Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Orbán most az energiaárakra fogja a béremelések elmaradását

A magyar miniszterelnököt ezúttal a háború miatt bevezetett szankciókról, a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalásokról, a gazdasági válságról, valamint a migrációról kérdezték a Kossuth Rádióban péntek reggel.

Háború és szankciók

Orbán hangsúlyozta, hogy nehéz tél előtt állunk, mert a háborút nem állították meg a szankciók, az európai gazdaságok viszont szenvednek miatta. Szerinte nem kérdés, hogy lesz kilencedik, tizedik és tizenegyedik EU-s szankciós csomag is.

Orbán szerint Brüsszel az atomra és a gázra is kiterjesztené a szankciókat, amely tragikus következményekkel járna. Hozzátette: eddig elérték, hogy Magyarország mentességet kapjon a legfontosabb területeken, mint az orosz kőolaj behozatala, ezt fogják képviselni a további viták során is. „Várjuk, hogy december 5-én az olajszankció életbelépése milyen hatással lesz az árakra” – fogalmazott.

A magyar miniszterelnök úgy látja, két pozíció alakult ki az EU-ban a fegyveres konfliktus mentén: az egyik a háborúpárti, amely a békét a háború folytatásával akarja elérni, a másik pedig – és ezt képviseli a magyar kormány – tűzszünetet és tárgyalásokat sürget.

Szerinte az európaiak jelenleg bolyonganak egy sötét erdőben, mert ugyan felváltották azt modellt, amely az olcsó orosz energiára és az oroszországi befektetésekre épült, de nem találtak erre a rendszerre alternatívát. Egyes országok az Egyesült Államokból pótolják az energiát, amelyet azonban az amerikaiak többszörös áron adnak el – tette hozzá. „Az nem barátság az amerikaiak részéről, ha nekünk négyszer drágábban adják a gázt, mint amennyit ők otthon fizetnek érte” – fogalmazott.

Orbán szerint a magas energiaárak okozzák az inflációt. Ahogy azt azonban többek között ebben a cikkben is kifejtettük korábban, ennél komplexebb okok állnak az infláció mögött.

A rádióinterjú későbbi részében a miniszterelnök arról is beszélt arról is, hogy elfogadják, hogy Ukrajna mint állam mindennapi működését is támogatnia kell az EU-nak. Nem támogatják azonban, hogy az európai közösség hitelt vegyen fel ennek érdekében. Tagországi szinten, saját költségvetési forrásokból kellene ezt Orbán szerint rendezni, Magyarország pedig már el is különítette azt a pénzt, amelyet 2023-ban Ukrajna támogatására ad.

A magyar kormány és az Európai Bizottság vitája

Orbán Viktort ezután a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) vitájáról kérdezték. A magyar miniszterelnök pozitívan értékelte, hogy az EB másfél év után elfogadta  magyar helyreállítási tervet, amelyet a Covid-válságot követő időszakra dolgoztak ki.

Orbán szerint nyilvánvalóan politikai okai vannak annak, hogy az EB húzta az időt a terv elfogadásával. Szerinte az Európai Bizottság a baloldalt támogatta a legutóbbi választás során, és miközben visszatartották a helyreállítási pénzeket, „odagurították a dollárokat a baloldalnak”.

Most azonban úgy tűnik, lezárulhat a helyreállítási pénzek kérdése, „egy siserehad dolgozott azon, hogy jó pozíciókat érhessünk el” – fogalmazott. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a helyreállítási terv elfogadása mellett az EB egyelőre nem támogatja az operatív programok 65 százalékának, mintegy 3000 milliárd forintnak a megítélését.

Elmondta, hogy ők teljesítik a legtöbb vállalást, de szerinte az EB azt is akarja, hogy engedjék be a migránsokat az országba, a szexuális propagandát az iskolákba, és támogassák a szankciókat, ezeknek azonban nem tudnak eleget tenni – fogalmazott.

Válság

Orbán elmondta, hogy nem támogatják a globális minimumadó bevezetését, mert az egy „munkahelygyilkos adóemelés”. Szerinte munkahelyek tízezrei szűnnének meg, ha adót emelnének a vállalatoknak. Kiemelte, hogy az adópolitika nemzeti hatáskör. Korábban Parragh László, az Iparkamara elnöke érvelt a minimumadó ellen, mert azzal „Magyarország elvesztené az olcsó munkaerőből fakadó versenyképességét”.

Az energiaválság kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, hogy a Magyarországra érkező energia ára kilőtt a háború hatására. Míg 2021-ben 7 milliárdot fizetett az ország energia behozatalára, ez 2022-ben felment 17 milliárdra, 2023-ban pedig még több lehet. „Magyarország tehát elveszít évente legalább 10 milliárd eurót”, mintegy 4000 milliárd forintot – fogalmazott.

Szerinte, ha ez nem hiányozna, oda tudnák adni béremelésekre, a pedagógusok bérfejlesztésére, az egészségügy fejlesztésére, és más kritikus szektorokra. „De így nem tudjuk, ez kirepül Magyarországról” – mondta. Arról nem beszélt, hogy az ezt megelőző időszakban miért nem emelték meg például a tanárok bérét jelentősen.

Majd kiemelte, hogy havi 181 ezer forintot állnak a családok rezsijéből havonta, és ezt nehezen tudják kigazdálkodni.

„Ha a vállalkozók is jól teszik a dolgukat, a munkavállalók is jól dolgoznak, és a kormány is jól dolgozik, akkor nem esünk recesszióba” – fogalmazott.

Migráció

Végül a bevándorlásról beszélt a miniszterelnök. Elmondta, hogy „egyre durvább” a helyzet a déli határon, ahol a magyar és a szerb oldalon is lassan elviselhetetlenné válik az élet. Elmondta, hogy egy V4-es együttműködés is kialakulóban van.

Az interjú végén arról beszélt, tudja, hogy a magyar emberek számára jelenleg a mindennapi gazdasági nehézségek jelentik a legnagyobb gondot, de történelmi léptékben a legnagyobb kihívás a migráció. Ezért annak ellenére, hogy kevesebb közfigyelem irányul jelenleg rá, a kormány prioritásként kezeli.