegi iskolaérettségi rendszer a pedagógusokat is semmibe veszi

Ez a cikk több mint 1 éves.

Több tízezer családot érint, hogy január 1-18 között kell beadni a szülőknek a plusz egy év óvodára vonatkozó kérelmeket- hívta fel a figyelmet közleményében a Szülői Hang civil szervezet. Szerintük abszurd kérvényezési folyamatot kell kezdeményezniük január 1-18 között azoknak a szülőknek, aki plusz egy évig óvodába szeretnék járatni hatéves gyermeküket. A civilek úgy vélik, a jelenlegi rendszer az óvodásokon spórolná meg a hatalmas pedagógus hiányt, amely csak további diszkriminációhoz vezet a közoktatásban belül.

Mint az ismeretes, 2020 januárjában lépett életbe az a jogszabály, amely szerint sem a szülők, sem az óvodapedagógusok nem dönthettek arról, hogy egy hatéves érett-e már az iskolára, vagy jobbat neki, ha egy évet még az oviban maradhatna.

A szülők csak az Oktatási Hivatalnál kérelmezhették a halasztást – idén ezt január 18-ig tehetik meg, így az ünnepek előtt már csak néhány nap állt a szülők rendelkezésére, hogy támogató dokumentumokat szerezzenek be. A jogszabályról már az Alapvető Jogok Biztosa, valamint az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy az több ponton is jogszerűtlen.

A civilek szerint hiába fogadja el az Oktatási Hivatal a kérelmek több mint 90%-át, a jelenlegi szabályozás sok ezer gyermeket megfoszt a számukra alapvető plusz egy év óvoda lehetőségétől, mert sok szülő nem ismeri fel a szükségtelenül korai (jan. 18) határidőig, hogy a gyermek érdekében kérvényezni kellene.

„A jelenlegi rendszer nem a kérvényezési folyamat kimenetén, hanem a bemenetén szűr”

„a jobban tájékozott és jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező szülők többségében élnek a lehetőséggel, miközben azok a gyerekek, akik kevésbé szerencsés helyre születtek, és az óvodapedagógusok – hiány, vagy leterheltség miatt – sem hívják fel a kérvény beadására a figyelmet, nagyrészt lemaradnak” – írja a Szülői Hang.

A civilek szerint a jelenlegi rendszer rossz a szülőnek, rossz az óvodáknak, rossz a iskoláknak, rossz a szakszolgálatoknak és legfőképpen rossz a gyerekeknek, arra viszont alkalmas, hogy demonstrálja a kormányzat hozzá nem értését.

Mint írják, a jogszabály bevezetése mellett nem szervezték meg, hogy a szülőket tájékoztassák az iskolaérettség szakmai kritériumairól, ráadásul kivonták a kérdésben leginkább kompetens óvodapedagógusokat a döntési folyamatból. Kiemelték, hogy az eljárás sem a szakszolgálatok, sem pedig az Oktatási Hivatal oldaláról nem egységes, hanem megyénként eltérő, amely az Európai Bizottság idei jelentése alapján diszkriminációhoz vezethet. A hátrányos helyzetű gyermekek szülei kevésbé tudnak élni a krévényezési lehetőséggel.

A szülőknek bírósági úton esélyük sincs a Oktatási Hivatal véleményét megkérdőjelezni, és az Alkotmánybírróság is hiába mondta ki, hogy az iskolaérettségi törvény alkotmányellenes, a kormány érdemi változtatást nem eszközölt a jogszabályon.

A Szülői Hang szerint a jelenlegi rendszer azokat a pedagógusokat is semmibe veszi, akik készek lennének részt venni a gyermekkel kapcsolatos döntésben, de jogilag már nincs szerepük az eljárásban.

„Ha a kormányzat anyagilag ellehetetleníti a tanárokat és szakmai hozzáértésükben sem bízik, akkor miért választanák a fiatalok ezt az egyébként szép és felelősségteljes pályát?”

A civilek szerint az alapvető probléma, hogy Magyarországon a gyerekek számára nem fokozatos, hanem nagyon hirtelen az átmenet az óvoda és az iskola között, és az alsó tagozaton tanító tanároknak túl kevés a lehetőségük arra, hogy a gyerekekkel igényeinkek megfelelően, egyénileg, differenciáltan foglalkozhassanak.

A kormányzat viszont a gyermekeken akar spórolni. Az alacsony anyagi és erkölcsi megbecsülés miatt hatalmasra nőtt az óvodapedagógus-hiány, ezért a döntéshozók  adminisztratív eszközökkel kívánják csökkenteni az óvodába járó gyerekek számát. A Szülői Hang szerint a helyzet odáig fajult, hogy az óvodákban 12 óra után érdemi pedagógiai képzettség nélkül már bárki foglalkozhat a kisgyerekekkel, így ezen intézmények gyakorlatilag csak gyermekmegörzőként működnek.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd