Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nagy István miniszter szerint nem most drága az élelmiszer, hanem eddig volt túl olcsó

Nagy István agrárminiszter az Inforádió Aréna című kedden sugárzott műsorában beszélt többek között az ársapkákról, az élelmiszerárakról és az inflációról. A miniszter a riporter ársapkákat érintő egyik kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, hogy „reméljük vége lesz ennek”, szerinte jövő év derekáig viszont maradhatnak a maximált árak.

Még érdekesebb, hogy Nagy vélekedése szerint nem nálunk a legdrágábbak az élelmiszerek, egészen egyszerűen csak „most értük utol a világpiaci árakat”. A miniszter szerint tehát nem most drágák az élelmiszerek itthon, hanem eddig voltak túl olcsók.

A világviszonylattal kapcsolatban azonban nem tartott tovább az értekezés ennél, így homályban maradt az a tény is, hogy miközben tényleg kezdenek hasonlítani az élelmiszerárak az európai centrum és a periféria országaiban, előbbiekben jócskán nagyobb az átlagos vásárlóereje a polgároknak.

Nagy ráadásul arra a kérdésre, hogy az ársapkák miatt bekövetkező bevételkiesést a kereskedő nem kompenzálja-e egyéb termékek drágításával, elismerte, hogy ezt nem akadályozza semmi, ám szerint ezt a piac szabályozza, mert a kereskedők versenyhelyzetben nem emelhetnek akármeddig. Arról nem ejtett szót, hogy a teljes kereskedelmet érintő jelenségről van szó, és így valószínűleg ugyanazon lehetőségek adottak a bevételkiesések kompenzálására.

A miniszter gazdasági felfogása szerint a kereskedők ebben a helyzetben nem érdekeltek egyes termékek árának kirívó drágításában. Mindezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy

„a statisztikák egyértelműen igazolják, hogy csökken a kiskereskedelem nyereségessége, tehát hat az ársapka ilyen téren.”

A Mércén megjelent elemzésében Kiss Soma írt róla nemrég, hogy amennyiben a kormány kizárólag a kiskereskedelmi árakat korlátozza, a költségeket a kiskereskedőkre vagy akár a termelőkre hárítva, akkor az adott szereplő – amennyiben tevékenysége jövedelmezősége egy bizonyos szint alá csökken, tehát a tulajdonosok befektetett tőkéjét nem tudja az elvárt módon szaporítani – kivonulhat az ágazatból vagy az adott piaci szegmensből.

Magyarán ha egyre több termék árát korlátozzák, és az adott üzlet nem tudja a további termékek árrésével kompenzálni az ársapkás termékek kereskedelméből fakadó veszteségeket, akkor egy idő után dönthet úgy, hogy lehúzza a rolót.

Ugyanez igaz a termelési és kereskedelmi lánc további szereplőire is: ha az élelmiszerüzem nem tud rentábilisan, a befektetők számára jövedelmező módon termelni, mert a termékei felvásárlási ára nem tudja fedezni, hogy drágább az energia, a béreket már nem lehet jobban leszorítani, stb. akkor az adott termelő felfüggesztheti működését. Ugyanez igaz a mezőgazdasági termelőkre – habár a nagygazdáknak egyelőre láthatóan nincs félnivalójuk.

 

 

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán